A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a megelőző eljárás fogalmának a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos közigazgatási perekben történő egységes értelmezése érdekében a következő kollégiumi véleményt alkotta:
A bűnösség beismerésére vonatkozó egyezség alapján hozott ítélet ellen abban az esetben van helye a terhelt javára perújításnak, ha az alapügyben felmerült vagy fel nem merült tényre vonatkozóan felhozott új, az alapeljárásban nem értékelt bizonyíték olyan új tény megállapítását teszi valószínűvé, amely az egyezség jóváhagyásának megtagadására vezető okot valósít meg; egyúttal perdöntő jellege folytán a megtagadás folyományaként a tárgyalás alapján meghozandó ítéletben a terhelt felmentését vagy a jóváhagyott egyezség alapján kiszabott büntetéshez képest lényegesen enyhébb bün
A fellebbezés írásbeli indokolására vonatkozó védői kötelezettség a terhelt személyéhez fűződik, nem pedig a védelmében eljáró védők számához. Amennyiben a védő eleget tett ezen kötelezettségének, az újonnan meghatalmazott védőnek már nincs ilyen irányú kötelezettsége. Védői jogainak gyakorlása viszont értelemszerűen nem korlátozható sem időben, sem terjedelemben [Be. 3. § (1) bek., (2) bek. II. ford., 42. § (4) bek. b), c) és d) pont, 425. § (3) bek.].
Az intellektuális közokirat-hamisítás törvényi tényállásában írt közreműködés mint elkövetési magatartás minden olyan értelmi-fizikai cselekvőség, amely alkalmas arra, hogy annak következményeként a közokirat kiállítására illetékes személy a közokiratban a törvényi tényállásban meghatározott joghatással bíró valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot rögzítsen. E közreműködés tulajdonképpen speciális közvetett tettesség, mivel a közokiratot létrehozó [abban bejegyzést eszközlő] ügyintéző tévedésben van az elkövető szándékát illetően.
I. A személyi szabadság jogszerű elvonásának jogszabály rendelkezésén kell alapulnia. Ebből következően a személyi szabadságtól megfosztás akkor jogellenes, ha nem törvényes eljárás keretében, törvényben meghatározott okból történik.
Ezt az adott intézkedésre vonatkozó – büntető anyagi jogi, büntető eljárásjogi vagy közigazgatási jogi – jogszabályok rendelkezései alapján kell elbírálni [Btk. 304. § (1) bek.].
I. A jelentős sebességtúllépésben lévő gépjármű vezetője bűnösségének megállapítása törvényes közúti baleset okozása miatt, ha a szabályszegés hiányában a balesetet akár az általa választott módon is el tudta volna hárítani.
A gyógyítás (kezelés) büntetőjogi értelemben vett kockázata akkor igényel vizsgálatot, amikor az orvos eltér foglalkozása szabályaitól. A szabályszegések azonban nem önmagukban, objektíve tesznek felelőssé, a bűnösség azt jelenti, hogy az alany tehet a bűncselekményt megvalósító magatartás tanúsításáról és a magatartásával előidézett következményekről, mivel a terhelt nem fejtette ki azt a gondosságot, amelyre orvosként kötelezve volt és amely tőle adott tények mellett elvárható volt [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 171. § (1) bek.; Btk. 165. §; 1997. évi CLIV.
I. Ha az eljárási okból benyújtott felülvizsgálati indítvány anyagi jogi kérdés előzetes vizsgálatától függ, az anyagi jogkérdéseket a jogerősen megállapított ügydöntő tényállás alapján kell megítélni.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.006/2022/4. számú végzése
Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.