A Kúria Mfv.II.10.084/2018. számú elvi döntése szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése esetén a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás visszavonása szükségtelen, a jogviszony megszüntetésével egyidejűleg a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás is megszűnik. A Kjt. 23. § (9) bekezdésében szabályozott jogkövetkezmény iránti igény a közalkalmazotti jogviszony fennmaradása esetén lehet megalapozott, míg a jogviszony jogellenes megszüntetése esetén – a kereseti kérelem korlátai között – az Mt. 82-83. §-ai az irányadók.
A felperes családgondozó munkakörben létesített közalkalmazotti jogviszonyt, egyidejűleg 2011. december 16-tól 2016. december 15-éig terjedő időre az önkormányzat képviselő-testületének megbízása alapján magasabb vezetői megbízást kapott. A felperes felett munkáltatói jogkört gyakorló társulás elnöke 2015. december 7-én írásban arról tájékoztatta a felperest, hogy a munkáltató 2015. december 31-ével jogutód nélkül megszűnik, ezért a felperes közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkáltatói jogutód nélküli megszűnés jogcímén 2015. december 31-én megszűnik.
A felperes a módosított keresetében a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 82. § (4) bekezdése alapján távolléti díj, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23. § (9) bekezdése alapján – a magasabb vezetői megbízása jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként – hat havi magasabb vezetői pótlékának megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest a vezetői megbízás jogellenes megszüntetése jogcímén 300.000 forint, a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként 835.000 forint megfizetésére.
Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatta és az alperes 300.000 forint vezetői megbízás jogellenes megszüntetése jogcímén történő marasztalását mellőzve az erre irányuló keresetet elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a törvényszék ítéletének azt a rendelkezését, amellyel az alperes 300.000 forint vezetői megbízás jogellenes megszüntetése jogcímén történő marasztalását mellőzte és a felperes erre irányuló keresetét elutasította, hatályában fenntartotta, a jogerős ítéletet egyebekben nem érintette.
Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felülvizsgálati eljárásnak már nem volt tárgya a megszüntetés jogellenessége, a felperes felülvizsgálati kérelme alapján kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a jogellenes megszüntetésre tekintettel a felperest megilleti-e a Kjt. 23. § (9) bekezdésében szabályozott, a vezetői megbízás jogellenes visszavonásának esetére előírt jogkövetkezmény.
Megállapította, hogy a perbeli esetben a felperes vezetői megbízása visszavonására nem került sor, a munkáltató a felperes közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg, amely intézkedéssel értelemszerűen a közalkalmazotti jogviszonyán belül fennálló vezetői megbízása is megszűnt. Ebből következően az elsőfokú bíróság jogszabálysértően alkalmazta a Kjt. 23. § (9) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt, mivel nem a magasabb vezetői megbízás, illetve a vezetői megbízás visszavonásáról, hanem a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről intézkedett a munkáltató. A törvényszék érdemben helyes döntését ellentmondásosan indokolta, minthogy a jogellenes közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének indokolását a vezetői megbízás visszavonása szempontjából valósnak fogadta el. Értékelés nélkül maradt azonban, hogy az adott esetben a jogellenesen megszűnt közalkalmazotti jogviszony az intézkedés szerinti időpontban szűnt meg, annak időpontját a jogellenesség nem érintette, így a felperes ezt követő időszakra illetmény jellegű juttatásra (így vezetői pótlékra) sem válhatott jogosulttá.
Budapest, 2018. november 6.
A Kúria Sajtótitkársága