1. A közigazgatási perben a jogszabálysértő elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének és az első fokon eljárt közigazgatási szerv új eljárásra kötelezésének annak ellenére helye van, hogy az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szerv nem áll alperesként perben [Pp. 327. § (2) és (3) bekezdés].
2. Ha a fél a pert tévesen az elsőfokú közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja, a bíróság az elsőfokú közigazgatási szervet ilyen esetben a perből elbocsátja. Ha a felperes felhívásra a felülvizsgálni kért határozatot hozó szervet nem vonja perbe, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, illetve a pert meg kell szüntetni.
1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. § (2) bekezdése szerint a keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. Mivel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. § (3) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban a fellebbezésre jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt, a pert a jogerős határozatot hozó szerv, azaz legtöbbször a másodfokú közigazgatási hatóság ellen kell megindítani.
Amennyiben a bíróság a peres eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az ügyben eljárt elsőfokú közigazgatási hatóság az ügy eldöntéséhez szükséges tényállást nem derítette fel kellőképpen, téves jogszabály-értelmezéssel hozta meg határozatát, illetőleg az eljárása során súlyos eljárási szabálysértést követett el és a bíróság csak kasszációs jogkörben eljárva hozhat döntést, nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy az elsőfokú közigazgatási szervet kötelezze az új eljárás lefolytatására és annak eredményétől függően az újabb érdemi döntés meghozatalára. Mivel a Ket. 109. § (3) bekezdése szerint bírósági felülvizsgálatra csak a fellebbezési jog kimerítését követően meghozott jogerős határozattal szemben kerülhet sor, illetőleg az elsőfokú határozattal szemben csak akkor, ha a fellebbezés kizárt, a fellebbezési eljárásban hozott elsőfokú határozatot helybenhagyó másodfokú, jogerős döntés törvénysértése többnyire csak az elsőfokú közigazgatási eljárás bírói ítéletben foglalt szempontok alapján történő megismétlésével küszöbölhető ki.
A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés elbírálására jogosult másodfokú közigazgatási hatóság a sérelmezett döntésen kívül az azt megelőző eljárást is megvizsgálja, amelynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz [Ket. 104.§ (3)]. Amennyiben a fellebbezést elbíráló és a jogerős határozatot hozó felettes szerv - a közigazgatási per alperese - jogszabálysértő határozatot hozott azáltal, hogy nem észlelte az elsőfokú hatóság által elkövetett jogszabálysértést, és az elsőfokú határozat megsemmisítése helyett azt helybenhagyta, mert nem látott alapot a tényállás további tisztázására, illetőleg további ügyfél bevonására, az alperes ez okból is jogszabálysértő határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - a bíróságnak a Pp. 339. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hatályon kívül kell helyeznie, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezésével kell elősegíteni a jogszerű döntés meghozatalát.
Értelemszerűen nem kizárt, hogy a bírói ítélet csak az alperest, azaz a jogerős határozatot hozó közigazgatási szervet kötelezze új eljárásra, amennyiben a keresetben sérelmezett jogszabálysértés a másodfokú hatóság határozatával és eljárásával is korrigálható.
2. A Pp. 327. § (3) bekezdése akkor is előírja a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú közigazgatási szerv perbevonását, ha a fél a pert az elsőfokú közigazgatási szerv ellen indította. Ebben az esetben a tévesen perbevont elsőfokú közigazgatási szervet a Pp. 324. § (1) bekezdése alapján irányadó Pp. 64. § (2) bekezdése alapján a perből el kell bocsátani, mert a Pp. 327. § (2) bekezdése csak a felülvizsgálni kért határozatot hozó közigazgatási szerv elleni perindítást teszi lehetővé.
A közigazgatási per alapvetően abban különbözik az általános polgári pertől, hogy az a jogalkalmazó - az adott esetben jogvitát eldöntő - szerv az alperes, amelynek határozatát a bíróság felülvizsgálja. Miután a közigazgatási eljárásban kevés kivétellel általános a jogorvoslat igénybevételének lehetősége, a keresettel támadható határozatot általában a másodfokú közigazgatási szerv hozza. Ha a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az elsőfokú közigazgatási szerv ellen indította, sérelmet szenved a Pp. 327. § (2) bekezdése, mely szerint a keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. Ilyen esetben a bíróságnak a tárgyalás kitűzése előtt - a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés terhe mellett - a Pp. 64.§-ának (2) bekezdése alapján fel kell hívnia a felperest a másodfokú közigazgatási hatóság perbe vonásának szükségességére. Ha a felperes a felhívásnak eleget tesz, az elsőfokú közigazgatási szervet a perből el kell bocsátani. Ha a felperes a felhívásnak nem tesz eleget, a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, illetve a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján a pert meg kell szüntetni.
(Részben megegyezik a KK. 33. kollégiumi véleménnyel.)