2025

I. Az ideiglenes intézkedés tárgya csak olyan magatartás lehet, amely a keresettel érvényesített jog alapján követelhető [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bek. a), c) és d) pont, 103. § (2) bek.]. 
II. Az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárás felfüggesztésére a polgári ügyben eljáró bíróságnak nincs hatásköre, az adós az adóhatóságtól kérheti annak felfüggesztését [2017. évi CLIII. törvény 15. § (3) bek.].

I. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 58–60.

Az ügy észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog sérelme akkor állapítható meg, ha az igényt érvényesítő félnek fel nem róható okból az adott eljárásban hosszabb inaktív időszak – amikor a bíróság érdemi intézkedést annak ellenére sem tett, hogy azt egyébként megtehette volna – állapítható meg. A bíróság határozatán alapuló követelés behajtása érdekében elrendelt végrehajtás során ez azt jelenti, hogy a bíróságnak az egyes eljárási szakaszokban az intézkedéseit észszerű időn belül kell megtennie.

I. Azok a tények, amelyekre a bíróság az ítéletét alapítja, a keresettel érvényesített és a bíróság által az ítéletben érdemben elbírált jogot, valamint a kereseti kérelmet megalapozó tényeket jelentik. Ezek alkotják azt a tényalapot, amelynek azonossága az anyagi jogerőhatás érvényesülése konjunktív feltételeinek egyike, és amely az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmét is meghatározza. Ennek figyelembevételével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy mely tények lényeges változása esetén lehetséges utóper megindítása. 

Nem lehet szabályszerűnek tekinteni az idézést, ha a terhelt ténylegesen nem is tartózkodik az adott címen, viszont eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy tartózkodási helyét bejelenti, és ennek ellenére az idézését nem az általa megjelölt címre kézbesítik [Be. 599. § (5) bek., 132. § (1), (2) bek.].

I. Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése, fenntartása során az elérhetetlenné válás (így különösen a szökés, elrejtőzés) veszélyét nem zárja ki az, hogy a terheltet megilleti a tárgyalási jelenlét jogáról való lemondás lehetősége [Be. 276. § (2) bek. a) pont aa) alpont; Be. 430. §]. 

Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel hozza meg az ítéletét az elsőfokú bíróság, ha a távollévő terhelttel szemben folytatott külön eljárásban elmulasztja hirdetményi úton megidézni a terheltet arra a tárgyalási határnapra, amelyen az ügyész és a védő perbeszédet tart, és az ügyész a vele szemben emelt vádat kiterjeszti [Be. 135. § (1) bek. a) pont, 429. § (1) bek., 608. § (1) bek. d) pont].

I. A Be. 14. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt kizárási ok az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást kivéve, a rendkívüli jogorvoslatban (Be. Tizenkilencedik Rész) eljáró bíróra vonatkozik. A törvény e rendelkezése tehát a megismételt eljárás (Be. Tizennyolcadik Rész) tekintetében kifejezetten nem rendelkezik kizárási okról. Arra nincs törvényes lehetőség, hogy a bíróság a törvény által kifejezetten kizárási okként nem szabályozott perjogi helyzetet elfogultság címén, mérlegelés nélkül, automatikusan kizárási oknak tekintsen [Be. 14. § (3) bek. e) pont].

A hűtlen kezelés tettese (társtettese) speciális alanyként csak olyan személy lehet, akit vagyonkezelői kötelezettség terhel. Amennyiben a tényállás valamelyik elkövető vonatkozásában nem rögzíti a vagyonkezelési kötelezettségre vonatkozó tényeket, esetében a társtettesi elkövetői alakzat megállapítása kizárt [Btk. 376. § (1) bek., 13. § (3) bek.].

Amennyiben a terhelt egy számára idegen járműre vonatkozó tulajdonjogának fennálltát annak elvétele alátámasztására hangsúlyozza, és annak megszerzése érdekében a sértettet késeléssel fenyegetve kényszeríti a jármű átadására, majd azzal elhajt, magatartása nem jármű önkényes elvétele bűntettét, hanem rablás bűntettének a megállapítását alapozza meg [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek., 380. § (1) bek., (2) bek. a) pont].