A Kúria a Ferenciek terén kezdte meg működését, 1896-ban költözött a Kossuth térre, 1951-ben került az Igazságügyi Palotából a volt Közigazgatási Bíróság Fő utcai épületébe. A Legfelsőbb Bíróság három évtized után, 1980-ban térhetett vissza az „igazságügyi negyedbe”: a Fellner Sándor által tervezett Igazságügyi Minisztérium volt épületében, a Markó utcában kapott elhelyezést. A legfőbb bírói fórum, amely 2012. január 1-jétől ismét a Kúria elnevezést viseli, jelenleg is ebben az épületben működik, azonban már ekkor tervben volt, hogy visszakapja az eredetileg a számára a nemzet főterén emelt otthonát.
E tervekre tekintettel szervezett „Bírósági épületek egykor és ma” címmel építészeti konferenciát a Kossuth téri Igazságügyi Palotába 2013. április 5-ére a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal. Ez a konferencia adott alkalmat arra, hogy Justitia szobra – igaz, még csak jelképesen, egy molinó formájában – a helyére kerüljön a Kúria volt és leendő épületében, ahol ebben az időben még a Néprajzi Múzeum működött.
Ezt követően, a „hazatérés” jegyében a Kúria több teljes ülését is a Kossuth téri Igazságügyi Palotában tartotta. Az első ilyen alkalomra éppen tizenegy évvel ezelőtt, 2015. május 11-én került sor. Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntőjében felidézte azokat a jeles eseményeket, ünnepségeket és híres perek tárgyalásait, amelyeknek az első emeleti díszterem adott otthont. Elmondta, hogy 1897 szeptemberében Vilmos német császár Ferenc József kíséretében kereste fel az ítélkezésnek helyt adó új épületet. A díszterembe érve arról kérdezte Szabó Miklóst, hogy milyen gyakran tartanak itt üléseket. „Csak ha elvi jelentőségű határozatokat kell hoznunk.” – hangzott az elnöki válasz. Emellett azonban itt került sor az évnyitó teljes ülésekre, a kúriai elnökök és bírák beiktatására és eskütételére, a koronaügyész beiktatására és eskütételére. Helyszínt kínált tudományos előadások, illetve jubileumi ünnepségek lebonyolítására is, így a budapesti kir. ítélőtábla 1924. december 20-án ünnepelte a kir. táblák fennállásának 200 esztendős jubileumát. 1928. december 22-én a Hatásköri Bíróság fennállásának huszadik évfordulója alkalmából Juhász Andor elnökletével tartottak ünnepi teljes ülést a díszteremben. 1936. március 16-án a Magyar Jogászegylet egykori alelnökére, Baumgarten Nándor egyetemi tanárra, kúriai bíróra emlékeztek. Nevezetesebb perek tárgyalása és az ítélethozatal szintén a Kúria dísztermében zajlott. Így 1936. február 6-án a hivatali sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolt Dréhr Imre (1889-1936), a Bethlen-kormány népjóléti államtitkárának perében itt hirdettek ítéletet. 1947 júniusában pedig az eredeti tervektől eltérően nem a képviselőház delegációs termében, hanem a Kúria dísztermében kezdte meg a Népbíróságok Országos Tanácsa Donáth György (1904-1947) és társai összeesküvései bűnügyének másodfokú tárgyalását. Az ún. Magyar Testvéri Közösség tagjaival szemben hat büntetőeljárás zajlott annak idején. Ez volt a legjelentősebb, a hatalomszerzésért folytatott kommunista összeesküvés kirakatpere, ami végül a polgári viszonyok félévszázados eltűnését eredményezte.
A Királyi Kúria épületében tartotta teljes ülését a Kúria ezt követően 2016. január 18-án, 2017. január 30-án és 2018. január 29-én is.
Forrás és képek:
https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/kuria-teljes-ulese-neprajzi-muzeumban
https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-kuria-2015-majus-11-en-megtartott-teljes-uleserol
https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/kuria-2016-januar-18-i-teljes-ulese
https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/kuria-evnyito-teljes-ulese