Az adóhatóság jogerős határozatában felperes terhére két adóévre személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben – becslést alkalmazva – adóhiányt állapított meg, és az adóhiány után felperest adóbírság és százalékos egészségügyi hozzájárulás (Eho) megfizetésére kötelezte.
A perben a felperes keresete alapján azt kellett megítélni, hogy a szabadalmazásra bejelentett, utóbb oltalomban nem részesült, de a feltaláló által a felperes gazdasági társaság részére értékesített, „Eljárás gabonából készített, magas fehérjetartalmú, hússzerű anyag és ebből előállított készítmények gyártására” című találmány és annak később az I.r. alperes üzemében kikísérletezett és továbbfejlesztett gyártási ismeretanyaga a Ptk. 86. § (4) bekezdése alá eső know-how-nak minősül-e, a felperes és a II.r.
A felperesnél a 2007-2010. évekre folytatott vagyongyarapodás vizsgálata során a revízió megállapította, hogy a felperes több olyan ingatlan és ingó vagyontárgyat szerzett a vizsgált időszakban, melyekre vonatkozóan bevallást nem tett, nyugdíjának összege nem nyújthatott fedezetet a szerzésre és a megélhetésre, ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108.§ (1)-(2) bekezdései, valamint a 109.§ (1)-(3) bekezdéseit alapul véve becslést folytattak le.
Tájékoztató a Pfv.I.21.669/2014. számú ügyben, az egymással összefüggő szóbeli és írásbeli megállapodások tartalmának együttes értelmezéséről
Az adott ügyben a Kúria kifejtette: ha az írásbeli (ajándékozási) szerződés szorosan összefügg a felek szóbeli megállapodásával, nincsen akadálya annak, hogy a szóbeli megállapodást és az azzal egyidejűleg írásban rögzített megállapodást a bíróság együttesen értelmezze.
Tájékoztató a Pfv.I.20.375/2015. számú ügyben a külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátása tárgyában