2026

Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Ha a jegyző az aláírásában bármely okból akadályozott, az aljegyző az Mötv. 81. § (2) bekezdése alapján jogosult a jegyző helyett eljárni, de az önkormányzati rendeleten továbbra is a jegyző nevét és a jegyzői minőséget kell feltüntetni, az aláírás során pedig a helyettesítés tényét jeleznie kell. Ennek hiányában az aljegyző által saját nevében aláírt önkormányzati rendelet közjogi értelemben érvénytelen, ezért annak a kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítése szükséges [2011. évi CLXXXIX.

I. Az „akció” – szemben az „árcsökkentéssel” – nem jogi fogalom. Minden árcsökkentés akció, de nem minden akció árcsökkentés. Az „árcsökkentés bejelentése” kifejezés az eladó azon promóciós nyilatkozataira vonatkozik, amelyek szerint csökkentette az áru(k)ért felszámított árat, és nem alkalmazható az árelőnyök promóciójának olyan technikáira, amelyek nem árcsökkentések. Nem tekinthető önmagában azért tisztességtelennek egy kereskedelmi gyakorlat, mert a 4/2009. (I.

I. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosulttól származó bejegyzési engedély nem önmagában, hanem csak az érintett ingatlan tulajdonosváltozását igazoló okirat mellett lehet alkalmas a bejegyzett jogosult tulajdonjogának törléséhez. 

I. A Kp. 78. § (4) bekezdése a megelőző eljárásban fennálló, de abban nem értékelt tényre, körülményre hivatkozást, nem pedig a megelőző eljárásban értékelt tényekre, körülményekre vonatkozó bizonyítékok figyelembevételét korlátozza. A korlátozó szabály alkalmazásában nem a bizonyíték újdonságának van jelentősége, hanem annak a ténynek, körülménynek, amelyet a fél a perben bizonyítani kíván. 

A beépítetlen telek fogalmát az Itv. nem határozza meg, a 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség a jogalkotó akaratából e törvény alapján nem dönthető el, az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja értelmében az építésügyi szabályokat, a településrendezési tervet kell alkalmazni [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. a) pont, 102. § (1) bek. f) és l) pont].

Az adójogi jogviszonyokban az elévülés mint a közhatalmi jogérvényesítés időbeli korlátja csak akkor tölti be jogbiztonsági és korlátozó funkcióját, ha kezdő időpontja normatív módon előre és egyértelműen rögzített, ezért az Avt. 19. § (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a végrehajtási jog elévülése az esedékesség naptári évének utolsó napján kezdődik és kizárólag az ezt követő időszakban foganatosított végrehajtási cselekmények bírhatnak elévülési joghatással [2017. évi CLIII. törvény (Art.) 19. § (1) és (5) bek.].

Miután a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet 23. § (2) bekezdése szerint a fogyasztót megillető elállás esetén a vállalkozásnak a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell visszatérítenie, ezért a kereskedő részéről a fogyasztónak ezzel ellentétesen adott tájékoztatása tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és mint ilyen a fogyasztóvédelmi hatóság részéről az Fgytv. 47.

I. A bizonyítékok nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelésének hiányában a bizonyítok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs mód. Csak az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, ha a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott határozattól eltérő következtetésre lehet jutni [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.].

I. A vitás szerződéses tartalom megállapításához figyelembe kell venni az eset összes körülményét, ide tartozóan a feleknek a szerződéskötést megelőző tárgyalásait, a szerződés megkötésekor vagy utóbb tett nyilatkozatait, ráutaló magatartását. Releváns körülmény a szerződés tartalmának feltárásához a feleknek a szerződéssel ténylegesen elérni kívánt célja és a szerződéses szolgáltatások rendeltetése. 

Téves banki átutalás esetén az átutalót nem vezeti a pénzösszeg feletti tulajdonjog átruházására irányuló szándék. Ebből következően a bankszámla tulajdonosa nem szerez tulajdonjogot a pénzösszeg felett. Aki pedig a bankszámla tulajdonosával szembeni követelése kielégítésére a tévesen átutalt összeghez inkasszó útján hozzájut, jogalap nélkül gazdagodik az átutaló terhére [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:40. §, 6:579. § (1) bek.].