GKT 26/1973.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

GKT 26/1973. szám*
A bíróságnak a szerződés megkötése, módosítása, felbontása vagy megszüntetése iránt előterjesztett keresetnek helytadó jogerős határozatával - a felek további jogcselekménye nélkül - a szerződés létrejön, módosul, illetőleg megszűnik.

 

A Ptk. 205. § - ának (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez [Ptk. 205. § (2) bekezdés].

Lehetséges azonban a szerződés bírósági úton való létrehozása is olyankor, amikor a felek között megállapodás nem jön létre; ugyancsak megengedett továbbá bizonyos esetekben a szerződés bíróság által való módosítása, felbontása és megszüntetése is. Ilyen lehetőség elsősorban a szerződéskötési kötelezettség és az alávetés esetében áll fenn (Ptk. 206. §), de - lényegesen szűkebb körben - helye van ennek a jogszabályban meghatározott más esetekben is (pl. Ptk. 241. §).

A szerződési vitákról eljárási szempontból a Pp. 365. § - a (1) bekezdésének a) pontja rendelkezik.

Eldöntésre szorul az a kérdés, hogy az ilyen perekben hozott bírósági határozatoknak milyen a jellege, azokhoz milyen hatály fűződik és szükséges-e, hogy a határozat meghozatala után a felek a szerződést még külön megkössék, módosítsák vagy felbontsák.

Mindenekelőtt a szerint kell különböztetni, hogy a kereseti kérelem mire irányul. Ha a felperes a keresetben csak a szerződéskötési kötelezettség megállapítását kéri, az alperes szerződéskötésre kötelezését azonban nem, a per tulajdonképpen nem tartozik a szerződési ügyek közé, mert annak tárgya csupán megállapítás. Az ilyen perben (Pp. 123. §) hozott ítélet a szerződést nem hozza létre, nem konstitutív jellegű, meghozatala után megfelelő esetben a feleknek a szerződés feltételeiben meg kell állapodniuk, a szerződést meg kell kötniük. Lehetséges, hogy ennek során újabb bírósági eljárás válik szükségessé. Adott esetben ennek elkerülése végett a bíróság fel is hívhatja a felperes figyelmét a kereset kiegészítésének vagy módosításának lehetőségére, arra, hogy a felperesnek nemcsak a szerződéskötési kötelezettség megállapítását, hanem a szerződés létrehozását lehet kérnie.

Hasonló a helyzet, amikor a felperes csupán annak a megállapítását kéri, hogy a szerződés korábbi nyilatkozat, tény folytán már létrejött vagy nem jött létre. Az ilyen per nem szerződési ügy - jóllehet az eljárási illeték szempontjából a gyakorlatban a szerződési ügyekkel azonos megítélés alá esik - és az abban hozott ítélet is csupán deklaratív jellegű.

Ha viszont a felperes a szerződés megkötésére kéri az alperest kötelezni és a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletével a szerződés létrejön. Ilyen esetben a bíróság ítélete a felek akaratát pótolja és létrehozza a jogviszonyt. Az ilyen ítélet konstitutív jellegű és annak meghozatala után nincs már szükség arra, hogy a szerződést még külön meg is kössék, habár erre a lehetőségük megvan.

Ilyen konstitutív jellegű ítéletre szerződéskötési kötelezettségtől függetlenül sor kerülhet. A szerződéskötési kötelezettség hiányában azonban a bírósági eljárás és határozathozatal előfeltétele az, hogy a felek közös megegyezéssel a bírósághoz forduljanak (alávetés). Sőt ebben a körben az is lehetséges, hogy a felek csupán egyes vitás pontok eldöntését kérjék, amikor is a bíróság a kereseti kérelmen nem terjeszkedik túl és konstitutív határozathozatali joga csakis a keresetben kijelölt kérdésekre korlátozódik.

A termékforgalom körében a Ptk. 206. § - ának (3) bekezdése szerint a huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetén a bíróság népgazdasági érdek és a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével a megrendelő kérelmére a felek között a szerződést meghatározott időre létrehozhatja. Az ilyen ítélet szintén konstitutív jellegű, arra tehát az előbb kifejtettek mindenben kiterjednek.

Mindezek értelemszerűen irányadók az olyan esetekben is, amikor a kereset a szerződés módosítására, felbontására vagy megszüntetésére irányul.

 

* Nem csak a régi, hanem az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó: vö. 1/2014. PJE határozat 1. pont.