2019

14.
Ha a fizetési meghagyással szemben perújítási kérelmet terjesztenek elő, mikor kell felhívni a perújított felperest érdemi nyilatkozata benyújtására, hiszen a perújítási kérelem előterjesztése után perújított észrevételt tehet, majd megengedhetőség körében kell határozni és utána ki kell tűzni a tárgyalást?
[Pp. 392. §, 397. §]

13.
Ha más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználását indítványozzák, akkor az aggályosságra vonatkozó Pp. rendelkezések közül a kirendelt szakértőre vonatkozó szakaszok irányadók-e?
Önmagában az aggályossá teszi-e a más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményét, ha az ellenérdekű felet a szemle időpontjáról nem értesítették, illetve észrevételei előterjesztésére nem volt lehetőség?
[Pp. 300. § (3) bek., Pp. 316. § (1) bek.]

12.
Megváltoztathatja-e a felperes az érdemi tárgyalási szakban a keresetét kizárólag a jogi érvelés vonatkozásában?  [Pp. 215. §, 219. §]

11.
A jogi képviselő a perfelvételi tárgyaláson szóban előadhatja-e a keresetváltoztatását, vagy számára csak írásban, elektronikus úton lehetséges?
[Pp. 183. § (4) bek., 185. (2) bek.]

10.
Mi minősül a szerződéses szolgáltatás teljesítési helyének a Pp. 28. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából?
[Pp. 28. § (1) c) pont; Ptk. 6:37. § (1), Ptk. 6:44. § (1)]

9.
Az ítélet kiegészítésének szükségessége esetén mellőzheti-e a bíróság tárgyalás tartását a Pp. 355. § (5) bekezdés c) pontja alapján, ha a bíróság észleli, hogy nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező, és az nem a kereseti kérelem, vagy annak egy részét érinti (pl. perköltség, gondnokság alá helyezés ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése)?
[Pp. 355. § (5) bek.]

8.
Amennyiben a bíróság az ügy iratainak az áttételét – hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt – az alperes írásbeli ellenkérelmét követően rendeli el, úgy hatálytalanná válik-e az ellenkérelem illetve az ellenkérelem előterjesztésére rendelkezésre álló határidőn belül, de legkésőbb azzal egyidejűleg előterjesztett viszontkereset/beszámítás?
[Pp. 175. § (1) és (2) bek.]

7.
1. A közreműködő (kiemelten a kirendelt szakértő és a tanú) kötelezhető-e illeték (például: fellebbezési illeték) megfizetésére, vagy ez a közjogi kötelezettség kizárólag a feleket terheli?
2. Ha az 1. kérdésre a válasz igen, úgy az adott polgári eljárásban érvényesülő tárgyi költségkedvezmény vonatkozik-e a közreműködőkre is, vagy az csak a feleket illeti meg?