01

A konzultációs jog és kötelezettség kizárólag a munkáltató és a munkavállalókat képviselő szervek (szakszervezet vagy üzemi tanács) kapcsolatrendszerében értelmezhető, a szakszervezetek egymás közötti viszonyában nem [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 233. § (1) bek. b) pont].

A tényállás

I. Amennyiben az eljárás megszüntetésének oka már az elsőfokú eljárás alatt fennállt, de arról az elsőfokú bíróság nem döntött, vagy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését felülbírálva az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és megszünteti az eljárást, e végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az felülvizsgálati kérelemmel támadható [2016. évi CXXX. törvény 379. §, 240. §].

I. A fizetésképtelenségi eljárásban a csődjogi értelemben vett esedékesség fogalma eltér a polgári jogi fogalomtól, ezért az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (3) bek.].

Erőteljes, túlzó szélsőséges vélemény kifejtése esetén a jogi személy jóhírneve megsértésének megítélésénél a kifogásolt közlés tényleges tartalmát nem önmagában, a szövegkörnyezetből kiragadva, hanem a nyilatkozat többi részével együtt vizsgálva, a közlés lényegi mondanivalóját szem előtt tartva és az átlagolvasó értelmezését is figyelembe véve szükséges meghatározni. A vélemény tartalma és annak helyes vagy helytelen volta a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog megsértése iránti igényt nem alapozza meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2.45.

A képmás felhasználásához a hozzájárulás szükségességének vizsgálata során nem annak van jelentősége, hogy a közszereplőről a fénykép közszereplés alkalmával készült-e. Helyette azt kell vizsgálni, hogy a cikk tárgyát képező témával összefüggésben álló fénykép került-e közzétételre, és a közzététel módja – a felismerhetővé váláson túlmutatóan – valamilyen alapjog sérelmét (különösen az emberi méltóság vagy a magánélethez való jog megsértését) okozza-e [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § g) pont, 2:44. § (1) bek., 2:48. § (1) bek.].

Minden esetben az adott körülmények alapján lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy megállapítható-e a család integritásának megsértése és azzal kapcsolatban olyan hátrány bekövetkezése, amely nem vagyoni kártérítést alapozhat meg. Ha a házastárs egyeneságbeli rokonának halála a szoros, az apa–gyermek kapcsolat szintjét elérő családi kötelék felbomlását jelenti, akkor a teljes családban éléshez való jog sérelme miatt e hozzátartozó is jogosult lehet a nem vagyoni kártérítésre [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 75. § (1) bek., 76. §, 355. § (1) és (4) bek.].

A sérelemdíj fizetésére kötelezés tényalapját nem önmagában a gyógyulási, túlélési esély csökkenése, elvesztése, hanem a ténylegesen bekövetkezett hátrány jelenti, és a sérelemdíj mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. § (2) bek., 2:43. § a) pont, 6:519. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (5) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Nincs akadálya annak, hogy a kereset benyújtását követően elhunyt jogosult helyébe a perbe annak jogutóda belépjen, és követelhesse a jogelődöt haláláig megillető nem vagyoni kártérítés összegét. A perbeli jogutód azonban kizárólag a jogelődje által érvényesített, a kereset tárgyává tett nem vagyoni kártérítés követelésére jogosult [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 84. § (1) bek. e) pont; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 61. § (1) bek., 146–146/B. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, erre a felet az eljárásjogi lehetőségek ismertetésével és megfelelő határidő tűzésével fel kell hívni [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 240. § (1) bek. h) pont, 379. §, 381. §].

A fellebbezés elbírálásának alapjául szolgáló tényállás

Felülvizsgálati indítvány csak az irányadó tényállással összhangban álló tényekre alapítható.