133 évvel ezelőtt, 1893. június 9-én szentesítette az uralkodó, és június 18-án hirdették ki „az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről” szóló 1893. évi XIII. törvénycikket.
Ennek értelmében „az igazságügyi m. kir. minister felhatalmaztatik, hogy Budapesten az V-ik kerületben fekvő, a Nádor-, Alkotmány-, Honvéd- és Szalay-utczák által határolt 1810 négyszögöl telken igazságügyi palotát emelhessen, s az e czélból szükséges épitési költségek fedezésére a telekvétellel és belső berendezéssel együtt a pénzügyminister kezelése alatt álló »Magyar készpénzbiztositéki alap«-ból 2,183.000 (két millió száznyolczvanhárom ezer) forint, azaz négy millió háromszázhatvanhat ezer korona kölcsönt vehessen fel.”
A törvénycikk indokolásában a következőket olvashatjuk: „Tekintsük Európa bármely államában emelt újabbkori igazságügyi palotákat, mindenütt azon törekvést látjuk előtérbe nyomulni, hogy az igazságszolgáltatás magasztos hivatása, tekintélye és méltósága külsőleg is nyilvánuljon.
Számos nemzetnél az igazságügyi palotának adták a legelső rangot és még a parlamenti épületek fölé is helyezték külső és belső kiképezés, valamint a ráforditott költségek tekintetében; igy például a párizsi Palais de Justice-re 1868 óta csupán kibővitési munkálatokra 28,000.000 francot adtak ki, a brüsseli palais de Justice pedig telekkel együtt 42,000.000 frcba került; de oly államokban is, hol az igazságügyi palota ily előkelő helyet nem foglal el, az volt mindenkor az irányzat, hogy az épületek ne csak a puszta szükségletet kielégitő háztömegek, hanem oly monumentális alkotások legyenek, melyek az illető nemzet törekvéseit, művészi fejlettségét és a legfőbb birói hatalom iránti hódolatát külsőleg is kifejezésre juttatják.
Habár a tervezett igazságügyi palota fényüzési és az épitési költség tekintetében nem versenyezhet a külföld hasonló alkotásaival, mindazáltal a nagy és széles arányok, az egyszerű és nemes stylformák, a vele szemben álló új országház és környezete nagy arányainak teljesen megfelelő oly emlékszerű jelleget fognak az épületnek adni, mely ugy a külhomlokzat oszlopsoraiban, valamint a nagylépcsőház-csarnokban, a dísz-, tárgyalási és várótermekben teljes érvényre fog jutni.”
Az indokolás – „tájékozásul arra nézve, hogy az újabb időben külföldön épült vagy épités alatt levő igazságügyi paloták épitésére mennyi költség fordittatott” – bemutatja a drezdai igazságügyi palota, a bécsi igazságügyi palota, a lipcsei Reichs-Gerichts-Gebäude, a római palazzo Giustizia és a bukaresti igazságügyi palota építési költségeit is.
A Kossuth téri Igazságügyi Palota esetében „az épitkezési költségek és azzal kapcsolatos kiadások a következőkép alakulnak:
1. a telek vételára 362.000 frt,
2. épitési költségek 1,638.188 frt,
3. a belső berendezési és ezzel kapcsolatos kiadások 182.815 frt,
Összesen 2,183.000 frt. […]
Az épitkezés megkezdése 1893. év I-ső felében van czélba véve és befejezése 1896. évi julius, esetleg augusztus 1-jére remélhető, úgy, hogy az átköltözködés a nyári szünet alatt lesz eszközölhető.”
Forrás:
https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=89300013.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D33
https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=89300013.TVI&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei?keyword%3D1894