A hatóság döntésének egyértelműen tartalmaznia kell az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot [2017. évi I. törvény (Kp.) 17. §, 20. §; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 81. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
A közigazgatási jogi felelősség körében elterjedt objektív felelősség jellemzője, hogy a szabályszegő magatartáshoz fűzi a jogkövetkezményt, függetlenül a szabályszegő vétkességétől vagy felróhatóságától. A közigazgatási jogszabályok megszegése önmagában a jogellenességre tekintettel jogkövetkezményt von maga után.
A hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadása esetén az építésügyi hatóság köteles azzal egyidejűleg építésrendészeti eljárást kezdeményezni.
Az Eljr. 56. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn túl indított eljárás során hozott szankciót tartalmazó határozat sérti az ügyfél Alaptörvényben rögzített tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát [1997. LXXVIII. törvény (Étv.) 48/A. § (5) bek., 33/A. § (4) bek., 33/A. § (6) bek., 34. § (1) bek. j) pont; Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek.].
A közrendi és közbiztonsági veszély fennállásának megítéléséhez a családi és személyi körülmények vizsgálata a családi élethez való jog tiszteletben tartására figyelemmel – az adott jogálláshoz kapcsolódó jogszabályi háttér által meghatározott módon – nem mellőzhető [2007. évi II. törvény (Harmtv.) 13. § (1) bek., 18. §, 42. § (1) bek., 43. §, 45. § (1) bek.; Tanács 2003/109/EK irányelv (Huzamos tartózkodási irányelv) 12. cikk].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
Az elsőfokú bíróság a közigazgatási határozat alapjául szolgáló tényállás feltáratlansága és bizonyítatlansága esetén nem folytathat le elsőként olyan bizonyítást, amelyet a közigazgatási hatóság nem végzett el, és amely nélkül a hiányzó tényekről nem is döntött, mert az a hatósági hatáskör elvonását eredményezné [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (1) bek., 121. § (1) bek. b) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg fizetésére vonatkozó kötelezettség előírásáról a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult rendelkezni [1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 47. § (1) bek. c) és i) pont, 45/A. § (2) bek.; 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet 27. § (3), (4) bek.; 261/2004/EK Parlament és Tanács rendelete (Rendelet) 7. cikk (1) bek. c) pont, 16. cikk].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
Az Air. és a Kp. fellebbezésre jogosult tudomására, illetve önhibán kívüliségre vonatkozó szabályai következtében nincs eljárásjogi akadály annak, hogy – az egyéb törvényi feltételek megtartása esetén – a felperes a közigazgatási per keretei között hivatkozzon a büntetőeljárásnak a megelőző eljárásban már értékelt tanúvallomásával szemben álló, szintén a büntetőeljárásban keletkezett, de később ismertté vált bizonyítékára [2017. évi I. törvény (Kp.) 78. §; 2017. évi CLI. törvény (Air) 124. §; 2017. évi XC. törvény (Be.) 100. §, 101. §].
A bírósághoz fordulás határideje kezdő időpontjaként az a körülmény bír jelentőséggel, hogy az érintett mikor szerzett tudomást az adott tényről. Amennyiben a vitatott intézkedés (jogsértés) nem jut az érdekelt fél tudomására, úgy az őt megillető igényérvényesítési eszközzel sem tud élni. Ha a kérelmezők magára a választás tényére vonatkozóan (lehet-e üzemi tanácsot választani, legitim volt-e a választási bizottság) éltek a bírósághoz fordulás jogával, erről legkésőbb a választás időpontjában tudomással bírtak, ezért a választás időpontjától számítandó az Mt. 289.
I. Önállónak minősül a munkáltató telephelye, amennyiben legalább egy munkáltatói részjogosítvány megilleti a telephely vezetőjét [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 236. § (2) bek.].
II. Az Mt. nem tartalmaz részletszabályokat az üzemitanács-választás lebonyolítására. A választási szabályzatban kizárólag a választás rendjére, lebonyolítására vonatkozóan határozhat meg egyedi előírásokat, melyek az Mt. kógens rendelkezéseivel nem lehetnek ellentétesek [Mt. 267. § (5) bek. c) pont].
Ha a közalkalmazott felperes maga tünteti fel munkáltatóját Facebook adatlapján, így saját személye közvetlenül összefüggésbe hozható a munkáltatójával. A Facebookon történt közlés tartalma miatt a közalkalmazott magatartása objektíve alkalmas lehet a munkáltató jóhírnevének megsértésére, amely magatartás megalapozhatja a jogviszony megszüntetését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 8. §, 9. §; 2011. évi CXXXII. törvény (Nketv.) 16/D. § (2) bek., 16/B. § (1) bek. b) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás