1/2002. (IV. 22.) PK-KK vélemény*
a felülvizsgálati eljárás új szabályainak alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről
A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt /a továbbiakban: Pp./ módosító 2001. évi CV. törvény - a 2002. január 1. után meghozott jogerős határozatok tekintetében - alapvetően módosította a felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat, jelentősen szűkebbre szabva e rendkívüli jogorvoslat alkalmazhatóságát. Az új szabályozás a jogbiztonság szempontját helyezi előtérbe, amiből következően a jogerő áttöréséhez nem elegendő önmagában a jogerős határozat jogszabálysértő volta, hanem arra csak akkor kerülhet sor, ha azt a jog fejlődéséhez, a jogalkalmazás egységéhez fűződő általános érdek is indokolja.
Az új felülvizsgálati szabályok több értelmezési kérdést is felvetnek. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma és Közigazgatási Kollégiuma ezért az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény /Bsz./ 33. §-ának (1) bekezdése alapján az új felülvizsgálati szabályok alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekben a következő
véleményt
nyilvánítja.
1. A polgári perben hozható jogerős határozatok közül felülvizsgálattal csak a jogerős ítélet /rész-, kiegészítő- és közbenső ítélet/ támadható, a per érdemében ugyanis a bíróság mindig ítélettel határoz /Pp. 212. § (1) bekezdés/. A Pp. 270. § (1) bekezdésében említett „az ügy érdemében hozott jogerős végzés” ebből következően csak nemperes eljárásban hozott végzés lehet. Azt, hogy az egyes nemperes eljárások tekintetében mi minősül az ügy érdemében hozott végzésnek - ha az adott eljárást szabályozó jogszabály azt nem határozza meg - az eljárás sajátosságai alapján kell megítélni. Általában a kérelmet elbíráló, az eljárást befejező határozat minősül az ügy érdemében hozott végzésnek. Az egyes nemperes eljárásokban hozott érdeminek minősülő jogerős végzések közül kizárólag a Pp. 271. §-ában felsoroltak nem támadhatók felülvizsgálattal. /Az ítélőtábla működésének megkezdéséig felülvizsgálatnak van helye a keresetlevelet (fizetési meghagyást) idézés kibocsátása nélkül elutasító és a pert megszüntető jogerős végzés ellen is (2001. évi CV. törvény 20. § (2) bekezdés) valamint a fellebbezést a Pp. 240. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból elutasító másodfokon hozott végzés ellen is (1997. évi LXXII. törvény 34. § (2) bekezdés)./
2. A Pp. 270. §-a lényegében három okból /(2) bekezdés a) pont; (2) bekezdés ba) pont; és (2) bekezdés bb) pont/ ad lehetőséget a felülvizsgálatra. A felülvizsgálat egyik előfeltétele mindhárom esetben az, hogy a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő legyen. A (2) bekezdés a) pont szerinti esetben ehhez párosul az a körülmény, hogy a határozat eltér a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatától. A jogegységi határozattól eltérő jogerős határozat fogalmilag jogszabálysértő, mert a jogegységi határozat a bíróságokra kötelező /Alkotmány 47. § (2) bekezdés/, így csak az vizsgálható, hogy a jogszabálysértés kihatott-e az ügy érdemi elbírálására. A (2) bekezdés ba) és bb) alatti esetekben - az ügy érdemére kiható jogszabálysértés mellett - a felülvizsgálatra alapot adó ok a joggyakorlat egységének, továbbfejlesztésének az igénye, amelyet vagy az tesz szükségessé, hogy az ügyben olyan elvi jelentőségű jogkérdés merült fel, amelyben a Legfelsőbb Bíróság még nem hozott elvi határozatot vagy pedig az, hogy a korábban meghozott - elvi jelentőségű jogkérdést eldöntő - elvi határozattól a felülvizsgálni kért határozat eltér. A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett elvi határozattal azonos megítélés alá esnek az ítélkezés elvi irányításának a Bsz. hatályba lépése előtti eszközei: az irányelv, az elvi döntés és a kollégiumi állásfoglalás /2001. évi CV. törvény 20. § (9) bekezdés/. Felülvizsgálatra alapot adó ok tehát az is, ha a jogerős határozat ezekkel ellentétes.
3. A Pp. 270. § (3) bekezdése példálózóan sorolja fel azokat a legtipikusabb eseteket, amikor a jogszabálysértés nem tekinthető az ügy érdemére kihatónak. A rendelkezés csak azt tiltja, hogy kizárólag ezeket a kérdéseket érintően felülvizsgálatra kerülhessen sor. Ha azonban egy jogerős határozat ellen a Pp. 270. § (1)-(2) bekezdései szerint felülvizsgálatnak van helye, akkor a felülvizsgálat során a Pp. 270. § (3) bekezdésben felsorolt kérdéseket érintő jogszabálysértések is orvosolhatók. A felülvizsgálati eljárás lefolytatása során ugyanis - természetesen csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között - valamennyi, és nem csak a felülvizsgálati eljárás elrendelését megalapozó elvi jogkérdéshez kapcsolódó jogszabálysértést orvosolni kell.
4. A Pp. 271. §-ban felsorolt esetekben, továbbá a 270. § (3) bekezdés szerinti esetekben /valamint a Pp. csak 2003. január 1-től hatályos 235. § (4) bekezdése szerinti esetben/ felülvizsgálatnak nincs helye, vagyis az előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból el kell utasítani. A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának van helye a Pp. 273. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben is. /A Pp. 273. § (2) bekezdés és 274. § (7) bekezdés között szóhasználati eltérés van, az utóbbi jogszabályhely által alkalmazott „hivatalból elutasítja” kifejezés a helyes./ Hivatalból el kell utasítani azt a felülvizsgálati kérelmet, amely perben hozott jogerős végzés vagy nemperes eljárásban, de nem az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen irányul. Ugyancsak hivatalból kell elutasítani a felülvizsgálati kérelmet akkor, ha az elkésett /és igazolási kérelmet nem terjesztettek elő, illetve az alaptalannak bizonyult/, nem arra jogosulttól származik, továbbá ha annak előterjesztője nem tett eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak. Ez utóbbi esetekben a hivatalbóli elutasítás jogalapja a Pp. 275/B. §-a értelmében alkalmazandó 237. §-a, illetve az, hogy a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a Pp. 273. § (1) bekezdésben említett „egyéb törvényes követelményeknek”. A felülvizsgálati kérelem említett okokból érdemi vizsgálat nélkül történő hivatalbóli elutasítása esetén az eljárás az 1990. évi XCIII. törvény /Itv./ 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
5. A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azokat a tényeket, amelyek a 270. §-ban meghatározott feltételek fennálltát megalapozzák /272. § (2) bekezdés második mondat/. A felülvizsgálati kérelem akkor felel meg ennek a törvényi követelménynek, ha pontosan és szabatosan /a jogszabály illetve a jogszabályhely konkrét megjelölésével/ tartalmazza azt, hogy a kérelmező miért tartja a jogerős határozatot jogszabálysértőnek, a jogszabálysértés miért és mennyiben hatott ki az ügy érdemi elbírálására valamint, hogy a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 270. § (2) bekezdés mely fordulatára kívánja a kérelmező alapítani. Ez utóbbitól függően a felülvizsgálati kérelemben:
- meg kell jelölni azt a jogegységi határozatot, amelytől a támadott határozat eltér /a) pont/, vagy
- meg kell határozni azt az elvi jelentőségű - vagyis a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése szempontjából fontos - jogkérdést, amelyben a kérelmező szerint a Legfelsőbb Bíróság még nem hozott közzétett elvi határozatot /irányelvet, elvi döntést, állásfoglalást/ [ba) pont], vagy
- meg kell határozni azt az elvi jelentőségű jogkérdést, amelyet a támadott határozat a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásától eltérően döntött el, konkrétan megjelölve azt az elvi határozatot /irányelvet, elvi döntést, állásfoglalást/ amellyel a támadott határozat ellentétes [bb) pont].
6. Az egyesbíró feladata annak előzetes vizsgálata, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalmilag megfelel-e a Pp. 272. § (2) második mondatában foglaltaknak. Ha az egyesbíró azt állapítja meg, hogy a kérelem alkalmatlan arra, hogy azt felülvizsgálati kérelemnek lehessen tekinteni, mert a kérelmező - az előző pontban kifejtetteknek megfelelően - nem jelölte meg azokat a tényeket, amelyek a Pp. 270. §-ban meghatározott feltételek fennállását megalapozzák hiánypótlási felhívás nélkül hivatalból elutasíthatja a kérelmet. Ebben az esetben ugyanis a felülvizsgálati kérelem, olyan lényeges tartalmi hiányosságban szenved, amely utólag már nem pótolható, tekintettel arra a felülvizsgálati eljárásban érvényesülő speciális szabályra, amely szerint a felülvizsgálati kérelmet utóbb már nem lehet megváltoztatni /Pp. 272. § (2) bekezdés harmadik mondat/ és amiből következik az is, hogy tartalmi kérdésben azt kiegészíteni sem lehet. Az egyesbíró nincs elzárva attól, hogy hiánypótlást rendeljen el, ha úgy ítéli meg, hogy a felülvizsgálati kérelem alapvetően megfelel ugyan a 270. §-ban meghatározott feltételeknek, az érdemi elbíráláshoz szükséges valamennyi adat mégsem áll rendelkezésre vagy a kérelem pontosításra szorul. Hiánypótlásra azonban elsősorban csak formai hiányosságok esetén kerülhet sor /pl. illetékhiány, jogi képviselet hiánya, ügyvédi meghatalmazás hiánya stb./. Ha az egyesbíró a felülvizsgálati kérelmet tartalmi kellékhiány miatt hiánypótlásra való felhívás nélkül hivatalból utasította el, akkor az eljárás az Itv. 57. § (1) bek. a) pontja alapján illetékmentes.
7. A Pp. 273. § (1) bekezdésében említett „egyesbíró” nem külön erre a feladatra kijelölt bíró, hanem a Legfelsőbb Bíróságon működő valamely tanács tagja. Ebből következően a felülvizsgálati ügyek kiosztása is - az előre megállapított és közzétett ügyelosztási rendnek megfelelően - tanácsokra történik. A felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálását végző egyesbírót az illetékes tanács elnöke jelöli ki. Ha az egyesbíró az előzetes vizsgálatot követően elrendeli a felülvizsgálati eljárás lefolytatását, azt az a tanács fogja végezni, amelynek az egyesbíró is tagja. Az ügy előadó bíróját a tanács elnöke jelöli ki.
8. A Pp. 273. §-ának (4) bekezdésében írt hatvan napos és a (8) bekezdésben írt hat hónapos ügyintézési határidőket 2003. január 1. napjától kell alkalmazni /2001. évi CV. törvény 20. § (6) bekezdés/. Ez azt jelenti, hogy ezek az ügyintézési határidők csak a 2003. január 1. napja után a Legfelsőbb Bíróságra érkezett felülvizsgálati kérelmek elintézése során kötik az egyesbírót, illetve az eljáró tanácsot. A Legfelsőbb Bíróságnál felhalmozódott felülvizsgálati ügyhátralék azt teszi szükségessé és indokolttá, hogy a felülvizsgálati ügyek intézése továbbra is az eredeti érkezési sorrendnek megfelelően történjen. A már egyesbírói elbírálásra tartozó 2002. évben érkező ügyekben azonban az egyesbíró az érkezést követően soron kívül megvizsgálja a felülvizsgálati kérelmet abból a szempontból, hogy nincs-e helye hivatalbóli elutasításnak /ide értve a kérelem tartalmi hiányosság miatti hivatalbóli elutasítását is/, illetve nincs-e szükség hiánypótlási felhívás kibocsátására. Az egyesbíró - a fél kérelmére - soron kívül dönt a végrehajtás felfüggesztéséről és a földhivatal értesítéséről is, a felülvizsgálati kérelem tartalmi megvizsgálására azonban már csak az érkezési sorrendnek megfelelően fog sor kerülni.
9. Ha a kérelmező megjelölte azokat a tényeket, amelyek szerinte megalapozzák a Pp. 270. § (2) bekezdés valamely fordulata szerinti felülvizsgálati ok fennálltát, az egyesbíró azonban a kérelem előzetes tartalmi megvizsgálása alapján azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt jogszabályi feltételek mégsem állnak fenn, a felülvizsgálati kérelmet indokolt végzéssel /Pp. 273. § (5) bek./ elutasítja. A végzés indokolásának csak azt kell tartalmaznia, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, a Pp. 270. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati ok fennállta miért nem volt megállapítható. A felülvizsgálati kérelem tartalmi megvizsgálását követő egyesbírói elutasítás az Itv. hatályos rendelkezései szerint nem jár illetékkedvezménnyel. Indokolt lehet azonban az Itv. olyan módosítása, amely erre az esetre tételes vagy mérsékelt illetéket állapítana meg.
10. Ha az egyesbíró a felülvizsgálati eljárás lefolytatását - indokolást nem tartalmazó végzéssel – elrendeli, a továbbiakban a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság tanácsban jár el. A tanács utólag észlelheti, hogy valamely okból a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának lett volna helye és ennek megfelelően dönthet. Azt azonban a tanács már nem állapíthatja meg, hogy a felülvizsgálati ok hiánya miatt nem lett volna helye a felülvizsgálati eljárás lefolytatása elrendelésének. E tekintetben a tanács már nem bírálhatja felül az egyesbíró döntését, nem utasíthatja el a felülvizsgálati kérelmet, hanem ha a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati ok mégsem áll fenn, hatályában fenntartja a jogerős határozatot /Pp. 275. § (3) bekezdés/.
Megjegyzés:
„Az Alkotmánybíróság 42/2004. (XI. 9.) AB határozatára - amely a Pp. 270. § (2) bekezdés és a 273. § (5) bekezdés egyes rendelkezéseit alkotmányellenesség miatt megsemmisítette - figyelemmel a véleménynyilvánítás egyes részei (pl. 2. és 5. pontok) meghaladottá váltak.”
* Meghaladottá nyilvánította a 2/2015. BKMPJE határozat 2. pont.