3/2005. (XI. 14.) PK-KK vélemény*
a tárgyalás felfüggesztésének egyes kérdéseiről
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma és Közigazgatási Kollégiuma az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény /Bsz./ 33. § (1) bekezdés alapján a következő
véleményt
nyilvánítja.
1. Ha a perben bizonyított tények alapján olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben - azonos tényekre alapítottan - az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezték, a bíróság a Pp. 152. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával, ennek az ügy érdemi elbírálására kiható előzetes eljárásnak a befejezéséig felfüggesztheti a per tárgyalását.
2. A bíróság nem függesztheti fel a per tárgyalását abból az okból, hogy más polgári perben az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezték olyan jogszabály vagy az állami irányítás olyan egyéb jogi eszköze alkotmányellenessége megítélése végett, amelyeket az adott perbeli jogvita elbírálásakor is alkalmazni kell.
1. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság regisztrációs adó kiszabásával kapcsolatos közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett a regisztrációs adóval összefüggésben a közösségi jog értelmezése végett. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság pedig az iparűzési adó kiszabásával kapcsolatos közigazgatási perben fordult az Európai Bírósághoz a közösségi jog értelmezése kérdésében.
A Fővárosi Bíróságon és a megyei bíróságokon a fenti adójoggal kapcsolatos közigazgatási perek nagy száma miatt (is) kérdésként vetődött fel, hogy a bíróság - arra tekintettel, hogy más polgári perben, ugyanabban a kérdésben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek - felfüggesztheti-e az előtte folyó per tárgyalását a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján.
2. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 234. cikke szerint az Európai Bíróság hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben:
a) e szerződés értelmezése;
b) a közösségi intézmények jogi aktusainak érvényessége és értelmezése;
c) a Tanács jogi aktusa által létrehozott szervek alapokmányának értelmezése, ha az alapokmány így rendelkezik.
Ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti a Bíróságot, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.
A Pp. 155/A. § (1) és (2) bekezdései értelmében a bíróság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint kezdeményezheti. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a végzésben meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és az érintett magyar jogszabályokat. A bíróság végzését az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az Igazságügyi Minisztérium részére is.
3. A Pp. és egyéb jogszabályok módosításáról szóló 2003. évi XXX. törvény indokolása is kiemeli: az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk időpontjából a hazai jogalkalmazóknak a közösségi jog, illetve esetenként az uniós jog figyelembevételével kell eljárniuk. A gyakorlatban ez a közösségi és uniós jog hazai jogviszonyok tekintetében történő alkalmazását jelenti. Az előzetes döntéshozatali eljárás az Európai Bíróság számára értelmezési monopóliumot biztosít, s az egyének a közvetlen hatály elve alapján a közösségi jogból eredő jogaikat nemzeti bíróságaik előtt érvényesíthetik. Az egységes jogalkalmazás követelményének megvalósulása érdekében teszi lehetővé Pp. 155/A. §-ának (1) és (2) bekezdése a bíróság számára az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését és a per tárgyalásának egyidejű felfüggesztését.
A Pp. 152. § (2) bekezdés alapján a bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van.
A perben bizonyított tények (tényállás) alapján kerülhet a bíróság abba a helyzetbe, hogy állást foglaljon a jogvita eldöntésére irányadó jogról.
A Pp. 152. § (2) bekezdésben foglaltak alkalmazhatóságának feltételéül szabott - a per eldöntésére kiható – „előzetes kérdés” lehet a jogvita elbírálására irányadó jog felderítése végett kezdeményezett előzetes eljárás mikénti elbírálása.
Az a per, amelyben a bíróság a per tárgyalását a Pp. 155/A. § (2) bekezdés alapján felfüggesztette, a 152. § (2) bekezdés alkalmazásában olyan pernek minősül, amely „folyamatban van”.
Amennyiben a bíróság arról szerez tudomást, hogy az előtte folyó perben bizonyított tények alapján felmerült jogkérdésben más polgári perben, a jogviszony minősítése szempontjából azonos tényekre alapítottan, a Pp. 155/A. § alapján előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy az EK-szerződés értelmezése vagy a közösségi intézmények jogi aktusainak érvényessége és értelmezése szükséges, mert ezektől függ az ügy érdemi eldöntése, úgy az Európai Bíróság döntésének közzétételéig a per tárgyalását a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján felfüggesztheti. Indokolatlan ugyanis a nemzeti bíróságok részéről azonos közösségi jogszabály értelmezésével kapcsolatosan, azonos tényekre alapítottan, azonos jogkérdés elbírálása iránt folyó perben további előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése.
Magától értetődik, hogy a bíróság, belátásától függően, ilyen esetben is fordulhat önállóan az Európai Bírósághoz, a Pp. 155/A.. § alapján a per tárgyalásának felfüggesztése mellett.
4. A ítélkezési gyakorlatban felmerült az a kérdés is, hogy ha a polgári perben eljáró bíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 38. § (1) bekezdés alapján - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte, ugyanazon jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkalmazásának szüksége esetén más polgári per tárgyalása a Pp. 152. § (2) bekezdés alapján felfüggesztheti-e vagy sem.
5. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerint a bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.
Az Abtv. 40. § szerint, ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. Ebben az esetben a határozat közzétételének napján veszti hatályát a jogszabály vagy annak rendelkezése, és minősül visszavontnak az állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy annak rendelkezése (42. § (1) bekezdés). Azt a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét, amelyet az Alkotmánybíróság a határozatában megsemmisít, az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni. A jogszabálynak vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megsemmisítése, - meghatározott, a most tárgyalt kérdésre nem irányadó eset kivételével - nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket (43. § (1) és (2) bekezdés).
Az Alkotmánybíróság tehát az alkotmányellenesnek ítélt jogi normát - fő szabályként - ex nunc hatállyal semmisíti meg. A bíróságnak az előtte folyó pert a hatályos és az elbírált jogviszonyra alkalmazandó jogszabályok alapján kell eldöntenie. Az Abtv. 38. § (1) bekezdés alapján a bírósági eljárás felfüggesztése, illetőleg az ennek nyomán várható alkotmánybírósági döntés nem tekinthető „előzetes kérdésnek” a Pp. 152. § (2) bekezdés alkalmazásában.
6. Amennyiben az Alkotmánybíróság, kivételesen, a megsemmisített jogszabály hatályon kívül helyezését vagy konkrét esetben történő alkalmazhatóságát az Abtv. 43. § (4) bekezdés alapján a fő szabálytól eltérően állapítja meg, és az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, úgy a Pp. 262/A. § értelmében a jogerős ítélet ellen - a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján - a XXIV. Fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye.
* A PK vélemény 1. pontja nem csak a régi, hanem az új Pp. és a Kp. alkalmazása körében is megfelelően irányadó: vö. 2/2017. KMPJE határozat rendelkező rész és 2/2015. BKMPJE határozat V. 1. pont.
A PK vélemény 2. pontját a 2/2015. BKMPJE határozat 2. pontja nem tartja fenn.