CKOT2019.11.28:6.
6.
A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén felszámítható-e megalapozottan ügyvédi (kamarai jogtanácsosi) munkadíj külön-külön a fizetési meghagyásos és a peres eljárásért? [Pp. 80. §]
6.
A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén felszámítható-e megalapozottan ügyvédi (kamarai jogtanácsosi) munkadíj külön-külön a fizetési meghagyásos és a peres eljárásért? [Pp. 80. §]
5.
A perköltség összegének meghatározása során a bíróság a fél által felszámított költségek közül melyeket fogadhat el külön igazolás nélkül? A Pp. 85. § (2) bekezdésének alkalmazása során a felperesnek kell-e igazolnia a költségeit? [Pp. 80. §, 81. §, 82. §, 85. §]
4.
Az Eütv. 24. § (3) bekezdés c) pontja szerint a beteg jogosult az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot vagy másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni. Melyik bíróság hatáskörébe tartozik ennek az igénynek az érvényesítése iránti per? [Pp. 20. §]
3.
Fizetési meghagyással indult, perré alakult eljárásban a felperes a járásbíróságon a keresetet tartalmazó iratot papír alapú nyomtatványon személyesen nyújtja be, míg a fizetési meghagyást jogi képviselő útján terjesztette elő, azonban nem nyilatkozik a jogi képviselet megszűnéséről. Van-e a bíróságnak intézkedési kötelezettsége ebben az esetben?
[Pp. 244. §, 618. § (2) bek., Pp. 115. § (1) bek., Fmhtv. 18. § (8) bek.]
2.
A felperes a keresetlevél benyújtását követően – annak az alperes részére az érdemi ellenkérelem előterjesztésére történő megküldése után, de még az írásbeli ellenkérelem benyújtására meghatározott határidő lejártát megelőzően – a bírósághoz benyújtott beadványában bejelenti, hogy az alperessel peren kívül folytatott egyeztetés alapján egyezséget kíván kötni és kéri, hogy a bíróság az egyezség megkötése érdekében tűzzön ki tárgyalást és az egyezséget a tárgyaláson hagyja jóvá.
1.
Ellenkérelem-változtatásnak minősül-e, ha az alperes az érdemi tárgyalási szakban a megváltoztatott kereset miatt bírósági felhívásra benyújtott előkészítő iratában a – változtatással érintett részben – a korábbi tényállításához képest további tényre hivatkozik, védekezése körében előadott tényeket (tényállítását), a védekezésként felhozott anyagi jogi kifogását (jogállítását), valamint a keresetre vonatkozó elismerését megváltoztatja? [Pp. 7. § (1) bek. 4., 216. §, 222. §]
A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köf.5035/2019/4.
A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt bíró
Az indítványozó: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kpkf.IV.38.319/2019/2.
A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kpkf.IV.38.263/2019/2.
2/2019. KMJE jogegységi határozat
A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Jogegységi Tanácsa a Kúria Kfv.I. számú tanácsa által indítványozott jogegységi eljárásban, az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (Áktv.) adóalanyiságra vonatkozó rendelkezéseinek értelmezéséről meghozta az alábbi
jogegységi határozatot: