2023

A per észszerű időn belüli befejezéséhez fűződő, a régi Pp. 2. § (3) bekezdésén alapuló igény érvényesítése nem lehet megalapozott, ha a követelés alapjául szolgáló sérelem a régi Pp. hatályvesztését követő időben következett be [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 2. § (3) bek.; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 15. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont].

Hatálytalan fellebbezéssel a másodfokú eljárás nem indul meg [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 128. § (4) bek.].

I. Nem jelenti a jogállításhoz való kötöttséget rögzítő Pp. 342. § (3) bekezdésének és ezen keresztül a rendelkezési elv [Pp. 2. § (2) bekezdés] sérelmét, ha a bíróság anélkül alkalmaz általános kártérítést, hogy a felperes a keresetében a kártérítés mértékét annak alapján kérte volna meghatározni. 

Az állami tulajdonhoz fűződő részjogosítványok, illetve kötelezettségek – főszabály szerint – a vagyonkezelőt illetik, illetve terhelik. Erre tekintettel a vízgazdálkodási társulat a saját beruházásaival kapcsolatos elszámolási igényét nem a tulajdonossal, hanem a vagyonkezelővel szemben érvényesítheti [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 175. §; 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bek.; 2010. évi LXXXVII. törvény 29. §; 254/2007. (X. 4.) Korm. r. 16. §, 41. § (2) bek., 50/E. §].

I. A jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel csak olyan kérdésben támadható, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt, tekintettel a felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslati jellegére, és arra, hogy a másodfokú bíróság nem követhetett el jogszabálysértést olyan kérdésben, amelyben nem tárgyalt, és nem hozott döntést. 

I. A terhelt nem ismeretlen, hanem ismert helyen, külföldön volt fogvatartásban. Ilyen körülmények között a Be. CI. Fejezete szerinti távollévő terhelt elleni külön eljárás lefolytatásának nincs helye. A távollétes eljárás szabályai szerint, de annak törvényi előfeltételei hiányában a terhelt távollétében megtartott tárgyalást úgy kell tekinteni, hogy azt olyan személy távollétében tartották meg, akinek jelenléte a törvény értelmében kötelező. Ez feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bek. d) pont, 608. § (1) bek.

I. A törvényi egység egyes részcselekményeit támadó felülvizsgálati indítvány esetén a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján lehet helye felülvizsgálatnak, ha a támadott részcselekmény kirekesztésével a fennmaradó cselekményrész nem bűncselekmény; a Be. 649.

A beismerő nyilatkozat tárgyaláson történő megtétele esetén a beismerő nyilatkozat elfogadásának nem törvényi előfeltétele a tárgyalásról való lemondás. A törvényes következmények ismeretében tett beismerő nyilatkozat kiterjed annak elfogadására, hogy a vádirati tényállással egyező ítéleti tényállás kerül megállapításra; sem a tényállás megalapozására, sem a bűnösségének kérdésében a bíróság további bizonyítást nem fog lefolytatni. Ez pedig értelemszerűen a további bizonyításról való lemondást jelenti [Be. 185. § (1) bek., 500. § (2) bek., 504. § (1)–(3) bek. 524.

Az általános szabályok szerint folyamatban lévő (egyesbíróként elbírálandó) büntetőügy és a Be. 13. § (3) bekezdése alapján felállított bírói tanács eljárását megkövetelő büntetőügy egyesítése esetén az egyesített ügyet a különös szabályok alapulvételével, azaz a Be. 13. § (3) bekezdése szerinti bírói tanácsban kell elbírálni; ellenben a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt indított büntetőügyek egyesítése esetén az egyesítést követően a Be. 13. § (3) bekezdéséhez képest speciális szabályokat alkotó Be. 868. § (2) és (3) bekezdéséből levezethetően a korábbi Be. 14.

A terhelt által a sértettre mért kis és közepes erejű ütések egyenként és összességükben is nyolc napon belül gyógyulóak voltak. A sértettnél azért állt elő súlyosabb (halálos) következmény, mert a sértett a terhelt által nem ismert betegségekben szenvedett. 
Ilyen körülmények mellett – a szokványos ittasságot is ideértve – a halálos eredmény bekövetkezésének lehetősége az elvárható gondosság és körültekintés kifejtése esetén sem felismerhető a terhelt számára.