A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy 1997. január 1-jétől 2011. november 20-áig munkaviszonyban állt az alperesnél.
A felperes 2011. február 5-étől határozatlan időre szóló munkaviszony keretében tehergépkocsi-vezető munkakörben állt az I.r. alperes alkalmazásában. A felperes az I.r. alperes részére teljesített külföldi munkavégzés során a munkáltató utasítására 2011. július 30-31-én (szombat-vasárnap) az I.r. alperes partnercége k-i telephelyén töltötte a pihenőidejét. 2011. július 31-éről 2011. augusztus 1-jére virradó éjszaka a pihenőhelyen súlyos balesetet szenvedett, melyet a felperes fejét ért, nagy erejű tompa erőbehatás okozott.
Az irányadó tényállás szerint a felperes alperesnél gépkocsivezetőként állt munkaviszonyban, tartálykocsit 2004 óta vezetett. A felperes indokolatlan technikai műveletet gyakorolt huzamosabb ideje, amikor a cukor lefejtése során a nyomás alatt lévő tartálykocsi tetejére felmenve, kézzel ellenőrizte a fedlapoknál a cukor, illetve a sűrített levegő szivárgását. Az alperes 2006. november 30-án munkahelyi kockázatértékelést végzett, amely szerint levegőszivárgás észlelésekor kizárólag nyomásmentesítés után lehet a hibaelhárítást elkezdeni. A felperes 2007.
A felperes a keresetében a munkáltatói jogellenes felmentésre figyelemmel 12 havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint a felmentés nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott, továbbá annak indoka nem valós és nem okszerű. A munkáltató megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, illetve rendeltetésellenes joggyakorlást valósított meg. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A felperes olajos magvak kereskedelmével foglalkozott. Az adóhatóság megismételt eljárásban hozott, a hiány elszámolása miatt adókülönbözetet megállapító határozatának bírósági felülvizsgálata során az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét.