A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében a következő kollégiumi véleményt alkotta:
I.a. A munkavállalói költségkedvezményt a 2012. július 1-jét követően indult munkaügyi perekben kell távolléti díj alapján megállapítani.
I.b. A 2008. január 1. - 2009. december 31. között indult még folyamatban lévő perekben a munkavállalói költségkedvezmény a perindításkor hatályos rendelkezések szerint és kérelemre engedélyezhető a keresetlevél előterjesztésére visszamenőleges hatállyal első fokon továbbá a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban is.
I.c. A 2010. január 1-jétől indult perekben a munkavállalói költségkedvezményt a jogosultságot megalapozó feltételek megléte esetén a bíróság a per egész tartama alatt hivatalból engedélyezi.
II. Az illeték alapja és mértéke a munkaügyi perben is a peres eljárás egyes különálló szakaszaiban külön vizsgálandó [1/2012. KMPJE].
III. A munkavállaló az őt megillető illetékmentesség folytán a munkaügyi perben is a perszakaszonként megállapított illetékalap után külön- külön számított (első-, másodfokú és felülvizsgálati) eljárási illeték megfizetése alól mentesül.
I. A munkavállalói költségkedvezmény
a)
A munkavállalói költségkedvezmény a Pp. 84. § (1) bekezdésében foglalt teljes költségmentességet jelent. A munkaügyi perekben a munkavállalót az előírt jogszabályi feltételek alapján bírói mérlegeléstől függetlenül a per egész tartamára, alanyi jogon illeti meg. Az arra való jogosultságot a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia.
A 2012. július 24-étől [a 2012. évi CXVII. törvény 14. § (1) bekezdésével] átszámozott Pp.358/B. §-a rendelkezik a munkavállalói költségkedvezmény módosított szabályairól.
A módosítás annyiban érintette a munkavállalói költségkedvezmény 2010. január 1-jével hatályba léptetett akkor Pp. 359/A. § rendelkezéseit, hogy a korábbi átlagkereset helyett távolléti díj alapján kell e költségkedvezményre a jogosultságot vizsgálni. Ezt a változtatást az Mt., a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján a 2012. évi LXXXVI. törvény, azaz az Mth. vezette be 2012. július 1-jével - átmeneti rendelkezések nélkül. Ebből következően a 2012. július 1-jét követően indult munkaügyi perekben kell távolléti díj alapján a munkavállalói költségkedvezményre a jogosultságot vizsgálni.
A Pp. 358/B. § a távolléti díj figyelembe vételét, míg a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009.(XII.22.) IRM rendelet (IRM.) változatlanul az átlagkeresettel történő számítást írja elő.
Az IRM. a Pp. 395. § (4) bekezdés j) pontja alapján rendelkezhet a munkavállalói költségkedvezményről. A felhatalmazás azonban a Pp.-ben nevesített munkabérforma kedvezményre jogosító mértékének meghatározására szól. 2012. július 1-jétől bérformaként az Mt. az átlagkeresetet nem szabályozza, ezért ezen időponttól indított perekben a Pp-ben foglaltak szerinti távolléti díjjal lehet számolni.
Ha a munkavállalói költségkedvezmény engedélyezése 2012. július 1-jéig megtörtént, az a per egész tartamára irányadó, tehát azt nem lehet megvonni azon az alapon, hogy a jogszabályi feltételek megváltoztak, így a számítás alapjává a távolléti díj vált. Az IRM. 4.§ szerint a költségkedvezmény megvonására ugyanis csak a megállapításához szükséges feltételek engedélyezéskori hiánya esetén kerülhet sor.
b)
Amennyiben eddig az időpontig az engedélyezésről nem született döntés, a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet (KMR.) munkaügyi pereket érintő változásaira tekintettel a munkavállalót az alábbiak szerint illetheti meg költségmentesség.
Ha a per 2008. január 1-jét megelőzően indult, akkor a per egész tartamára a munkavállalót tárgyi költségmentesség illeti meg, függetlenül a munkavállalói költségkedvezmény részére történő engedélyezésétől.
2008. január 1. - február 5. közötti időszakban indult perekben a pert indító félnek az illetéket előre le kellett rónia.
2008. február 6-tól mind a munkavállalót, mind a munkáltatót tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg szintén a per egész tartamára, ezért az illetéket előzetesen nem kell leróniuk, így illetéket a munkavállalónak is csak pervesztessége esetén kell viselnie.
A 2008. január 1. - 2009. december 31. között indult még folyamatban lévő perekben a munkavállalói költségkedvezmény a perindításkor hatályos rendelkezések szerint engedélyezhető a keresetlevél előterjesztésére visszamenőleges hatállyal első fokon, a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban is. Ennek feltétele az IRM. 7. §-a alapján erre irányuló kérelem előterjesztése. A visszamenőleges hatállyal történő engedélyezést a jogosultság IRM. 1.§-ban és 7.§ (2) bekezdésben foglalt feltételrendszere (amely szerint az alapul szolgáló átlagkereset, távolléti díj mértéke meghatározott időpontban rögzül), továbbá az teszi lehetővé, hogy a hivatalból engedélyezendő kedvezmény is a per egész tartamára szól [Pp. korábbi 359/A.§ , jelenleg 358/B.§].
c)
A 2010. január 1-jétől indult perekben a munkavállalói költségkedvezményt a jogosultságot megalapozó feltételek megléte esetén hivatalból kell engedélyezni a per egész tartama alatt. A munkavállalói költségkedvezmény szabályai ezen időponttal léptek hatályba, és az azt bevezető Pp. 359/A. §, de a jelenleg hatályos 358/B.§ szerint is az arra való jogosultságot hivatalból kell vizsgálni.
Ez a hivatalból történő vizsgálat elvégezhető akkor, ha a keresetlevél tartalmazza az ehhez szükséges adatokat.
Az előírt adatok hiányában a keresetlevelet a Pp. 95. § (2) bekezdés alapján hiánypótlásra vissza kell adni [Pp. 124. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogi képviselővel eljáró fél esetében is] tekintettel arra, hogy a Pp. 121. § (2) bekezdés alapján a keresetlevélhez csatolni kell azokat az okiratokat, amelyek hivatalból figyelembe veendő körülmények igazolásához szükségesek. A Pp.359/A. §, a jelenleg hatályos Pp. 358/B. § és az IRM. 2. § (1) bekezdése szerint is a munkavállalói költségkedvezmény megállapításához szükséges adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, és ahhoz csatolni kell az adatok igazolására alkalmas iratokat.
A fenti rendelkezésekből is következően a munkaügyi bíróságnak főszabályként a keresetlevél benyújtását követően kell rendelkeznie a munkavállalói költségkedvezmény engedélyezéséről [kivéve, ha a perben a jogosultság alapját jelentő munkabér összege vitás, mert akkor az ügydöntő határozatban az IRM. 7. § (2) bekezdés szerint]. A jogosultság kötelező és hivatalból történő vizsgálatára vonatkozó Pp.-beli előírás folytán az engedélyezés a per későbbi (első fokú vagy a rendes és rendkívüli jogorvoslati) szakaszában is megtörténhet az alábbiak szerint.
A munkaügyi perben a KMR. alapján (a 2008. január 1 - február 6. közötti időszakot kivéve) az illetéket a feleknek nem kell(ett) előzetesen leróni.
A munkavállalói költségkedvezmény az arra jogosító feltételek fennállása esetén alanyi jogon illeti meg a munkavállalót, és ez alapján mentesül a törvény erejénél fogva pervesztessége esetén is az illetékfizetési kötelezettség alól.
A le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket a bíróságnak hivatalból kell alkalmazniuk az eljárás bármely szakaszában [Pp.78.§ (2) bekezdés].
Az engedélyezett munkavállalói költségkedvezmény a per egész tartamára szól a Pp. 358/B. § alapján.
Az 1/1998. PJE jogegységi határozat figyelembe vételével a Pp. szabályrendszere alapján [Pp.1.§, 3.§ (1) bekezdés, 239. §, 269.§, 270.§ (1) bekezdés] a folyamatban lévő eljárás („ügy”), per fogalmába az első fokú eljáráson kívül a rendes és a rendkívüli jogorvoslati eljárások is beletartoznak. Ezért a munkaügyi perben sem kell az egyes perszakaszokban külön rendelkezni a munkavállalói költségkedvezményről, azt a fellebbezési vagy rendkívüli jogorvoslati eljárás során az első fokú eljárásra visszamenőlegesen kell engedélyezni.
II. Az illetékalapra vonatkozó 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezések
A Pp. 2012. július 1-jétől hatályos módosítása szerint a munkaügyi perben az egyévi távolléti díjat kell pertárgy-értékként figyelembe venni, ha a perben maga a munkaviszony vitás [Pp. 24. § (1) bekezdés b) pont]. Ha tehát a keresetlevelet ezen időpontot követően nyújtják be, az egyévi távolléti díj lesz a pertárgyérték az első-, a másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban is. E rendelkezést már folyamatban lévő ügyekben az alábbiak szerint kell alkalmazni.
Az 1/2012. KMPJE határozat az illeték alapja, mértéke meghatározásánál az illetéktörvény rendelkezéseire tekintettel a bírósági eljárás egyes szakaszait önálló illetékköteles eljárásoknak tekinti, ezért az illeték alapját is eljárásonként kell meghatározni [az Itv. 39. § (1) - (3) bekezdés szerint]. Az Itv. 39. § (2) bekezdése kifejezetten arról rendelkezik, hogy a Pp. 24. § (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték számításának alapja az ott meghatározott pertárgy értéke.
Az Itv. e rendelkezéseire tekintettel az 1/2012. KMPJE határozatra figyelemmel a munkaügyi perben is a peres eljárás egyes különálló szakaszaiban külön vizsgálandó az illeték alapja és mértéke. Ez az előírás – a perszakaszok illetékszámítás miatti elkülönítésére tekintettel - a folyamatban lévő perben is irányadó függetlenül attól, hogy a jogalkotó kifejezetten nem rendelkezett az új tartalmú Pp. 24. § (2) bekezdés b) pont szabályának a folyamatban lévő perekben történő alkalmazásáról.
Ezért ha a munkaviszony megszüntetése vagy fennállása megállapítása tárgyában a fellebbezés vagy a felülvizsgálati kérelem benyújtására 2012. június 30-a után került sor, akkor csak az ezt követő bírósági eljárási szakaszokban kell az illeték alapját távolléti díjjal számolni.
III. A munkavállalót megillető illetékmentesség a munkaügyi perekben
A munkaügyi perben a munkavállaló a részére engedélyezett munkavállalói költségkedvezmény, (esetleg személyes költségmentesség, illetékmentesség) vagy ( a 2008. január 1-jét megelőzően indult még folyamatban lévő perben) a KMR. 2.§ (1) bekezdés f) pontja alapján fennálló tárgyi költségmentesség folytán mentesülhet az illetékfizetési kötelezettség alól (Itv. 56. §.). E mentesülés a perszakaszonként megállapított illetékalap után külön- külön számított és megállapított mértékű (első-, másodfokú és felülvizsgálati) eljárási illeték megfizetésére vonatkozik az 1/2012.KMPJE határozatnak megfelelően, amely szerint az illeték alapja és mértéke megállapításánál a per egyes szakaszai önállónak tekintendők.