A hűtlen kezelés tettese (társtettese) speciális alanyként csak olyan személy lehet, akit vagyonkezelői kötelezettség terhel. Amennyiben a tényállás valamelyik elkövető vonatkozásában nem rögzíti a vagyonkezelési kötelezettségre vonatkozó tényeket, esetében a társtettesi elkövetői alakzat megállapítása kizárt [Btk. 376. § (1) bek., 13. § (3) bek.].
[1] A járásbíróság ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérletében [Btk. 376. § (1) bek., (5) bek. a) pont]. Ezért 1 év szabadságvesztésre és 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés esetleges végrehajtása során azt börtönben kell végrehajtani, és ez esetben a II. r. terhelt legkorábban a kiszabott büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a zár alá vétel feloldásáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. A magánfél által bejelentett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította.
[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a terhére rótt bűncselekményt folytatólagosan, társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntetteként [Btk. 376. § (1) bek., (4) bek. a) pont] minősítette. A zár alá vétel feloldására, és a bűnjelekre vonatkozó rendelkezés pontosítása mellett az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében egyebekben helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapítottan – elsődlegesen a II. r. terhelt felmentése, másodlagosan a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.
[4] Indokai szerint a II. r. terhelt vonatkozásában sem a társtettesség, sem pedig a folytatólagos elkövetés nem állapítható meg. Előbbi kapcsán kifejtette, hogy a 2011. július 19. és 2011. augusztus 29. napján kötött vállalkozási és üzemeltetési szerződések tekintetében azért kizárt a társtettesi elkövetés, mert az I. r. terheltnek ekkor még nem volt vagyonkezelési kötelezettsége, az ügyvezetői megbízatását csak 2011. október 1. napján szerezte meg. Ettől az időponttól kezdődően azonban a II. r. terhelt sem munkaviszonnyal, sem megbízási jogviszonnyal nem rendelkezett az 1. számú kft.-nél. Ekként kizárt, hogy az I. r. terhelt által ezután kötött vagy módosított szerződések vonatkozásában a II. r. terhelt társtettesként járt volna el.
[5] Az 1/2016. Büntető jogegységi határozatra hivatkozással kifejtette, hogy tévedett az eljárt bíróság, amikor a II. r. terhelt cselekményét folytatólagosan elkövetettnek minősítette. A jogegységi határozat alapján ugyanis a helyes minősítés egy rendbeli bűncselekmény, természetes egység, az I. r. terhelt közreműködése pedig az ügyvezetővé történt kinevezése előtt csak bűnsegédi magatartásként értékelhető.
[6] Mind a beléptetőrendszerrel kapcsolatos, mind pedig a parkolási és riasztórendszerre vonatkozó szerződésekkel összefüggésben utalt arra, hogy az I. r. terhelt által kötött, illetve módosított újabb szerződésekben a II. r. terhelt semmilyen vonatkozásban nem működött közre. Ez alapján határolható be és állapítható meg terheltenként külön-külön a vagyoni hátrány összege. Ebből következően a II. r. terhelt nem felel az I. r. terhelt által 2012-ben kötött vagy módosított szerződések kapcsán felmerült vagyoni hátrányért.
[7] Hivatkozott arra, hogy a II. r. terhelt agrármérnök végzettségű, és olyan időpontban bízták meg a beléptetőrendszer üzembe helyezésével, amikor az már egyre inkább sürgető feladattá vált. A II. r. terhelt folyamatosan konzultált az általa irányított társaság jogi képviseletét ellátó ügyvéddel, és laikusként bízott abban, hogy amennyiben szükséges, a jogi képviselet felhívja a figyelmét a szerződésekkel kapcsolatos teendőkre.
[8] A II. r. terhelt kérésére az I. r. terhelt szerezte be a kivitelezési ajánlatokat, melyek elbírálására egy bizottság alakult. Az ajánlatok közül az I. r. terhelt is a 2. számú kft.-vel kötendő szerződésre tett javaslatot, melyet a döntés meghozatalakor a II. r. terhelt figyelembe vett.
[9] Mindezek alapján a II. r. terheltnek nem róható fel, hogy tudnia kellett volna arról, hogy a javasolt vállalkozó munkadíja feltűnően aránytalan lesz. Erre figyelemmel álláspontja szerint a II. r. terhelt terhére rótt cselekmény legfeljebb hanyag kezelés vétségének minősülhet.
[10] Kifejtette, hogy a vagyoni hátrány bekövetkezésének veszélye már a számlázás előtt, 2011 augusztusában is ismert volt a tulajdonos előtt, de még ezt követően három évig nem történt érdemi intézkedés a folyamatosan keletkező kár megszüntetése érdekében. Ez pedig olyan önhiba, amely a károsult terhére esik, mert nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének.
[11] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta.
[12] Kifejtette, hogy anyagi jogszabálysértésre hivatkozás nélküli az indítvány azon érvelése, miszerint a II. r. terheltnek felrótt cselekmény hanyag kezelésnek minősül, mert az az irányadó tényállástól eltérő, abban nem szereplő tényeken alapul. E vonatkozásban utalt rá, hogy az irányadó tényállás szerint a terheltek a szerződések előkészítése és megkötése során az általuk képviselt társasággal megbízási jogviszonyban álló jogi képviselőket a szerződéskötési folyamatból kihagyták, a tulajdonost a szerződésekről nem tájékoztatták.
[13] Álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárásban nem vitatható az eljárt bíróság mérlegelő tevékenységével megállapított vagyoni hátrány összege sem.
[14] Hivatkozott arra, hogy a bűncselekmény elkövetési ideje az elkövetési magatartás tanúsításának ideje, így nincs jelentősége annak, hogy az elkövetési magatartással okozati összefüggésben előálló eredmény csak későbbi időpontban következett be.
[15] Indokai szerint a folytatólagos elkövetést, illetve a társtettes minősítést vitató védői álláspont felülvizsgálatot nem alapoz meg, mert ezek nem a Btk. Különös része szerinti minősítés részei. Mindazonáltal rögzítette, hogy jelen ügyben a II. r. terhelt cselekményének minősítése törvényes, amely a folytatólagosság tekintetében megfelel a védő által is hivatkozott jogegységi határozatban foglaltaknak.
[16] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt – mint törvényben kizártat – utasítsa el.
[17] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a védő a felülvizsgálati indítványban írtakkal egyezően nyilatkozott. Ismételten utalt arra, hogy az I. r. terhelt által kötött szerződésekről a II. r. terhelt nem tudott, így azokra a tudattartalma nem terjedt ki.
[18] A II. r. terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)–d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[20] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.], a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható [Be. 659. § (1) bek.].
[21] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést.
[22] A felülvizsgálati indítvány szerint tévedett az eljárt bíróság, amikor a II. r. terhelt bűntetőjogi felelősségét hűtlen kezelés bűntettében állapította meg, mert a terhére legfeljebb hanyag kezelés vétsége róható.
[23] A Btk. 376. § (1) bekezdése szerint hűtlen kezelést követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. A (4) bekezdés a) pontja alapján a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz.
[24] A hűtlen kezelés jogi tárgya a vagyon megóvásához fűződő tulajdonosi érdek.
[25] E bűncselekmény lényege: vagyoni hátrányt okozó visszaélés az idegen vagyon kezelésére vonatkozó megbízatással; elkövetési magatartása a vagyonkezelési kötelezettség megszegése. A vagyonkezelési kötelezettség tartalmát megállapíthatják jogszabályok, hatósági határozatok, megbízási szerződések, belső szabályzatok, a társaság legfőbb szervének utasításai és belső szokásjogi szabályok egyaránt. Mindezeknek közös lényege, hogy a vagyonkezelőnek a rendes gazdálkodás szabályai szerint kell eljárnia, és nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a tulajdonos vagyoni érdekeinek sérelmével jár. Vagyis a vagyonkezelő megbízása teljesítése során a tulajdonos érdekeinek megfelelően és javára köteles eljárni.
[26] A hűtlen kezelés olyan szándékosan megvalósítható bűncselekmény, amely csak akkor állapítható meg, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy magatartása, és a tulajdonos oldalán bekövetkezett vagyoni hátrány között okozati összefüggés fennáll; vagyis a törvényi tényállásból az is következik, hogy a vagyoni hátrány elszenvedője végső soron a vagyon tulajdonosa lehet. Az elkövető szándékának a vagyoni hátrány bekövetkezésére is ki kell terjednie, amely lehet eshetőleges szándék is.
[27] Ezzel szemben a Btk. 377. § (1) bekezdése szerint hanyag kezelést az követ el, akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz.
[28] A hanyag kezelés nem a hűtlen kezelés gondatlan alakzata; elkövetői köre más (a tényállás a felügyelet kifejezést is tartalmazza), a kötelességszegés lehet szándékos és gondatlan, az eredmény tekintetében az elkövetőt csak gondatlanság terhelheti.
[29] A hűtlen kezelés és a hanyag kezelés között – azon túl, hogy az előbbi szándékos, az utóbbi pedig gondatlan bűncselekmény – éppen az a döntő különbség, hogy a hűtlen kezelés bármely megszorítás nélkül, gyakorlatilag mindenféle vagyonkezelői kötelezettség megsértésével megvalósítható; ezzel szemben a hanyag kezelés törvényi tényállása „a törvényen alapuló” szűkítő elemet tartalmazza. Ebből adódóan hanyag kezelés akkor állapítható meg, ha – a törvényi tényállás további elemeinek megvalósulása mellett – az idegen vagyon kezelésére vagy felügyeletére vonatkozó megbízás közvetlenül törvényen alapul, annak tartalmát, az abból eredő kötelmeket maga a törvény határozza meg [4/2003. Büntető jogegységi határozat].
[30] Jelen ügyben nem ez a helyzet, így a II. r. terheltnek felrótt cselekmény hanyag kezelésként való minősítése már ezért sem kerülhet szóba.
[31] Eldöntendő kérdés, hogy az 1. számú kft. vagyonával való gazdálkodás során a II. r. terhelt a szóban forgó szerződések megkötésével büntetőjogi tilalomba ütköző – a hűtlen kezelés törvényi tényállásába illeszkedő – elkövetési magatartást tanúsított-e, magatartása és a vagyoni hátrány között fennáll-e az okozati összefüggés, alanyi oldalon pedig a bűnössége (szándékosság) megállapítható-e.
[32] A hűtlen kezelés tettese csak az lehet, aki a dolgot kezeli, akire a vagyonkezelői megbízatás kiterjed.
[33] Ezzel összefüggésben az irányadó tényállás a következőket tartalmazza:
– a II. r. terhelt 2010. december 10. napjától 2011. szeptember 30. napjáig állt határozott idejű munkaviszonyban az 1. számú kft. sértettnél, a munkaköre ügyvezető igazgató volt;
– a határozott idejű munkaszerződését eredetileg 2012. december 31. napjáig kötötték, azonban az hamarabb megszüntetésre került;
– a II. r. terhelt 2011. január 1. napjáig a korábbi vezetővel közösen, ezt követően pedig egy személyben látta el a társaság ügyvezetését, cégjegyzékre önállóan volt jogosult;
– a II. r. terhelt feladatát képezte a társaság eredményes működtetése, az ehhez szükséges személyi vagy tárgyi feltételek biztosítása, a városi közgyűléssel szembeni elkötelezettség, együttműködés és kapcsolattartás;
– köteles volt teljes szellemi felkészültséggel, szakmai tapasztalatával elősegíteni a kft. célszerű és hatékony működését, minden tőle elvárhatót megtenni a társaság érdekeinek megvalósítása érdekében;
– az alapító okiratban meghatározott és a jogszabályi keretek között volt köteles irányítani az 1. számú kft.-t, gyakorolni a munkáltatói jogkört a társaság többi munkavállalója felett a szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazottak szerint;
– feladatát képezte a közgyűlés által elfogadott éves üzleti tervben meghatározott célok megvalósítása;
– az 1. számú kft. vagyonának megőrzése, gyarapítása, és mindazon kötelezettségek teljesítése, melyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény, egyéb jogszabályok, az 1. számú kft. alapító okirata, a munkáltató belső szabályzatai és a munkaszerződés az ügyvezetőre hárított;
– a munkaszerződés értelmében vezető állású munkavállalónak minősült;
– a munkakörébe tartozó feladatokat a mindenkor hatályos jogszabályok, a munkáltató közgyűlési határozatai, a munkaköri leírásban rögzítettek szerint kellett ellátnia a vezető beosztású munkavállalótól általában elvárható gondossággal;
– a vezetői tevékenységének keretében a társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelt;
– az általa betöltött munkakör célja a társaság tevékenységéhez szükséges szervező, irányító, vezetői teendőknek az ellátása, a társaság optimális, hatékony működtetése, a kft. tevékenységi köreihez igazodó tartósan magas színvonalú működés biztosítása volt.
[34] Az irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt ügyvezetői tisztsége 2011. november 30. napján szűnt meg, miután a lemondását a városi közgyűlés tudomásul vette, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését pedig 2011. szeptember 30-i hatállyal jóváhagyta.
[35] Mindezekből adódóan nem kétséges, hogy az 1. számú kft. vagyona vonatkozásában a II. r. terheltet ügyvezetőként 2011. január 1. napjától 2011. szeptember 30. napjáig vagyonkezelői kötelezettség terhelte. Ezt egyébként a felülvizsgálati indítvány sem vitatta.
[36] A fentebb kifejtettek szerint a bűncselekmény elkövetési magatartása a vagyonkezelői kötelezettség megsértése.
[37] Ezzel összefüggésben a jogerős ítéletben megállapított, és ekként a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás az alábbi ténymegállapításokat tartalmazza:
– az 1. számú kft. sértett képviseletében eljáró II. r. terhelt a 2. számú kft.-vel 2011. július 19-én az 1. számú kft. telephelyének beléptető és fizető parkolási automatika rendszere kialakítására, valamint a kiépített rendszer 2011. október 1. napjától 3 éven keresztül történő üzemeltetésére vonatkozó vállalkozási és üzemeltetési szerződést írt alá;
– 2011. augusztus 29-én ugyanezzel a kft.-vel további szerződéseket írt alá, melyek közül az egyik az 1. számú kft. telephelyén a beépített tűzjelzőrendszer tervezéséről, engedélyeztetéséről, kivitelezéséről és üzemeltetéséről, a másik pedig a beépített tűzjelzőrendszer karbantartásáról és a telephely tűzvédelmi feladatainak ellátásáról szólt;
– ugyanezzel a kft.-vel szintúgy 2011. augusztus 29-én olyan vállalkozási és üzemeltetési szerződést is aláírt, mely a társaság telephelye videótechnikai térfigyelőrendszerének bővítésére és üzemeltetésére vonatkozott;
– az 1. számú kft. esetében a vonatkozó jogszabályi előírások alapján egyösszegű fizetésnél egyszerű közbeszerzési eljárást, míg részletfizetésnél normál közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni, az egyszerű közbeszerzési eljárásban is ajánlattételi felhívást kellett volna hirdetmény útján közzétenni;
– az elkövetéskor hatályos beszerzési szabályzat az 1. számú kft. vonatkozásában előírta azt, hogy az ügyvezető az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot hoz létre, melynek valamennyi tagja szakértelemmel kell, hogy rendelkezzen. A háromtagú bizottság tagjai kötelesek a munkájukról jegyzőkönyvet készíteni, amelynek részét képezi az indokolással ellátott bírálati lapjuk is. A beszerzési szabályzat azt is meghatározta, hogy a bírálóbizottság szakvéleménye mit kell, hogy tartalmazzon. A szabályzat szerint továbbá az ügyvezető ezen bizottsági szakvélemény és döntési javaslat alapján dönt a nyertes ajánlattevő személyéről, de nem köti őt a bizottság véleménye vagy javaslata;
– jelen ügyben ajánlattételi felhívás nem készült egyik rendszer, tehát sem a beléptető, sem pedig a videómegfigyelő rendszer üzembe helyezése tárgyában;
– a beléptetőrendszer kialakítására az ajánlatok bekérése az informatikus rendszergazda által készített „parkoló üzleti modell” alapján történt az I. r. terhelt által kiválasztott cégektől;
– a beléptetőrendszer átalakítására három cég, köztük a 2. számú kft. tett ajánlatot, ugyanis tőlük kértek;
– a 2. számú kft. rövid ajánlati ismertetője szerint a költség nettó 9 352 500 forint;
– ez az ajánlati ismertető nem szólt részletfizetésről, bérleti lehetőségről, üzemeltetésről;
– az I. r. terhelt által 2011. július 20-i dátummal, utólag készített formális „bírálóbizottsági jegyzőkönyv”, melyből azonos dátummal két különböző tartalmú készült, azt a valótlanságot rögzítette, miszerint egy négytagú bizottság, melynek vezetője ő maga volt, a 2. számú kft. ajánlatának elfogadására tesz javaslatot az ügyvezető igazgatónak. A társaság ajánlata a jegyzőkönyv szerint azért a legkedvezőbb, és a kiválasztást döntően az indokolta, hogy az 1. számú kft.-nek nem kell egy összegben biztosítani a bekerülési költséget, hanem azt részletekben fizetheti meg. Mindezeken kívül a 2. számú kft. ajánlata azért is a legjobb, mert biztosított a beléptetőrendszer üzemeltetése;
– sem a tűzjelzőrendszer kiépítése, sem pedig a videómegfigyelő rendszer felújítása és üzemeltetése tárgyában nem kértek be írásbeli ajánlatot a 2. számú kft.-től;
– ehhez képest az I. r. terhelt 2011. augusztus 25-i dátummal két bírálóbizottsági jegyzőkönyvet készített, melyek tartalma szerint ugyanazon a napon, ugyanazon résztvevőkkel, ugyanazon bírálati szempontok szerint, szó szerint egyező vélemények alapján szintén a 2. számú kft. került kiválasztásra a tűzjelzőrendszer kiépítése, valamint a videómegfigyelő rendszer felújítása tekintetében is. A jegyzőkönyv szerint az 1. számú kft. számára a többi ajánlathoz képest azért volt ez előnyös, mert a bekerülési érték mindkét rendszer esetében részletekben fizethető meg;
– sem a 2011. július 20-i, sem a 2011. augusztus 25-i keltezésű bírálóbizottsági jegyzőkönyvekhez nem tartoztak bírálati lapok, illetve semmilyen olyan dokumentum, ami az eljárási szempontokat, vagy az értékelési módszert rögzítette volna;
– a bírálóbizottsági ülések dátuma és az egyes rendszerekre vonatkozó szerződések aláírása között alig néhány nap telt el, továbbá a beléptetőrendszerre vonatkozó szerződést a II. r. terhelt korábban aláírta a 2. számú kft.-vel, mint ahogyan a jegyzőkönyv szerint a bizottsági ülés megtartására sor került, és javaslat született;
– a bírálóbizottságok nem végezték el a jegyzőkönyvben rögzített tevékenységüket, ezek a jegyzőkönyvek valójában az I. r. terhelt közreműködésével és a II. r. terhelt tudtával utólag készültek azért, hogy azt a látszatot keltsék, miszerint egy független bíráló testület tartotta a legkedvezőbbnek a 2. számú kft. ajánlatát a többi ajánlathoz képest. A bírálóbizottságok tagjai továbbá jellemzően az 1. számú kft. sértettel szerződéses kapcsolatban álló gazdasági társaságok képviselői voltak.
– a II. r. terhelt a 2. számú kft.-vel más jogi típusú szerződéseket írt alá, más műszaki tartalommal, mint amihez a rendelkezésre álló pályázati ajánlatok készültek;
– a sértett társaság által fizetendő díj a többszöröse lett a fellelhető eredeti ajánlatokban feltüntetett vállalkozói díjnak, tehát a II. r. terhelt a beléptetőrendszerre, a tűzjelzőrendszerre és a videótechnikai megfigyelő rendszerre vonatkozó szerződéseket nem azzal a tartalommal kötötte meg, mint ami a rendelkezésre álló ajánlatokból, és ezek bírálatáról készült jegyzőkönyvek tartalmából következne;
– a II. r. terhelt szerződéskötése miatt a 2. számú kft.-vel megkötött szerződések az 1. számú kft. sértett társaság számára a fellelhető eredeti ajánlatokhoz képest több, mint háromszoros értékű kötelezettségvállalást eredményeztek, mely tartalmú szerződések aláírására a II. r. terhelt nem rendelkezett felhatalmazással, a beszerzési szabályzat rendelkezéseinek nem tettek eleget, és nem volt előkészítve sem egy bizottsági javaslat keretében sem.
– a részletfizetési megállapodások megkötése nem volt indokolt, a részletekben történő pénzügyi teljesítés minden egyes évben kedvezőtlenül hatott az 1. számú kft. sértett teljesítményére, holott a szerződések megkötésének idején a sértett társaság rendelkezett az egy összegben történő teljesítéshez szükséges forrással;
– a II. r. terhelt ezekről a szerződésekről a város önkormányzatát mint a sértett alapítóját és tulajdonosát aláírás előtt nem tájékoztatta, a 2011. augusztus 29. napján kötött szerződéseket nem küldte meg az alapító részére;
– a 2011. július 19. napján kötött szerződést a II. r. terhelt 2011. augusztus 11-én küldte meg az alapító önkormányzathoz;
– az alapító kifogásolta, hogy a megkötött szerződés beleütközik az önkormányzat vagyonrendeletébe és az 1. számú kft. alapító okiratába is, ugyanis a II. r. terhelt nem volt saját hatáskörében jogosult a szerződések aláírására, ugyanis az önkormányzat vagyonrendelete és határozata akként rendelkezett, hogy 5 millió forintot meghaladó befektetésekről, szerződéskötésről és kötelezettségvállalásról a közgyűlés dönt.
[38] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti tehát az 1. számú kft.-re irányadó szerződéskötési, kötelezettségvállalási szabályokat, továbbá azt is, hogy a II. r. terhelt ezen előírásokat figyelmen kívül hagyva választotta ki azt a gazdasági társaságot, amellyel az 1. számú kft. képviseletében eljárva a túlárazott, az 1. számú kft. számára előnytelen szerződéseket aláírta. Ez pedig egyértelműen a vagyonkezelői kötelezettség szándékos megszegését jelenti.
[39] Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a szerződések megkötése egyenes szándékkal történt, melynek kifejezetten az volt a célja, hogy a 2. számú kft. előnyt szerezzen az 1. számú kft. hátrányára.
[40] Az is nyilvánvaló, hogy ennek eredményeként a sértett 1. számú kft.-nél utóbb vagyoni hátrány következett be.
[41] Az irányadó tényállás szerint ugyanis az I. r. és a II. r. terhelt által megkötött szerződések és szerződésmódosítások következtében 2011. október 2. és 2014 decembere között összesen 104 484 799 forint került kifizetésre a 2. számú kft. irányába az 1. számú kft. részéről, miközben a fenti rendszerek létesítésére, üzemeltetésére és karbantartására a reálisan szükséges összeg átlagos piaci ár mellett a tényállásbeli időben összesen 59 millió forint lett volna.
[42] A tényállás rögzíti azt is, hogy ennél az 59 millió forintos reális összegnél, a társaság érdekeivel ellentétes módon a terheltek cselekvősége következtében az 1. számú kft. sértett a 2. számú kft. részére 45 484 799 forinttal magasabb összeget fizetett ki.
[43] A felülvizsgálati indítványban a védő vitatta a folytatólagos elkövetést, álláspontja szerint a II. r. terhelt terhére rótt bűncselekmény egy rendbeli természetes egység.
[44] Helytállóan utalt a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a felülvizsgálati indítvány által is hivatkozott 1/2016. Büntető jogegységi határozat szerint, ha a vagyonkezelési kötelezettséget megszegő többféle (különböző) elkövetési magatartás több különböző, azonban egyenként önmagában is bűncselekménynek minősülő vagyoni hátrány keletkezéséhez vezet, a cselekmény folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, feltéve, hogy a folytatólagosság megállapításához szükséges egyéb feltételek is teljesültek.
[45] Jelen ügyben éppen erről van szó.
[46] Ezzel szemben a védő által is hivatkozott bűncselekményegység megállapítására akkor kerülhet sor, ha ugyanazon vagyonkezelési megbízatás körében egyetlen konkrét vagyonkezelési kötelezettség megszegésével okozati kapcsolatban következik be a vagyoni hátrány, mégpedig akár egyszerre, egy alkalommal, akár részletekben, akár ismétlődően, függetlenül attól, hogy az egyes részletek meghaladják-e a bűncselekményi értékhatárt vagy sem, továbbá, ha ugyanannak a vagyonkezelési megbízásnak a teljesítése során több különböző vagyonkezelési kötelezettségszegő magatartás következménye egy (a szabálysértési értékhatárt meghaladó összegű) vagyoni hátrány, amely részletekben is bekövetkezhet.
[47] Ha ugyanannak a vagyonnak a kezelésére vonatkozó megbízás körében az elkövető több kötelességszegő magatartása több, egymástól elkülönülő, tehát különböző vagyoni hátrány keletkezéséhez vezet, természetes egységről nem lehet szó. Ebben az esetben, amennyiben a vagyoni hátrányok külön-külön, összegszerűségükben meghaladják a szabálysértési értékhatárt, bűnhalmazat létesül.
[48] Mivel azonban az ugyanazon vagyonkezelési megbízatás körében az önmagukban hűtlen kezelésként értékelendő bűncselekmények sértettje szükségképpen ugyanaz, ha ennek a Btk. 6. § (2) bekezdésében meghatározott más feltételei is megállapíthatóak, a több, önmagában is hűtlen kezelésnek minősülő cselekmény folytatólagos egységként kerül értékelésre (1/2016. Büntető jogegységi határozat III/4. pont).
[49] Jelen ügyben az irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt rövid időközökben, 2011. július 19-én, és alig több, mint egy hónappal később, 2011. augusztus 29-én írta alá az 1. számú kft. számára előnytelen, a sértettnek külön-külön is vagyoni hátrányt okozó szerződéseket, amely vagyoni hátrányok összege egyenként is nyilvánvalóan meghaladta az ötvenezer forintos szabálysértési értéket [Btk. 462. § (2) bek. c) pont].
[50] Nem tévedett tehát az eljárt bíróság, amikor a II. r. terhelt terhére rótt bűncselekményt folytatólagosan elkövetettnek minősítette.
[51] A védő kifogásolta a II. r. terhelt társtettesként történt felelősségre vonását is.
[52] E vonatkozásban a védői érvelés helytálló.
[53] A Btk. 13. § (3) bekezdése szerint társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
[54] A társtettességnek alapvetően két ismérve van: tárgyi oldalon a bűncselekmény közös megvalósítása, alanyi oldalon pedig az a tudat, hogy az elkövetési tevékenységek egymást kiegészítik.
[55] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint az egymás mellett, közös megegyezéssel, akaratelhatározással, a közös vagyoni érdekek biztosítása érdekében tevékenykedő elkövetők társtettesek (BH 1995.73., Kúria Bfv.III.36/2018/7. [20] bekezdés).
[56] A törvényi tényállásból következően a hűtlen kezelés tettese kizárólag meghatározott tulajdonságokkal rendelkező személy (ún. speciális alany) lehet, olyan, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg.
[57] Ebből következően társtettesi elkövetésről is csak akkor lehet szó, ha valamennyi társtettes rendelkezik a speciális alanyiság feltételével, azaz vagyonkezelői kötelezettség terheli.
[58] Jelen ügyben az I. r. és a II. r. terhelt tekintetében erről egyidejűleg, egy időben nincsen szó.
[59] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a II. r. terhelt 2011. január 1. napjától 2011. szeptember 30. napjáig, míg az I. r. terhelt 2011. október 1. napjától volt az 1. számú kft. ügyvezetője.
[60] Ez az jelenti, hogy e pozícióban egymást váltották, közösen nem voltak ügyvezetők.
[61] Ezzel összefüggésben a tényállás szerint az I. r. terhelt
– 2011. január 1-jétől kezdődően határozatlan idejű munkaviszonyt létesített az 1. számú kft. sértettnél;
– munkaköre általános ügyvezető-helyettes volt, felette a munkáltatói jogköröket a II. r. terhelt gyakorolta;
– az I. r. terhelt a munkaszerződésében arra vállalt kötelezettséget, hogy a feladatkörébe tartozó munkát legjobb tudása szerint elvégzi, a kapott utasításokat maradéktalanul teljesíti, a munkáltató tulajdonát megvédi, károkozás esetén pedig felelősséggel tartozik;
– munkaköri leírása szerint általános ügyvezető-helyettesként a feladatköréhez tartozott a parkolási divízió tevékenységének szervezése, irányítása;
– szerződést, illetve arra irányuló megállapodást önállóan azonban nem jegyezhetett, csak arra irányuló írásos felhatalmazás alapján.
[62] Kétségtelen, hogy nem kizárólag az ügyvezetésre, képviseletre feljogosított személyek lehetnek vagyonkezeléssel megbízottak.
[63] A gazdasági társaság működése során a gazdasági tevékenység végzése számtalan olyan döntés meghozatalával jár, ami a vagyonkezelés fogalomkörébe tartozik. A vagyonkezelés nem azonos a rábízott érték gondos használatával és megőrzésével, hanem a vagyon egésze vagy egyes részei tekintetében olyan döntések, rendelkezések meghozatalát jelenti, melynek folytán a vagyon csökken vagy gyarapszik, illetőleg egyes részei helyébe más érték lép.
[64] Így tehát a gazdasági társaság ügyvezetése, képviselete, és a vagyonkezelése is eltérő fogalmat jelent, és más tevékenységi kört fed le. Ugyanígy a hűtlen kezelés törvényi tényállásában szereplő idegen vagyon kezelésével való megbízás sem azonos a rábízással. A kezelői kötelezettség a jogszabályi, munkaköri leíráson túlmenően még akár írásban nem rögzített vagyonkezelői szokás is lehet (Kúria Bfv.II.328/2015/14. szám).
[65] Ezzel szemben azonban az irányadó tényállás egyáltalán nem tartalmaz ténymegállapítást arra vonatkozóan, hogy az I. r. terhelt a II. r. terhelt ügyvezetői megbízatásának időtartama alatt a vagyonkezelés körébe tartozó feladatot látott el.
[66] Éppen ellenkezőleg, az idézett tényállás kifejezetten azt rögzíti, hogy az I. r. terhelt szerződést, illetve arra irányuló megállapodást önállóan nem jegyezhetett, erre csak írásos felhatalmazás alapján volt lehetősége.
[67] Ha az lett volna a valós helyzet, hogy a kezdetektől fogva az I. r. és a II. r. terhelt egyaránt vagyonkezelői kötelezettséggel rendelkezik, a társtettesség megállapításának nem lett volna akadálya. Ehhez képest azonban egymást követően, egymást váltva terhelte őket a vagyonkezelői kötelezettség.
[68] Ebből pedig az következik, hogy a 2011. szeptember 30. napjáig terjedő időszakban a rábízott vagyon kezelője, a bűncselekmény speciális alanya kizárólag a II. r. terhelt volt. Az ezen időszakban elkövetett bűncselekményhez a speciális alanyiság feltételeinek hiányában az I. r. terhelt tevékenysége társtettesi minőségben nem kapcsolódhatott.
[69] Ez pedig azt jelenti, hogy az 1. számú kft. sértett számára utóbb vagyoni hátrányt okozó, 2011. október 1. napjáig kötött szerződések tekintetében a II. r. terhelt (önálló) tettesként felel.
[70] Mindez azonban fordítva is igaz: mivel 2011. október 1. napját követően a II. r. terhelt már nem volt az 1. számú kft. ügyvezetője, és ebből adódóan nem volt vagyonkezelői kötelezettsége sem, az I. r. terhelt ezt követően – szintén önálló tettesként – megvalósított cselekményeiért nem vonható büntetőjogi felelősségre. Ezt az is kizárja, hogy ekkor már nem volt a társaság alkalmazottja sem, így semmilyen ráhatással nem bírt, nem bírhatott a vagyonkezelésre, így arra sem, hogy az I. r. terhelt milyen összegű kifizetéseket eszközölt, hagyott jóvá.
[71] A II. r. terhelt büntetőjogi felelőssége tehát a 2011. január 1. és 2011. szeptember 30. napja közötti időszakban megkötött szerződésekkel összefüggésben felmerülő vagyoni hátrány okozására terjed ki, amely időszakban – e szerződésekkel összefüggésben – a tényállásból következően önállóan terhelte vagyonkezelői kötelezettség.
[72] A fent idézettek szerint a tényállás azt tartalmazza, hogy a reálisan szükséges összegnél – az átlagos piaci ár mellett – 45 484 799 forinttal magasabb összeg került kifizetésre. A tényállás alapján a kifizetések érdekében már nem a II. r. terhelt intézkedett.
[73] A sértettnél felmerült vagyoni hátrányhoz vezető okfolyamatot kétségtelenül a II. r. terhelt indította el azzal, hogy a 2011. július 19-én és 2011. augusztus 29-én aláírta a sértett számára kedvezőtlen szerződéseket, a vagyoni hátrány bekövetkezéséhez azonban szükség volt az őt ügyvezetői pozícióban váltó I. r. terhelt további cselekményeire is.
[74] A II. r. terhelt egyenes szándéka értelemszerűen kiterjedt a vagyoni hátrány okozására, de a hátrány bekövetkezéséhez szükséges további cselekmények az ő vonatkozásában nem állapíthatók meg, azok neki nem felróhatók.
[75] Ebből pedig az következik, hogy a II. r. terhelt a bűncselekmény elkövetését megkezdte, a szándéka kétségtelenül kiterjedt a vagyoni hátrány okozására, de az eredménybűncselekmény nem vált befejezetté, így tehát kísérlet miatt vonható felelősségre [Btk. 10. § (1) bek.].
[76] A vagyon elleni bűncselekmény minősítése ekként a célzott vagyoni hátrány összegéhez igazodó.
[77] Az irányadó tényállás – másodfokú bíróság által nem érintetten – változatlanul azt tartalmazza, hogy a II. r. terhelt az általa kötött szerződésekkel 124 200 000 forint + áfa, azaz összesen 159 000 000 forint kötelezettséget vállalt a 2. számú kft. felé úgy, hogy a reálisan szükséges összeg valójában 59 000 000 forint + áfa lett volna.
[78] Ebből következően a II. r. terhelt szándéka 65 200 000 forint + áfa vagyoni hátrány okozására terjedt ki, amely a Btk. 459. § (6) bekezdés d) pontja alapján különösen nagy.
[79] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a II. r. terhelt bűnösségét hűtlen kezelés bűntettében megállapította, melynek helyes minősítése a kifejtettek alapján folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérlete [Btk. 376. § (1) bek., (5) bek. a) pont].
Ez azonban csupán olyan minősítési hiba, ami nyilvánvalóan nem eredményezett törvénysértő büntetést. A bűnösség nem változott, a helyes minősítéshez (elkövetési magatartáshoz) képest a kiszabott 1 év – végrehajtásában 2 év próbaisőre felfüggesztett – szabadságvesztés, miként a 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés törvényes.
[80] Ekként a Kúria a II. r. terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. § (1) bekezdése alapján a II. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.III.642/2024/13.)