PK 291. szám*
A lakásügyben hozott bírósági határozatnak a kötelezett vagy képviselője jelenlétében történő végrehajtása esetén [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 181. §] a kiürítésre kötelezett maga köteles gondoskodni ingóságai elhelyezéséről. Ha a kötelezett ennek nem tesz eleget, a végrehajtó oly módon köteles a végrehajtást foganatosítani, hogy az eltávolított ingóságok lehetőleg ne zavarják a forgalmat, ne akadályozzák a közterületek használatát, ne veszélyeztessék a közrendet, ne sértsék kívülálló harmadik személyek jogos magánérdekét.
A kötelezett vagy képviselője távollétében foganatosított végrehajtás során viszont minden esetben a Vht. 182. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Ha tehát a távol lévő kötelezett másik lakásra tarthat igényt, ingóságait ebben a másik lakásban kell elhelyezni. Az ingóságoknak raktárba vagy más alkalmas helyiségbe való elhelyezéséről a végrehajtást kérő akkor köteles gondoskodni, ha az ingóságokat (azok egy részét) a másik lakásban nem lehetett elhelyezni.
Ugyanez a kötelezettség - tehát az ingóságoknak raktárba vagy más alkalmas helyiségbe való elhelyezésének kötelezettsége - terheli a végrehajtást kérőt akkor is, ha a végrehajtás foganatosításánál jelen nem lévő kiürítésre kötelezett nem tarthat igényt elhelyezésre.
Indokolás
A lakás kiürítése akkor valósul meg, ha a kiürítésre kötelezett és a háztartásához tartozók: családtagok és a kötelezett által befogadott személyek elhagyják a kiürítendő lakást és ingóságaikat is eltávolítják. Az ingóságok elvitele ezért a végrehajtás foganatosításánál jelen lévő kötelezett, illetve képviselője feladata. Ilyen esetben a végrehajtást kérőt az ingók eltávolításával kapcsolatban semmiféle kötelezettség nem terheli, a végrehajtó pedig - a Vht. 174. §-ának d) pontja alapján tett intézkedése során - csak azt köteles szem előtt tartani, hogy az általa (a végrehajtás foganatosításában részt vevő más személyek által) eltávolított ingóságok lehetőleg ne zavarják a forgalmat, ne akadályozzák a közterületek használatát, ne veszélyeztessék a közrendet, ne sértsék kívülálló harmadik személyek jogos magánérdekét.
Abban az esetben azonban, ha a kötelezett vagy képviselője a végrehajtás foganatosításánál nincs jelen, a végrehajtást kérőnek a Vht. 182. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodni kell a kötelezett ingóságainak elhelyezéséről, tekintet nélkül arra, hogy maga a kiürítésre kötelezett tarthat-e igényt elhelyezésre vagy sem.
Ha a kiürítésre kötelezett elhelyezésre tarthat igényt, ingóságait ebben a lakásban kell a Vht. 182. §-ában írt eljárásnak megfelelően elhelyezni (leltárkészítés, annak a lakásban való kifüggesztése, a lakás lezárása és lepecsételése). Ha a távol lévő kötelezett ingóságait vagy azok egy részét bármilyen okból - akár azért, mert a kiürítésre kötelezett elhelyezésre nem tarthat igényt, akár pl. hely hiányában - másik lakásban nem lehet elhelyezni, a végrehajtást kérő a Vht. 182. §-a szerint a kötelezett költségére és veszélyére köteles gondoskodni az ingóságoknak vagy azok egy részének raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezéséről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy végrehajtást kérő lakást lenne köteles biztosítani a végrehajtás foganatosításától távol maradt, elhelyezésre egyébként nem jogosult kötelezettnek.
Ezen az sem változtat, hogy a Vht. 182. §-a a távol maradó kötelezett ingóságainak másik lakásban való elhelyezését említi. A jogszabály szerkezetéből kitűnik ugyanis, hogy a szabályozás azt az esetet tartotta szem előtt, amikor a kiürítésre kötelezett elhelyezésre tarthat igényt, vagy elhelyezése egyéb módon nyer megoldást.
A Vht. 182. §-ának ilyen értelmezését támasztja alá az a tény is, hogy a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (Lt.) 31. §-a csak igen szűk körben ismeri el a kiürítésre kötelezett elhelyezési jogosultságát. E szabályozással merőben ellentétben állna az olyan jogértelmezés, amely - a törvény hangsúlyozott szándékával ellentétben - lehetővé tenné az Lt. elhelyezésre vonatkozó szabályainak kijátszását azzal, hogy az elhelyezésre egyébként nem jogosult kötelezett a végrehajtás foganatosításától való egyszerű és indokolatlan távolmaradással érné el azt, hogy - ingóságainak a végrehajtást kérőt terhelő elhelyezési kötelezettsége ürügyén - lakáshoz jusson.
* Nem csak a régi, hanem az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó: vö. 3/2015. PJE határozat V. 1. pont.