A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27.§ (1) bekezdése alapján a közigazgatási perekben bekövetkező jogutódlásra vonatkozó szabályok értelmezéséről a következő kollégiumi véleményt alkotta:
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. a felek személyében bekövetkező változásra irányuló rendelkezései (61.-65.§) a közigazgatási perekben e perek sajátosságaira tekintettel alkalmazhatók.
A közigazgatási perekben jogszabályi rendelkezés alapján bekövetkező alperesi jogutódlás esetén a felek akarata és perbeli nyilatkozata a jogutódlást nem befolyásolja. A bíróságnak ezért a perbeli jogutód személyét a jogszabályi rendelkezés folytán kizárólag csak meg kell állapítania, illetve – szükség szerint – rendelkeznie kell a jogelőd perből való elbocsátásáról.
Jogszabályon alapuló jogutódlás esetében a per félbeszakadása nem következik be.
A közigazgatási perekben a Pp. 62.§ (4) bekezdése szerinti pertársaságra vonatkozó szabály nem alkalmazható.
A bíróság alperesi jogutódlást megállapító végzése ellen fellebbezésnek van helye.
● ● ●
A Pp. 61-65.§-ának rendelkezései rendezik a per során a felek személyében bekövetkezett változásokat, meghatározva a felek és a bíróság ezzel kapcsolatos feladatait. A Pp. 61.§ (1) bekezdésének fő szabálya szerint a változás alapja a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerinti jogutódlás. A közigazgatási perekben az alperes oldalán bekövetkező jogutódlás a Pp. 61.§ (1) bekezdésben rögzített alaphelyzettől jelentősen eltér. Elsősorban annak van jelentősége, hogy a közigazgatási perben érintett alapjogviszony (per alapjául szolgáló jogviszony) közigazgatási jogviszony, melyben az alperes személyét a közigazgatási anyagi jogban bekövetkező változások, módosulások érintik. A gyakorlatban ez a közigazgatási hatáskör változását jelenti, mivel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19.§ (1) bekezdése értelmében a hatóság hatáskörét – a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározása – jogszabály állapítja meg. Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, továbbá a 106.§ és 107.§-on megjelölt hatóságot, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot.
A közigazgatási perben az alperes pozícióját – a társadalombiztosítási perek kivételével - a Pp. 327.§ (2) bekezdése meghatározza, mivel a keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. Ha a közigazgatási szerv által hozott határozattal elbírált ügyben közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt vizsgálati eljárást indított, a perben beavatkozóként részt vehet.
A közigazgatási perekben az alperes személyét a polgári jogi perbeli jogképesség nem befolyásolja, az alperes kilétének vizsgálata során e szempontoknak nincs jelentősége a Pp. 327.§ (4) bekezdésére tekintettel. E rendelkezés alapján annak is jelentősége van, hogy a perben félként történő eljárást a közigazgatási jog szerinti jogosultságok és kötelezettségek önállóan is megalapozhatják, így a közigazgatási anyagi jog önállóan határozhatja meg a közigazgatási perben az alperesi jogállást is.
A fenti rendelkezések alapján a közigazgatási perekben a hatósági hatáskör címzettjében bekövetkezett változás közigazgatási anyagi jogi alapú jogutódlást eredményezhet, melyre a Pp. 61-65.§-ainak előírásait a Pp. 321.§ (1) bekezdése alapján a közigazgatási perek sajátosságaira tekintettel kell alkalmazni. A Pp. XX. fejezetének közigazgatási perekre vonatkozó szabályai a perbeli jogutódlás esetét csak részben rendezik. A Pp. 328.§ (4) bekezdése értelmében ha a közigazgatási szerv amely a határozatot hozta megszűnik, vagy az ügy időközben más közigazgatási szerv hatáskörébe került, azt a közigazgatási szervet kell alperesként perbe vonni, amelynek hatáskörébe az új rendelkezés szerint a közigazgatási határozat meghozatala tartozik. A Pp. ezen rendelkezése a per megindításának időpontjában a közigazgatási hatáskör címzettjét tekinti a per alperesének, tehát az alperes megállapítása során mindig abból kell kiindulni, hogy a per kezdetén, illetve folyamán mely közigazgatási szerv gyakorolja a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az érintett hatáskört. Az alperes személyében bekövetkezett változás sajátos esete a hatásköri változáson kívül a szintén jogszabályon alapuló szervezeti átalakulás, mivel ez esetben a hatáskört gyakorló szervezet megszűnik és a hatáskört jogszabályi rendelkezés alapján más szervezet gyakorolja. Ezen utóbbi esetben is a szervezeti átalakulás nyomán bekövetkezett hatásköri változást kell vizsgálni és a per alperesének az tekintendő, aki az új rendelkezések szerint a hatáskör címzettje.
A közigazgatási anyagi jog változása alapján bekövetkező jogutódlásban, mint a jogutódlás sajátos esetében a peres felek nyilatkozatának és szándékának a jogutódlás érdemére nézve nincs jelentősége. Ebben az esetben a Pp. 61-64.§-a szerinti valamennyi körülményt a jogszabály rendelkezése pótolja, illetve határozza meg, a felek nyilatkozatától a jogutódlás ténye nem függ. Ebből az is következik, hogy a bíróságnak a jogutódlás kérdésében a jogutód személyét a jogszabályi rendelkezések alapján kizárólag meg kell állapítania, az ehhez szükséges adatokat a felek bejelentése, illetőleg a jogszabályváltozás vizsgálata szolgáltathatja. A jogutódlás megállapításához nincs szükség sem a jogelőd, sem a jogutód, sem pedig a felperes perbeli nyilatkozatára, a bíróság döntése a jogutód tekintetében megállapító jellegű. Tekintettel arra, hogy a jogutódlás valamennyi körülményét ez esetben jogszabály rendezi, így a Pp. 111-112.§ szerinti félbeszakadás esete jogszabályon alapuló jogutódlás körében nem következhet be. Ennek oka elsősorban az, hogy az előzőek szerint a jogszabályon alapuló jogutódlás esetében a felek nyilatkozatainak nincs közvetlen jelentősége, így a Pp. 111.§ (1) bekezdés szerinti „perbevonás” és „perbeli eljárásjogi jogintézményei” nem érvényesülnek.
A közigazgatási perekben a felek kilétét a Pp. 327-328.§-ai tételesen meghatározzák. A Pp. 327.§ (2) bekezdés első mondata az alperes kilétét pontosan rögzíti a felülvizsgálni kért határozatot hozó közigazgatási szerv megjelölésével. Emiatt a közigazgatási perekben alperesi oldalon a pertársaság nem következhet be jogutódlással összefüggésben, erre csak abban az esetben lehet mód, ha a jogutódlásról rendelkező jogszabály egyértelműen rendelkezik a korábbi alperes perben való részvételéről a jogutód alperes pertársaként. A korábbi alperes perből való elbocsátásáról abban az esetben kell rendelkezni, ha a jogelőd közigazgatási szerv továbbra is fennmarad, viszont a perben érintett hatáskört a jogszabályi változásra tekintettel már nem gyakorolja.
A jogutód személyének megállapítása a peres fél személyében bekövetkezett változást jelent. Az ilyen végzés - a megállapító jellege ellenére - a per lefolytatása szempontjából alapvető jelentőségű, az alperes személyének téves meghatározása az eljárás lényeges szabályainak megsértését jelenti. Az esetleges eljárási jogsértés kiküszöbölésének lehetőségét biztosítani kell, s ez megalapozza, hogy az ilyen típusú határozatok ellen a közigazgatási perekben is fellebbezésnek van helye a Pp. 65.§ és a Pp. 233.§ alapján.