GKT 79/1973.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

GKT 79/1973. szám*
Ha a kivitelező a költségvetésben előírtnál drágább anyagot használ fel, ez a kikötött ellenérték emelkedését csak akkor vonhatja maga után, ha a felek szerződésüket e részben - kifejezett nyilatkozatukkal vagy ráutaló magatartásukkal - módosították. Ennek hiányában, ha a drágább anyagfelhasználását rendkívüli körülmény indokolja, a Ptk. 241. §-a alapján szerződésmódosításnak lehet helye.

 

Építési munka végzése során előfordul, hogy a kivitelező a költségvetésben előírtnál drágább építési anyagot használ fel. A kivitelezőnek ez a magatartása a szerződés mindkét félre kötelező erejénél fogva a kikötött ellenérték megváltoztatását, emelését nem vonja maga után. Erre csak abban az esetben van lehetőség, ha ehhez az építtető hozzájárul, vagyis ha a szerződést ennek megfelelően módosítják. A szerződés módosításának hiányában azonban a kivitelező csak a költségvetésben előirányzott, tehát a szerződésben kikötött árra tarthat igényt. Vonatkozik ez mind arra az esetre, ha az építési-szerelési munka maximált árformába tartozik, mind pedig arra az esetre, ha az árat a felek megegyezéssel maguk alakíthatják ki és határozhatják meg.

A kivitelező ezek szerint a többletköltségre nem tarthat igényt akkor sem, ha a drágább anyagot műszaki szükségből használta fel. A műszaki tervdokumentáció felülvizsgálata és az árban való megállapodás során ugyanis a kivitelező figyelmének erre is ki kellett terjednie, illetőleg-ha utólag keletkezett ilyen helyzet-a drágább anyag felhasználását illetően a megrendelővel előzetesen a többletköltség tekintetében meg kellett volna egyeznie.

A szerződésmódosítás megállapítható akkor is, ha a feleknek a szerződés megkötése után tett nyilatkozataiból, ráutaló magatartásából és általában az eset összes körülményeiből kitűnik, hogy a drágább anyag felhasználására a felek között egyetértés jött létre. Ráutaló magatartásként jöhet figyelembe pl., ha az építtető az építési naplóból vagy más módon tudomást szerez a szerződéstől (tervdokumentációtól) eltérő költségesebb megoldási szándékról és számolnia kell azzal, hogy az így jelentkező költség-(ár-)különbözetet neki kell viselnie, ennek ellenére az ily módon történő kivitelezést hallgatólag tudomásul veszi (tűri).

Lehetséges továbbá, hogy a drágább anyag felhasználása elkerülhetetlen, és a kivitelezőnek azt az eljárását, hogy a drágább anyagot az építtető megkérdezése nélkül alkalmazta, a szerződéskötés után beállott rendkívüli körülmény, pl. olyan műszaki szükséghelyzet teszi indokolttá, amelyben a kivitelező számára más választás nincs. Ilyen esetben lehetőség van arra, hogy a bíróság a szerződést - amennyiben a feleknek megegyezniük nem sikerül - a Ptk. 241. § - a alapján és annak keretei között az ár tekintetében a drágább anyag felhasználásából adódó különbözet figyelembevételével megfelelően módosítsa.

 

* Csak a régi Ptk. alapján elbírálható ügyekben alkalmazható: vö. 1/2014. PJE határozat V. 1. b) pont.