Megvizsgálta a szülői felügyelet és a feltételes szabadságra bocsátás jogintézményeivel kapcsolatos bírósági gyakorlatot a Kúria, az eredményekről a Kúria elnöke szóban tájékoztatta az igazságügyi minisztert, rövidesen írásban is megküldi válaszát – mondta dr. Darák Péter az InfoRádiónak adott interjújában.
Jány Gusztáv vezérezredes ügyében 1947-ben meghozott népbírósági ítéletről és a második magyar hadsereg parancsnokát felmentő, 1993-ban kihirdetett legfelsőbb bírósági ítéletről írt a Magyar Nemzet 2020. január 11-én. A napilap cikke idézi a Kúria elnökhelyettesét, aki 1993-ban az ügy előadó bírója volt. Dr.
A Kúria Kfv.X.37.763/2019/6. számon hozott ítéletet. A határozat rögzíti: A bíróságnak mindig egyedileg, a körülményeket és a szakvéleményt értékelve kell állást foglalnia a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének aggálytalanságáról.
Tájékoztató a Kúria Kfv.X.37.417/2019/4. számon hozott határozatáról: A perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének aggálytalanságát általában nem lehet önmagában a Pp. 316. § (1) bekezdés a)-d) pontok valamelyikének konkrét megjelölésének hiánya miatt megállapítani, ha az alperes vitatja annak helyességét.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) határozatával a megsemmisítési kérelemnek helyt adva az ellenérdekű fél javára oltalom alatt álló szabadalmat teljes terjedelmében megsemmisítette. Az SZTNH a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) rendelkezései alapján vizsgálva a kérelemben a megsemmisítés alapjául megjelölt okokat, megállapította, hogy az engedélyezett igénypont nem felel meg az újdonság követelményének (Szt. 2.