Jelentős ügyek

Tájékoztató a Kúria Bhar.I.1.506/2018. számú jelentős ügyben 2019. január 9-én hozott határozatáról: A Kúria a Be. 628. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanácsülésen eljárva, a 626. §-ra figyelemmel az 597. § (1) bekezdése alapján a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen bejelentett fellebbezéseket elutasította.

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1023/2018. számú jelentős ügyben 2019. január 8-án hozott határozatról: Az 1978. évi IV. törvény 210. §-a szerint a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kellett tekinteni. A Btk. 197. § (1) bekezdésébe ütköző, a (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette megvalósulása esetén a minősítésnek nem feltétele, hogy az elkövető a cselekményt erőszakkal vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel kövesse el.

Tájékoztató a zavaró szomszédjogi áthatással okozott kárfelelősség megállapítása tárgyában a Kúria 2019. február 6-án, a Pfv.I.20.474/2018. számú ügyben hozott döntéséről.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította. A felülvizsgálati kérelmet annyiban találta alaposnak, hogy szerinte a jogerős ítélet megalapozatlan az alábbiak szerint.

A Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.125/2018. számú ügyben hozott döntést.

Tájékoztató a Kúria 2019. február 5-én, a Bfv.II.1.326/2018. számú jelentős ügyben hozott határozatáról.

1. A véglegessé vált bv. bírói ügydöntő végzés ellen utólagos bv. bírói eljárásnak, míg az utólagos bv. bírói eljárásban hozott véglegessé vált bv. bírói ügydöntő végzés ellen ugyancsak utólagos bv. bírói eljárásnak van helye.
2. A bv. bíró véglegessé vált ügydöntő végzése nem jogerős határozat. Azzal szemben felülvizsgálatnak nincs helye.

Tájékoztató a 2019. január 14-én, Kúria Bfv.II.896/2018. számú ügyben hozott határozatáról: ha a jegyző az általa tett előterjesztésben – elhallgatva az önkormányzatnak nyújtott állami támogatás összegét és szabad felhasználásának a lehetőségét – a képviselő-testület bizottságát félrevezeti és valótlanul azt a tájékoztatást adja, hogy az önkormányzat 180 millió forint másra fel nem használható céltámogatást kapott a II. rendű terhelt pályázatának a finanszírozására, ezzel a jogszabálysértés jelzésének a kötelezettségében álló hivatali kötelességét megszegi.

Tájékoztató a 2019. január 21-én, a Kúria Bfv.I.1.185/2018. számú jelentős ügyben hozott határozatáról: A jogos védelmi helyzet csak a támadóval szemben biztosít az elkövető számára büntethetőségi akadályt, de erre nem hivatkozhat az elkövető, aki az erőszakot éppen a további tettlegesség megakadályozása érdekében fellépő személyekkel szemben fejti ki.

Tájékoztató a Kúria 2019. január 7-én, a Bfv.I.993/2018. számú ügyben hozott határozatáról: Nem állapítható meg a zsarolás bűntettétől önkéntes elállás annak az elkövetőnek a javára, aki az általa alkalmazott életveszélyes fenyegetés ellenére nem teljesítő passzív alany sérelmére társaival együtt dolog elleni erőszakkal nagyobb összegű rongálási kárt okoz, és magatartásának folytatásával külső körülmény miatt hagy fel.

Tájékoztató a Kúria 2018. december 4-én Bfv.I.1.328/2018. számú ügyében hozott határozatáról: Nem lehet tárgya a magánlaksértésnek  a még ki nem utalt önkormányzati bérlakás. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy az az önkormányzati bérlakás, amit még nem utaltak ki, üresen áll, nem lehet elkövetési tárgya a magánlaksértésnek, mivel nem minősül más lakásának.

Tájékoztató a Kúria 2019. január 21-én, a Bfv.I.1.071/2018. számú ügyben hozott határozatáról: Csoportosan elkövetett rablás társtettes az is, aki a társaival szándékegységben úgy vesz részt a cselekményben, hogy a lakásban idegen dolgok jogtalan megszerzése érdekében kutat, akkor is, ha idegen dolgot csak a sértettet megfenyegető társa szerez meg, és az ő jelenlétét a sértett nem is észleli.