A Királyi Kúria hírei

A Kúria a Ferenciek terén kezdte meg működését, 1896-ban költözött a Kossuth térre, 1951-ben került az Igazságügyi Palotából a volt Közigazgatási Bíróság Fő utcai épületébe.

Korábban felidéztük már a Kossuth téri Igazságügyi Palota tervezésének történetét - most lépjünk be az épület falai közé, hogy megismerjük annak gondosan megtervezett belső világát. 

Az ország egyik legnagyobb, 19. századi mart- és színesüveg ablakegyüttese a Kossuth téri Igazságügyi Palota központi csarnokában található. A csarnokot északi és déli irányból határoló, félkörív alakú üvegfelületek – lunetták – egyenként csaknem 90 négyzetméteresek.

A Kossuth téri Igazságügyi Palota épületének felújítása nemcsak fizikai értelemben jelenti az egykori Királyi Kúria újjászületését, hanem alkalmat kínál arra is, hogy visszatekintsünk az épület születésének körülményeire.

Strobl Alajos alkotása, Justitia szobra 75 év után tért vissza otthonába, a Királyi Kúria épületébe. Egy dél-pesti telephelyről teherautó platóján szállították a Kossuth Lajos térre a három méter magas alkotást.

Justitia – a római mitológiában az igazság istennője – szobra szinte kötelező „kelléke” volt a 19. századi bírósági épületeknek Európában és Amerikában egyaránt.

Egy évvel ezelőtt, 2025. március 26-án, életének 60. évében hunyt el Wachsler Tamás építészmérnök, volt országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Ahogy arról már korábban is hírt adtunk, az Igazságügyi Palota felújítása során az előcsarnok mennyezeti képét, Lotz Károly méltán híres művét, a Justitia diadala szekkót is restaurálták.  

A 19. és 20. század fordulójának előszeretettel alkalmazott padlóburkolat típusa volt az úgynevezett terrazzo.

Hamarosan helyreáll az Igazságügyi Palota dísztermének eredeti funkciója: ismét a Kúria Teljes Üléseinek fog helyet adni.