10.
Mi minősül a szerződéses szolgáltatás teljesítési helyének a Pp. 28. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából?
[Pp. 28. § (1) c) pont; Ptk. 6:37. § (1), Ptk. 6:44. § (1)]
A Pp. 28. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásakor a szolgáltatás teljesítési helyének szempontjából egyrészt az adott szerződéstípus jellegadó szolgáltatása (és nem az ellenszolgáltatás) irányadó, másrészt alapvetően nem az anyagi jogi teljesítési helyet, hanem a jellegadó szolgáltatás tényleges megvalósításának, elvégzésének helyét kell alatta érteni.
Az 1952. évi Pp. csak a „teljesítés helyét” nevezte meg vagylagos illetékességi okként. Ezt a Pp. egyértelműen akként pontosította, hogy a „szolgáltatás teljesítési helye”. A Pp. 21. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiból jól látható, hogy a szerződéses jogviszonyoknál különböztet szolgáltatás és ellenszolgáltatás között. A vagylagos illetékességi ok szempontjából is tehát az adott szerződéstípus jellegadó szolgáltatásának és nem az azért járó ellenszolgáltatásnak van helye, függetlenül attól, hogy ki a felperes és milyen igényt érvényesít keresetével. A vagylagos illetékességi okok célja, hogy elősegítsék a perek hatékony lefolytatását azzal, hogy az adott ügy sajátosságait figyelembe véve az alperes lakóhelyétől eltérő helyszínen található bírósághoz tereli az ügyet. A Pp. 28. §-ában található okok vagy a gyengébb fél érdekét szolgálják (a) és d) pont), vagy az adott ügy tárgyát és sajátosságait értékelve az általános illetékességű bírósághoz képest egy másik bírósággal szorosabb fizikai kapcsolódást mutató bírósághoz telepítik az illetékességet (b), c) és e) pont). Ezekben az esetekben tehát nem az anyagi jogi szabályoknak van jelentősége, hanem eljárásjogilag a „hely”, „fekvés” kifejezések nyelvtani, azaz földrajzi, fizikai jelentésűek.