12

I. Az ítélet elleni fellebbezés írásbeli indokolásának előterjesztésére nyitva álló törvényi határidő elmulasztása esetén a fellebbezés indokolását késedelmesen előterjesztő védővel szemben a rendbírság alkalmazása indokolt, mert e késedelem a fellebbviteli bíróság felkészülését megnehezíti [Be. 584. § (6) és (7) bek.]. 
II. A rendbírság elzárásra történő átváltoztathatóságára vonatkozó figyelmeztetést a rendbírságot kiszabó végzés rendelkező részében rögzíteni szükséges [Be. 128. § (3) bek. második mondat].

Ha a pótmagánvádló aláírása hiányzik a vádindítványról, az az eljárás akadálya, ezért a vádindítványt – minden további eljárási cselekmény nélkül – vissza kell utasítani, a pótmagánvádas eljárást nem lehet lefolytatni. 
Az aláírás pótlására a törvény kizárólag a vádindítvány visszautasítása esetén ad lehetőséget [Be. 794. § (2) bek.]. 

I. A magánindítvány joghatályosságát illető ítéleti megállapítás jogi következtetésként a jogi indokolás körébe tartozik, ebből következően nem a felülvizsgálat során támadhatatlan ítéleti tényállás része. 

I. A hamis tanúzás büntethetősége az alapügy befejezéséig kötött az eljáró hatóság feljelentéséhez, ami a teljes hatályú hagyatékátadással befejezett. Ezért azt követően az alapügyben megvalósított hamis tanúzás akkor is hivatalból üldözendő, ha utóbb megismételt hagyatéki eljárásra kerül sor [Btk. 274. §; 2010. évi XXXVIII. törvény 105. § (1) bek.]. 

Az emberrablás bűntette tekintetében bármely követelés alkalmas a bűncselekmény megállapítására, és annak a tényállásszerűség szempontjából nincs jelentősége, hogy az elkövető jogtalan, avagy jogos, illetőleg jogosnak vélt követelés teljesítésétől teszi függővé a sértett szabadon bocsátását. A követelésnek konkrétnak és kifejezettnek kell lennie [Btk. 190. § (1) bek.].

I. A Btk. 184. §-a és a Btk. 184/A. §-a két önálló törvényi tényállást szabályoz, nevezetesen az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos terjesztői magatartásokat, előbbi esetben kizárólag felnőttkorú, míg az utóbbi esetben kizárólag tizennyolcadik életévét be nem töltött személyekkel összefüggésben. Ezért mindkét cselekmény tekintetében külön-külön kell vizsgálni, hogy a terhelt milyen elkövetési magatartást és mekkora mennyiségre valósított meg [Btk. 184. § (1) bek., Btk. 184/A. § (1) bek.]. 

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.064/2023/7. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a jogegységi panasz eljárást megszünteti.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.044/2024/3. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a felperes részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét elutasítja; a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának végzése Jpe.IV.60.008/2024/12. szám

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria G.VI. tanácsa által előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány alapján indult jogegységi eljárásban meghozta a következő
végzést:
A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi határozat meghozatalát mellőzi.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.057/2023/9. számú határozata

Rendelkező rész
A Kúria a felperesek jogegységi panaszát elutasítja.
Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül, egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 2 100 000 (kétmillió-százezer) forint jogegységi panasz eljárásban felmerült költséget.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.