Munkaügyek

Az alábbiak szerint nem jogszabálysértő az eljárt bíróságok jogköveztetése, mely szerint a BM rendelet szerinti járőr beosztáshoz képest a szabálysértési előkészítő eljárások ellátása akkor is a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásának minősül, ha az alperes a felperesi szolgálati beosztást járőr (szabálysértési) beosztásnak nevezte el. Ezért a jogerős ítélet nem sérti a Hszt. 71. § (1) bekezdése c) pontját és 71. § (5) bekezdését, melyre az alperes jogszabálysértésként maga sem hivatkozott (Pp. 272. § (2) bekezdés, 1/2016. (II.15.) PK vélemény 3. és 4. pont).

A felperes 2011. júniusától ügyvédjelölt munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes a munkaviszonyt a 2014. március 13-án kelt felmondással, megszüntette, mert a felperes a munkáját – a felmondásban konkrétan megjelölt munkafeladatok kapcsán – pontatlanul, a munkáltatói utasításokat és az alkalmazandó jogszabályokat figyelembe nem véve végezte, illetve el sem végezte. A felperes keresetében – egyebek mellett – a jogellenes felmondás jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

Az alperes a 2000-től gazdasági igazgató, 2016. január 4-től fejlesztési referens munkakörben foglalkoztatott felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2016. szeptember 30-án kelt és közölt rendkívüli felmentéssel megszüntette. A felmentés indokolása szerint a felperes 2016. február 12-én az alperes nevében jogosulatlanul építési munkálatokat rendelt meg, amelynek elvégzéséről 2016. áprilisban szintén jogosulatlanul teljesítés igazolást állított ki.

A Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése alapján az öregségi nyugellátást igénylő a rendelkezésben – nem kimerítő jelleggel – felsorolt okiratokkal bizonyíthatja azt is, hogy az átlagkereset számítás szempontjából releváns időszakban a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban rögzítettektől eltérő, magasabb összegű keresetet, jövedelmet szerzett.

A munkatárssal szemben tanúsított tiszteletlen, sértő, megalázó magatartás tanúsítása, vagy bántó kijelentés az együttműködési kötelezettség megsértését jelenti, és a jogviszony megszüntetés jogszerű indoka lehet akkor is, ha mindezt a munkavállaló a munkaközi szünetben teszi [Mt. 6. §, 52. § (1) bekezdés, 66. §].

Az alperes által 2000-től színész munkakörben foglalkoztatott felperes közalkalmazotti jogviszonyát az alperes rendkívüli felmentéssel megszüntette, mert a felperes egy „külső” produkcióban való, munkáltatói hozzájárulás nélküli részvétellel megszegte a kinevezésében és a munkaköri leírásában foglalt, a munkavégzésre irányuló jogviszony bejelentésére és előzetes engedélyeztetésére vonatkozó kötelezettségeit.

Tájékoztató a Kúria döntéséről az Mfv.III.10.714/2017/8. számú ügyben.

Több jogviszonyt megszüntető indok megjelölése esetén elégséges, ha azok egyike bizonyul csak valónak. A felperesnek a munkahelytől való több napig tartó igazolatlan távolléte a jogviszony megszüntetés jogszerű indoka lehetett (Kjt. 33/A. §).