2022

A kormánytisztviselői jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése önmagában nem eredményezi a tanulmányi szerződés megszűnését. Ha erre a kormánytisztviselő szerződésszegése miatti jogszerű felmondással kerül sor, a kormánytisztviselő a munkáltató szerződésszegésére eredményesen a kapott tanulmányi támogatás visszatérítési kötelezettsége alóli mentesülés érdekében nem hivatkozhat [a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 82. §].

Ha az ellenkérelem előterjesztésére törvényben meghatározott idő eltelt, a keresetváltoztatás egymagában nem teremt lehetőséget visszkereset előterjesztésére [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 204. § (1) és (3) bek.].

Munkajogi igények tekintetében az elévülés megszakadására a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. Az igényt keletkeztető kötelem nem a munkaszerződés megkötése vagy módosítása, hanem a munkaviszonyból eredő követelés esedékessége. Ennek függvényében irányadó a régi Ptk. 327. § (1) bekezdése, 2014. március 15-ét követően pedig a Ptk. 6:25. § (1) bekezdése [a munka törvénykönyvéről szól 2012. évi I. törvény (Mt.) 286. § (3) bek.].

I. Az árfolyamkockázat mibenlétét szabályozó szerződéses feltételek átláthatóságával kapcsolatban felállított követelményrendszert a fogyasztói irányelv, az irányelvet a hazai jogba átültető nemzeti szabályozás, valamint az Európai Unió Bíróságának a fogyasztói irányelvet kötelező jelleggel értelmező ítéletei adják meg [13/93/EGK irányelv (fogyasztói irányelv) 4. cikk (2) bek.; 6/2013. Polgári jogegységi határozat; 2/2014. Polgári jogegységi határozat; Jpe.I.60.015/2021/15. számú jogegységi hatályú határozat].

A civil szervezet bejegyzése után indult törvényességi felügyeleti eljárásban már nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy a civil szervezet bejegyzett neve (rövidített neve) megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Annak megállapítása, hogy a bejegyzett civil szervezet neve sérti-e más személy névviseléshez való jogát, személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított polgári perben vizsgálható [2011. évi CLXXXI. törvény 21. § (3)–(4) bek., 36. §, 46/A–46/B. §, 71/B. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § f) pont, 2:51. §, 2:52. §, 3:6. § (1)–(3) bek.].

I. A haszonbérbeadó alperest megillette az a jog, hogy kezdeményezze a haszonbérleti szerződés egyoldalú módosítását a haszonbérleti díjnak a kezdeményezéskor irányadó, helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra való emelése érdekében; a kezdeményezése – miután a szerződő felek eltérően nem rendelkeztek – megfelelt az első kezdeményezés konjunktív törvényi feltételeinek.

Ha a szolgáltatás hibáját a szerződés megkötésekor a jogosult ismerte, vagy azt a szolgáltatás jellege, természete vagy a szerződéskötés körülményei alapján fel kellett ismerni, a kötelezett hibás teljesítése nem állapítható meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:157. § (1) bek.].

Ha a felperes nem vitatja, hogy a szerződésben az illetékességi kikötés általános szerződési feltételként szerepel és a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert – az alperes által megjelölt – illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett, a felperes utóbb az illetékességi kikötésre hivatkozással nem kérheti az áttételt a kikötött bírósághoz [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 41. § (1) és (5) bek., 43. § (2) bek.; 7/2021. PJE határozat].

I. A joghatósági ok fennállását a bíróság a felperes keresete alapján hivatalból vizsgálja.

Az utóbb alaptalanná vált ideiglenes intézkedéssel összefüggésben okozott kár megtérítése iránt kártalanítás vagy kártérítés címén igényt csak az ideiglenes intézkedéssel közvetlenül érintett, az eljárásban félként részt vevő személy érvényesíthet [1952. évi III. törvény (Pp.) 156. § (1) bek.; 1995. évi XXXIII. törvény 104. § (13)-(14) bek.; 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. § (3) bek., 339. § (1) bek.; 2004/48. EK Irányelve 9. cikk (7) bek.].