2/2024. (XII. 3.) KK. vélemény a felülvizsgálati kérelem befogadásának egyes kérdéseiről
A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási perekben a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatos egyes kérdésekben az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében az alábbi véleményt nyilvánítja.
1. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet általában akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi vagy jogegységi hatályú határozatban, illetve az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn.
2. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet általában akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, de annak ugyanazon módon történő követése már nem támogatható.
3. A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha annak értelmezéséről korábban még nem foglalt állást, és a jogegység iránti igény túlmutat a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozaton.
4. A Kúria az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a felülvizsgálati eljárásban az uniós jogot érintő kérdés a keresetnek a felülvizsgálati kérelemmel érintett korlátai között releváns, és a szóban forgó uniós jogi rendelkezést az Európai Unió Bírósága még nem értelmezte, vagy az uniós jog helyes alkalmazása nem nyilvánvaló. Erre irányuló kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem előterjesztőjének meg kell jelölnie az értelmezendő uniós normát. A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzésében megjelöli azokat az indokokat, amelyek miatt nem fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához.
5. A Kúria nem fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a felülvizsgálati kérelemben megjelöltektől eltérő indokra alapított a befogadási kérelem.
6. A Kúria a közzétett határozattól jogkérdésben való eltérés miatt a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a kérelmező bemutatja miben látja az eltérést.
7. A kérelem előterjesztőjének áll érdekében, hogy megjelöljön befogadási okot, ennek elmaradása a felülvizsgálati kérelem visszautasításához vezet. Befogadási ok fél általi indokolása – indokolási kötelezettség hiányában – segíti a Kúria döntéshozatalát, ilyen értelemben a fél érdekében állhat az indokolás.
Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdése értelmében – törvényben meghatározott egyéb ügyeken túl - a bíróságok önálló-, a büntetőügyektől és a magánjogi vitáktól elkülönült feladata a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról való döntés. A bíróságok feladatainak ily módon történő meghatározásához igazodóan a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben biztosított jogvédelem a büntető- és magánjogi jogviták rendezésére szolgáló eljárásjogi intézményektől elkülönült önálló rendtartás, a közigazgatási perrendtartás keretei között folyik. Az önálló perjog a polgári perektől elkülönült, autonóm közigazgatási perorvoslati rendszer működését is eredményezi.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) a jogerős ítélettel, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzéssel szemben engedi rendkívüli perorvoslatként a felülvizsgálati kérelem előterjesztését. Az eljárásjogi követelményeknek megfelelő felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását azonban mind a per tárgyától, mind a pertárgy értékétől függetlenül minden esetben megelőzi a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról való döntés. A Kp. 2020. április 1. napjától hatályos szabályai már nem csupán a Kp. eredeti rendelkezései szerinti objektív szempontok alapján adnak lehetőséget a felülvizsgálati kérelem befogadására, hanem mód van a bírósági eljárás súlyos szabálytalanságára hivatkozó, a kérelmező szubjektív meggyőződésen alapuló befogadási ok megjelölésére is. További változást eredményezett, szintén 2020. április 1. napjától, a jogegységi panasz intézményének megjelenése a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) keretei között.
A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a joggyakorlat eddigi megállapításait – annak egysége elősegítése érdekében – az alábbiakban összegzi:
1) A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont első fordulata szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének biztosítása miatt indokolt.
A joggyakorlat biztosítandó egységének a kérdése mindig konkrét ügyhöz, az abból fakadó konkrét jogértelmezéshez kötődően merülhet fel. A jogegység követelményén alapuló elvárás, hogy összevethetőség esetén a jogértelmezés is azonos legyen. Ha nincs meg az ügyek közötti, esetről esetre vizsgálandó azonosság, mert akár anyagi jogi, akár eljárásjogi szempontól eltérő hátterűek a jogerős bírósági határozatok, akkor ezen ügyekre nézve nem értelmezhető a jogegység követelménye.
A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Kúria akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, jogegységi hatályú határozatában vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatában még nem foglalt állást.
A 7/2023. Jogegységi határozat szerint a joggyakorlat egysége biztosításán alapuló befogadásnak - a Kúria elvi tartalmú BHGY-ben közzétett iránymutatásának hiánya mellett -további, konjunktív feltétele, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek azt mutatják, hogy a bírói gyakorlat széttartó, illetve a joggyakorlat egysége a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást, általában nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához, hiszen amíg az alsóbb fokú bíróságok a felmerült jogkérdésben döntenek és a döntéseik között nincs eltérés az egyes jogszabályok értelmezése és alkalmazása kapcsán, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg feltétlenül a Kúria iránymutatását. Széttartó alsóbb fokú bírósági döntések nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható a joggyakorlat egységének biztosítására való hivatkozással. A joggyakorlat egységének biztosítása szempontjából nem releváns, hogy az ellentétes jogalkalmazást milyen számban követik a bíróságok.
A 7/2023. Jogegységi határozat már rámutatott, hogy a határozatok közötti, jogkérdésben való ellentmondás esetén a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjának első fordulatára vagy a Kp. 118. § (1) bekezdés b) pontjára lehet hivatkozni a felülvizsgálati kérelemben. A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont első fordulata szerinti befogadási ok esetén a határozatok közötti, jogkérdésben fennálló ellentmondás akár kettő - a támadott és egy már meghozott -, akár több, az alsóbb fokú bíróságok által hozott határozat között felfedezhető. Abban az esetben, ha a Kúria által már közzétett határozattól tér el jogkérdésben a felülvizsgálattal támadott döntés, a befogadást a Kp. 118. § (1) bekezdés b) pontja alapozhatja meg.
2) A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont második fordulata szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt.
A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítására vonatkozó elvárás az igazságszolgáltatás által alkalmazott jog aktuális értelmezésére vonatkozó követelményen alapul. Az igazságszolgáltatással szembeni azon igényt jeleníti meg, hogy változatlan jogszabályi környezetben is szükségessé válhat, a már értelmezett, egységes joggyakorlat más irányba történő elmozdítása. A befogadáshoz nem kell sem ellentétes irányú fordulat, sem a korábbi joggyakorlat figyelmen kívül hagyása, elegendő, hogy az elmozdulás szükséges.
A Kúria közigazgatási perben a felülvizsgálati kérelmet ezen ok alapján akkor fogadja be, ha egy elvi kérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, de e gyakorlat követése a továbbiakban változatlan formában nem támogatható. Ezen befogadási ok alkalmazása különösen akkor indokolt, ha megváltoznak a jogszabállyal érintett társadalmi, gazdasági viszonyok. Ugyancsak indokolja a joggyakorlat továbbfejlesztését, ha az alapul szolgáló, változatlan és már értelmezett jogszabályhoz kapcsolódó egyéb jogszabályokban vagy a jogértelmezésre kiható tudományágakban következnek be olyan változások, amelyek visszahatnak az alkalmazandó normára és kétségessé teszik, hogy a meglévő iránymutatások továbbra is irányadók lehetnek.
3) A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ab) alpont szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt.
A közigazgatási perrendtartásban a befogadás jogintézményének szabályozása azt a célt szolgálja, hogy a Kúria egyedi határozataival is eleget tudjon tenni a joggyakorlat irányításával és egységének biztosításával kapcsolatos feladatainak, hogy az egyedi ügyek elbírálásakor is elláthasson jogegységi funkciót. Ezért a befogadásról való döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálni. A jogegységre vonatkozó követelményből eredően a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőséget is jogi szempontból lehet értékelni. A befogadás ebben az esetben sem alapulhat kizárólag gazdasági, szociológiai vagy egyéb, jogértelmezéssel le nem képezhető állásponton.
A felvetett jogkérdésnek a társadalom szempontjából akkor van különleges súlya, ha annak értelmezéséről a Kúria korábban még nem foglalt állást, és a jogegység iránti igény túlmutat a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozaton. Jellemzően ez az eset áll fenn akkor, ha egy új jogszabály értelmezése vagy egy joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel és valamilyen további ok – pl. az esetek nagy száma vagy mintaperben hozott jogerős határozat – miatt szükséges az elvi tartalom kimunkálása. Ha azonban olyan jogkérdés értelmezését kérik a Kúriától, amely bár új, de a jogkérdés megválaszolása annak csekély jelentősége vagy kisszámú előfordulása folytán nem érinti a jogegységet, nem indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. A felvetett jogkérdés jelentőségét, előfordulásának gyakoriságát az adott ügy konkrét paraméterei alapján egyedileg kell meghatározni, amelyben a felek által szolgáltatott adatoknak jelentősége lehet.
A jogkérdés különleges súlyán, illetve társadalmi jelentőségén alapuló befogadás esetén a Kúria újonnan meghozandó elvi tartalmú döntése jogi hatást gyakorol az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is, legalább áttételesen a társadalom szélesebb körére. Nem elégséges oka ezért a jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapított befogadás iránti kérelemnek az egyéni jogsérelem megjelölése, mivel annak az individuális tartalmon túl sem társadalmi jelentősége, sem különleges súlya nincs. A befogadáshoz az adott jogkérdésnek a társadalom széles körére közvetlenül vagy közvetett módon gyakorolt hatását is be kell mutatni.
A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont első fordulata szerinti, a joggyakorlat egységességének biztosítására alapított befogadási ok és a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontban szabályozott, a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt fennálló befogadási ok kizárja egymást, együttes alkalmazásuk nem lehetséges.
4) A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ac) alpont szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt.
A közigazgatási perekben az egységes joggyakorlat kimunkálása során a Kúriának több ügyben figyelemmel kell lennie arra, hogy a jogegység megkívánhatja a jogvita eldöntésére irányadó nemzeti jogszabályok és az uniós jog összhangjának vizsgálatát is. Amennyiben a felülvizsgálati kérelem befogadását nem a normák közötti összhang sérelmére, hanem az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) gyakorlatával ellentétes jogerős bírósági határozatra hivatkozva kérik, úgy az nem az előzetes döntéshozatali eljárás szükségességét veti fel, hanem a joggyakorlat egyéb szempontú elemzését igényli.
A Kúria előzetes döntéshozatali eljárást csak abban az esetben kezdeményez, ha a teljesülnek az EUB C-283/81. számú, Cilfit ügyben hozott ítélet 21. pontjában megfogalmazott követelmények. Eszerint az EGK Szerződés 177. cikkének harmadik bekezdésében foglaltakat úgy kell értelmezni, hogy ha közösségi jogi kérdés merül fel olyan nemzeti bíróság előtt, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles eleget tenni azon kötelezettségének, hogy a kérdést az EUB elé terjessze, kivéve, ha azt állapította meg, hogy a felmerült kérdés nem releváns, vagy a szóban forgó közösségi jogi rendelkezést a Bíróság már értelmezte (acte éclairé), vagy a közösségi jog helyes alkalmazása olyannyira nyilvánvaló, hogy az minden ésszerű kétséget kizár (acte clair); az ilyen esetek fennállását a közösségi jog sajátos jellemzőinek, az értelmezésével kapcsolatos különleges nehézségeknek és a Közösségen belüli eltérő ítélkezési gyakorlat veszélyének függvényében kell megítélni.
Az EUB az előzetes döntéshozatallal kapcsolatos joggyakorlatát több ítéletében áttekintette, közöttük a C-561/19. számú ügyben. A korábban megfogalmazott követelmény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke alapján is változatlan. A C-561/19. számú ítélet 66. pontjában a korábbiakat az EUB azzal egészítette ki, hogy az ilyen bíróság nem mentesülhet az említett kötelezettség alól önmagában amiatt, hogy ugyanazon nemzeti ügyben már előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az az EUB-hez. Ugyanakkor az előtte folyamatban lévő eljárást érintő elfogadhatatlansági indokok alapján – az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvét tiszteletben tartva – eltekinthet attól, hogy előzetes döntéshozatal céljából kérdést terjesszen az EUB elé.
Az előzetes döntéshozatali eljárás szükségességére alapított befogadási ok esetében a Kúriának a jogegység követelményének teljesülését az EUB által is hivatkozott egyenértékűség elve mentén kell vizsgálni. Az egyenértékűség elve megköveteli, hogy a jogerős határozatokhoz vezető keresetekre alkalmazandó szabályok összessége különbségtétel nélkül vonatkozzon az uniós jog megsértésén, és a belső jog megsértésén alapuló hasonló keresetekre. A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának elbírálása során ez azzal a következménnyel jár, hogy az uniós jog megsértésére nem hivatkozó kereseti előadás hiányában fő szabály szerint nem alapítható a befogadás az előzetes döntéshozatali eljárás szükségességére. Ettől eltérő eljárásjogi helyzet alakul ki akkor, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a jogerős határozatból szerez tudomást arról, hogy uniós jog értelmezésére volt szükség. További speciális helyzet következik be akkor, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának vizsgálata során észleli, hogy a nemzeti jog értelmezését csak az uniós jog értelmezésével lehet helyesen elvégezni.
Az EUB a C-144/23. számú ítéletében – nem felülírva az egyenértékűség elvéből fakadó következményeket – pontosította, hogy a nemzeti legfelsőbb bíróságnak a felülvizsgálati kérelem befogadására irányuló eljárása keretében miként kell értékelnie, hogy az uniós jog valamely rendelkezésének értelmezésére vagy érvényességére vonatkozó kérdés megköveteli-e, hogy előzetes döntéshozatal céljából az EUB-hez forduljon. Az EUB által előírt értékelés körében a Kúria meggyőződik a felmerült kérdés relevanciájáról és annak szükségességéről, hogy az EUB értelmezze-e az uniós jogi rendelkezést, mert az nem tartozik az acte éclairé és acte clair kivételek hatálya alá.
Amennyiben a Kúria megtagadja az olyan felülvizsgálati kérelem befogadását, amely előzetes döntéshozatal iránti kérelmet tartalmaz, meg kell jelölnie azokat az indokokat, amelyek miatt nem fordult az EUB-hez. Ebben a körben elsősorban azt, hogy a kérelmező által megjelölt uniós jogi norma az ügyben nem bír relevanciával, illetve azzal összefüggésben kimutatható az acte éclairé- vagy az acte clair-doktrina érvényesülése.
További követelmény, hogy erre irányuló kérelem esetén a kérelem előterjesztőjének meg kell jelölnie az értelmezendő uniós normát, mivel az EUB által értelmezendő uniós szabály tételes megjelölése nélkül nem lehet az EUB-hez fordulni.
5) A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt. A Kp. 117. § (4) bekezdése folytán ezen okokra alapított kérelmet a kérelem előterjesztőjének indokolnia kell.
A Kp. eredeti rendelkezései szerinti objektív szempontok mellett 2020. április 1. napjával nyílt lehetőség a bírósági eljárás súlyos szabálytalanságára hivatkozó, a kérelmező szubjektív meggyőződésen alapuló befogadási ok megjelölésére. Ezzel a felülvizsgálati eljárás jogegységesítő feladatán alapuló befogadási okok mellett megjelent egy, a felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati funkciójához rendelt befogadási ok, így arra a Kp. eltérő rendelkezése folytán, a jogegységesítéshez kapcsolódó befogadási okok indokolására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. A rendkívüli jogorvoslati eljárás kereteit meghatározó szabályozási elv a befogadhatóságról való döntés során is érvényesül. A Kúria a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdésének megfelelően csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között járhat el. Ennek okszerű eljárásjogi előzménye, hogy már a befogadhatóságról való döntés során kötik a Kúriát a befogadási kérelemben megjelöltek és azok indokai.
A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme és az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés egymástól elkülönült, önállóan indokolandó befogadási ok. Indok hiányában, továbbá a kérelemben indokolt alapvető eljárási jog valószínűsíthető sérelmétől vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegéstől eltérő okból sem kerülhet sor a Kp. ezen rendelkezése alapján a befogadásra. A kérelem előterjesztőjét a befogadási ok indokainak előadására terheli kötelezettség, amely indokolási kötelezettség a felülvizsgálati eljárás szakaszainak elkülönülése miatt nem teljesíthető sem mindössze jogszabályhelyek megjelölésével, sem csupán csak a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaira való utalással. A Kp. nem ad lehetőséget a Kúriának arra, hogy a kérelmező helyett a felülvizsgálati kérelemből maga keresse meg és válassza ki, mi minősülhet eljárásjogi szempontból befogadási oknak.
A Kúria az eljárási jogi indokokra alapított befogadási kérelemről való döntés során nem végezheti el a támadott jogerős határozat felülvizsgálatát. A Kúria csak annak keretei között mozoghat, hogy sérültek-e a kérelem előterjesztőjének megjelölt alapvető eljárási jogai, illetve a kérelem alapján észlelhető-e az ügy érdemére kiható egyéb eljárásjogi jogszabálysértés. A kérelemmel olyan mértékben kell kétséget ébreszteni a jogerős ítélet jogszerűsége tekintetében, hogy érdemi vizsgálat nélkül, majdhogynem nyilvánvalóan fennállónak kell látszania a jogsértésnek. Az egyéb eljárási szabályszegés esetén ugyanilyen módon valószínűsíteni kell, hogy az kihatott az ügy érdemére. A kérelmező alapvető eljárási jogának sérelmére való hivatkozás esetén az ügy érdemével való kapcsolatot nem kell bemutatni, de a hivatkozásnak konkrétan meg kell jelölnie, mivel következett be a sérelem. Az előadottakat a Kúria a befogadás iránti kérelem és a peres iratok formai összevetésével bírálja el.
Az ügy érdemére tartozó jogszabályok téves értelmezésére, a bizonyítékok mérlegelésének vitatására vonatkozó előadások – főszabály szerint – nem teszik lehetővé az eljárásjogi hiba miatti befogadást. Az el nem bírált keresetre, a jogerős határozatot hozó bíróság indokolási kötelezettségének nem teljesítésre alapított befogadási ok esetében irányadó, hogy a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolásának kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. A befogadás megengedhetőségéről való döntés során, erre történő hivatkozás esetén, a Kúria arra van tekintettel, hogy a bíróság indokolási kötelezettsége az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre nézve teljesült-e vagy sem. Az indokolás jogszerűsége a befogadásról való döntés során nem vizsgálható.
6) A Kp. 118. § (1) bekezdése b) pontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. A Kp. 117. § (4) bekezdése szerint a kérelemben meg kell jelölni azt a közzétett közigazgatási jogi kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér.
A Kp. ezen befogadási szabályának alkalmazása során tekintettel kell lenni a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont első fordulata szerintiekkel való azonosságokra és eltérésekre. Ebben az esetben is irányadó, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásához szükséges jogegység kérdését mindig a konkrét ügyhöz, az abból fakadó konkrét jogértelmezéshez képest kell vizsgálni. A jogegység követelményének teljesülése szempontjából ezen okra való hivatkozásnál is elsődleges feltétel az ügyazonosság megléte. Nincs ügyazonosság az eltérő anyagi jogi hátterű vagy az azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő kérelmet tartalmazó, illetve azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő tényállású közigazgatási ügyek és annak alapján indult bírósági jogorvoslatok között. Kérdéses az ügyazonosság az azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő kereseti vagy eltérő felülvizsgálati érvelés esetén is. Ha pedig nincs meg a támadott és a hivatkozott ügyek között az ügyazonosság, rájuk nézve nem értelmezhető a jogegység követelménye.
A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Kúria ebben az esetben akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányításnak a Bszi. 195. § (2) bekezdése folytán még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás) vagy a BHGY-ben közzétett eseti határozatában már állást foglalt, de attól eltér a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozat. A befogadást megalapozó eltérésnek ezen befogadási oknál a Kúriának már közzétett határozata és a támadott, a Kúria határozatával egyébként ügyazonos jogerős bírósági határozat között kell fennállni.
Ügyazonosság esetén sincs helye befogadásnak, ha a felülvizsgálati kérelem nem jelöli meg a közzétett kúriai határozatnak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A megjelölés kötelezettsége nem merül ki a határozat számának és érintett bekezdésének puszta nevesítésében, az is szükséges, hogy a kérelmező tartalmában is indokolja miben látja az eltérést. A Kúriának ezt a bemutatott eltérő jogértelmezést kell értékelni döntése során. A kérelmező akkor tesz tehát eleget a Kp. eltérés bemutatására vonatkozó követelményének, ha párhuzamot állít a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és az eljárás kereteit meghatározó kérelmek hasonlósága közt, azaz indokolja az ügyek összevethetőségét. Bemutatja, hogy a Kúria közzétett döntésében milyen elvi megállapítás került rögzítésre, ehhez képest ugyanezen jogkérdésben milyen álláspontot fogadott el a jogerős határozatot hozó bíróság és megfogalmazza, hogy miben látja a jogkérdésben való eltérést.
7) A Kp. 117. § (4) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett közigazgatási jogi kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve.
A különböző jogértelmezések egységesítése az igazságszolgáltató hatalmi ág feladata. A Kúria a jogegységet, a bíróságok egységes ítélkezési gyakorlatát – egyéb eszközei mellett – a felülvizsgálati eljárásban hozott határozataival is biztosítja. Közigazgatási perben a Kúria előtti felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását azonban minden esetben meg kell előznie a kérelem befogadhatóságáról való döntésnek. A jogintézménynek a kérelmek indokolására vonatkozó szabályai szintén azt szolgálják, hogy az egyedi ügyekben is érvényesülhessen a jogegységre vonatkozó követelmény.
A kérelem előterjesztőjének kötelezettsége, hogy megjelöljön valamilyen befogadási okot. Megjelölt befogadási ok hiányában a kérelem érdemben nem bírálható el, visszautasításának van helye. A Kp. által biztosított azon lehetőség azonban, amely szerint a befogadhatósági okot indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani nem kell, nem jelenti azt – összhangban a felek ezirányú kötelezettségét alapelvi szinten tartalmazó Kp. 3. § (3) bekezdésével –, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. A befogadhatóság kérdésében való döntést elősegítendő, azt alátámasztandó a félnek lehetőséget kell biztosítani annak kifejtésére, hogy az adott okból miért, milyen indokok mentén tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Csak így kerülhet abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelem előterjesztőjének szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról való döntés során. Ez a követelmény eredményezi azt is, hogy Kp. 118. § (1) bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetén sem elégséges a közzétett kúriai határozat eltéréssel érintett részének megjelölése, hanem az is szükséges, hogy a kérelmező tartalmában is bemutassa, miben látja az eltérést. A befogadhatósági ok kifejtésének elmaradása általában a kérelem előterjesztőjének a terhén maradó hiányosság.
Az, hogy a Kúria a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve, nem a fél által megjelölt befogadási ok indokainak pótlására szolgál, ilyen kötelezettsége a Kúriának nincs, hanem az egyedi ügyekben ellátandó jogegységesítő feladat minél hatékonyabb érvényesülését célozza. Lehetőséget ad arra, hogy a Kúria a felülvizsgálati eljárás keretei között, meg nem jelölt befogadási ok alapján, a jogegységről való hivatalbóli tudomása alapján döntsön a befogadásról. Amikor a Kúria a felülvizsgálati kérelmet befogadja, végzését indokolnia nem kell, így arról sem kell számot adnia, hogy miért tér el a kérelmező által megjelölt befogadási októl.