2022

Az önkormányzati vagyonrendeletben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen ingatlan vagyon, illetve a korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyon megállapításának a beazonosíthatóság szempontjából kellő konkrétsággal kell történnie a vonatkozó törvények felhatalmazásának keretei között [2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 5. § (2) bek.].

A végkielégítésre való jogosultságot a törvényhozó a Hajtv. szabályozásában a jogviszony felmentéssel való megszüntetése és a törvényben kifejezetten szabályozott egyéb, a honvédelmi szervezet változásával, jogviszonyváltásokkal kapcsolatos tényállásokat tartalmazó esetekben (Hajtv. 22. §, 25. §), valamint a jogellenes jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményeként biztosította. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony egyoldalú munkáltatói megszüntetésének ténye önmagában nem alapozza meg a végkielégítésre és a felmentési időre való jogosultságot.

Ha a Katatv. speciális rendelkezéseire figyelemmel a felperes főállású kisadózónak, illetve biztosítottnak nem minősül – a Tbj. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység egyidejű szüneteltetése ellenére – az Ebtv.Vhr. 27/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenység az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonynak tekintendő, illetve az Ebtv. 43. § (2) bekezdése szerinti az „egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony” fennállása nem állapítható meg.

Az alperes személyének tisztázatlansága, az eljárás formájának és a per típusának keveredése az ítélet hatályon kívül helyezésére vezető súlyos jogszabálysértés, amely az elsőfokú eljárás lényeges szabályai megszegésének minősül [2017. évi I. törvény 18. § (1) bek., 25. §].

A gépjármű nyilvántartás adatai alapján történő „közvetlen” foglalása esetén a becsérték megállapítására a foglalással egyidejűleg szükségszerűen nem kerülhet sor. A foglalás alóli mentességnél a gépjármű – természetes személy adós által gyakorolt tevékenység végzéséhez – nélkülözhetetlen jellegének vizsgálatánál az adós által igazoltan végzett több tevékenység, több foglalkozás egyaránt vizsgálandó [1952. évi III. törvény (Pp.) 165. § (1) bek., 279. §; 2017. évi I. törvény (Kp.) 78. § (2) bek.].

A vállalkozás a kellékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról a kellékszavatosság fogalmának pontos és megfelelő használatával köteles a fogyasztót tájékoztatni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás jelentése közötti különbség. A kellékszavatosság fogalmának pontos használata magában foglalja a fogyasztót megillető szavatossági jogokról való teljes körű és a jogszabályi előírásnak megfelelő tájékoztatást [2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 6–7. §; 45/2014. (II. 26.) Korm.

A Kp. 83. § (5) bekezdése alapján a felperes keresetének fenntartása mellett kiterjesztheti azt a jogsérelem elhárítása érdekében megvalósított új közigazgatási cselekményre, ha a jogsérelme nem nyert a megvalósított közigazgatási cselekmény által orvoslást. Ha új érdemi határozat született, a keresetkiterjesztés erre a határozatra vonatkozhat [2017. évi I. törvény (Kp.) 83. § (1), (2), (5) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 120. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 130. § (1), (2) bek.].

Amennyiben a felperes (érdekelt) a megelőző eljárásban már hivatkozott tény és körülmény vonatkozásában nem hivatkozott egy adott bizonyítékra vagy bizonyítási indítványra, ez nem zárja ki ezen bizonyíték és bizonyítási indítvány közigazgatási bíróság általi figyelembevételét. A Kp. 78. § (4) bekezdése ugyanis csak a megelőző eljárás idején fennálló és megelőző eljárásban nem értékelt, felperes (érdekelt) részéről önhiba miatt nem hivatkozott tény és körülmény – és nem a bizonyíték, bizonyítási indítvány – bíróság általi figyelembevételét zárja ki [2017. évi I. törvény (Kp.) 78.

Megszegi az önkormányzat a támogatási feltételeket, ha a munkakör betöltéséhez szükséges tanulmány elvégzését negligáló személyt egy új pályázat keretében ismételten alkalmazza [2011. évi LXLV. törvény (Áht.) 60/A. § (1) bek. c) pont; 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) 60. §; 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 39. § (5) bek.].

Amennyiben a szakhatóságokat kijelölő jogszabály a telekalakítási eljárásban másodfokú szakhatóságot nem nevesít, úgy a másodfokú eljárás során együttműködési kötelezettsége keretében szakmai állásfoglalást adó állami főépítész nem minősül másodfokú szakhatóságnak, ezáltal a Kp. 25. § (2) bekezdése szerinti hivatalból történő perbeállítás feltétele nem áll fenn [2017. évi I. törvény (Kp.) 25. § (2) bek.; 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 3. melléklet B) 2. sor; 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 79/E–I. §; 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 18. pont 12.