04

90. A csalás nem minősül üzletszerűen elkövetettnek, ha a terhelt néhány napon belül két ízben ejtette tévedésbe a sértettet, és az adott időszakban további vagyon elleni bűncselekmények elkövetését a bíróság más jogerős ítéletben sem állapított [...]

A csalás nem minősül üzletszerűen elkövetettnek, ha a terhelt néhány napon belül két ízben ejtette tévedésbe a sértettet, és az adott időszakban további vagyon elleni bűncselekmények elkövetését a bíróság más jogerős ítéletben sem állapított meg a terhére. Az közömbös, hogy a két tévedésbe ejtés eredményeképp a sértett hány részletben teljesített [Btk. 6. § (2) bek., 373. § (1) bek., (2) bek. bc) pont, (5) bek. b) pont, 459. § (1) bek. 28. pont].

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.030/2021/4. számú végzése

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.030/2021/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a kifogást előterjesztő jogegységi panaszát visszautasítja.
Megállapítja, hogy a kifogást előterjesztő 30 000 (harmincezer) forint jogegységi panasz eljárási illeték visszatérítését kérheti.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

CKOT2019.04.16:72.

CKOT2019.04.16:72. A Vht. 141. § (3) bekezdése b) pontjának alkalmazása szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a haszonélvező ténylegesen benne lakik-e az ingatlanban, avagy önmagában a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése megalapozza a lakottságot és a tényleges ott tartózkodásra tekintet nélkül lakottan kell árverezni az ingatlant? E szempontból mi az eljárás akkor, ha a bíróság a haszonélvezeti jog gyakorlását felfüggeszti a Ptk. 5:152. § (3) bekezdése alapján?

CKOT2019.04.16:71.

CKOT2019.04.16:71. A munkáltatói fizetési felszólítás a Ptk. 6:25. § (1) bekezdése c) pontjának kiterjesztő értelmezésével tekinthető-e a követelés elévülését megszakító körülménynek?

CKOT2019.04.16:70.

CKOT2019.04.16:70. A végrehajtó tevékenységével kapcsolatos panasz [3/2015. (II. 25) IM rendelet], vagy a végrehajtó mulasztásával kapcsolatos kifogás [Vht. 217. § (6) bekezdés] tárgya lehet az, hogy a végrehajtó a fél vagy képviselője ez irányú többszöri kérelme ellenére nem ad tájékoztatást a kért iratmásolatokkal kapcsolatos költségtérítés összegéről [Vht. 254. § (6) bekezdés), és így a kérelmező az iratok tartalmát sem ismerheti meg?

CKOT2019.04.16:69.

CKOT2019.04.16:69. A Vht. 217/B. § (1) bekezdésének alkalmazása során mi tekinthető olyan lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedésnek vagy mulasztásnak, amely esetén a bíróságnak köteleznie kell a végrehajtót a munkadíj meghatározott százalékának befizetésére?
Mindig az eset körülményei alapján, mérlegeléssel lehet meghatározni, hogy az adott helyzetben mi minősül lényegesen jogszabálysértő intézkedésnek. Általános, minden egyes esetre irányadó szempontok nem határozhatóak meg.
[Vht. 217/B. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:68.

CKOT2019.04.16:68. Határidőben érkezettnek tekinthető-e a végrehajtási kifogás, ha azt a végrehajtó intézkedésétől számított tizenöt napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságnál terjesztik elő, vagy a Vht. 217. § (2) bekezdése szigorúan értelmezendő, és amennyiben a kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított tizenöt napon belül nem a végrehajtónál nyújtják be, vagy az tizenöt napon belül nem jut el a végrehajtást foganatosító bíróságtól a végrehajtóhoz, úgy azt elkésettség miatt vissza kell-e utasítani?

Feliratkozás a következőre: 04