A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a megelőző bírósági eljárásban részt vett bíró kizárásával kapcsolatos kérdések közigazgatási perekben történő egységes értelmezése érdekében a következő kollégiumi véleményt alkotta:
1. A perorvoslattal támadott határozat meghozatalát megelőző bírósági eljárásban való részvételt - az alábbi kivételekkel - kiterjesztően kell értelmezni.
2. Az ügy érdemében előterjesztett fellebbezés elintézéséből nincs kizárva az a bíró, aki a megelőző bírósági eljárásban hozott határozat elleni perorvoslat elintézésében részt vett.
A perorvoslat elintézéséből nincs kizárva az a bíró, aki a megelőző bírósági eljárásban hozott határozat elleni perorvoslat elintézésében részt vett.
3. A hatályon kívül helyező végzést hozó bíró nincs kizárva az új eljárás során hozott határozat elleni perorvoslat elintézéséből.
4. Az iratok visszaküldése iránt intézkedő bíró nem kizárt azon az alapon, hogy a perorvoslattal támadott határozat meghozatalát megelőző bírósági eljárásban részt vett.
* * *
1. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 10. § (2) bekezdése szerint a perorvoslat elintézéséből ki van zárva az a bíró, aki a perorvoslattal támadott határozat meghozatalát megelőző bírósági eljárásában részt vett. A Kp. a megelőző bírósági eljárás fogalmát nem definiálja. Ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényhez (a továbbiakban: régi Pp.) képest oly módon változott a szabályozás, hogy a Kp. 10. § (2) bekezdése alapján felvetődhet a kizárással érintett esetkörök bővítésének lehetősége.
2. A régi Pp. az egyes eljárási szintekhez képest differenciált szabályozást tartalmazott. A 15. § (1) bekezdése kifejezetten rögzítette, hogy a per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett. A 21. § (2) bekezdése kimondta, hogy a perújítás során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással megtámadott ítélet meghozatalában részt vett. A 21. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezett, hogy nem járhat el az a bíró, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatok meghozatalában részt vett. Hasonlóan differenciált szabályozást követ a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakba: Pp.). A Pp. 13. § (1) bekezdése változatlan formában tartalmazza a másodfokú eljárást érintő kizárási szabályt: a per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett. A Pp. 13. § (2)-(3) bekezdése alapján már nem csak azt a bírót kell kizártnak tekinteni, aki a perújítással, illetve felülvizsgálattal támadott határozat meghozatalában részt vett, hanem azt is, aki az érintett határozatok meghozatalát megelőző bírósági eljárásban részt vett. Az Alkotmánybíróság a 3085/2018. (III. 14.) AB határozatában foglalkozott a bíró perorvoslati eljárásból történő kizárásával. Megállapította, hogy a Pp. jelenlegi szabályozása szigorúbb, amennyiben abszolút kizárási okként határozza meg a bíró korábbi eljárásban való részvételét és nem csak a döntéshozatalt tekinti kizárási oknak. Ez a szabály azt juttatja kifejezésre, hogy az a bíró, aki valamely döntésnek akár csak az előkészítésében részt vett, az ennek a döntésnek vagy eljárásnak a felülvizsgálatában ne vehessen részt. [3085/2018. (III. 14.) AB határozat, Indokolás {38}]. Fontos kiemelni, hogy az AB határozathoz kapcsolódó tényállás alapja a bíró szolgálati helyének megváltozása és ennek alapján a konkrét ügyben a felülvizsgálati bíróság tagjaként való eljárása. Ettől az eljárásjogi helyzettől világosan el kell határolni a konkrét ügyben ugyanazon fokon korábban eljáró bíró vagy bírósági tanács eljárását.
A Kp. 10. § (2) bekezdésének legfontosabb értelme – egyszerű megfogalmazásban – annak kizárása, hogy bárki saját döntése felülvizsgálatában bíróként részt vehessen.
3. A Kp. a bírák perorvoslati eljárásból történő kizárásával kapcsolatban önálló szabályokat tartalmaz, ezért a Pp. idézett szakaszai háttérszabályként nem alkalmazhatók. Ettől függetlenül, arra rámutatnak, hogy a támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban való részvétel a régi Pp. szabályainál szigorúbb feltételt támaszt. Az Alkotmánybíróság a 3467/2021. (XI. 12.) AB határozatában kifejezetten a Kp. 10. § (2) bekezdését értelmezve kimondta, hogy azt a bírót is érinti a kizárási ok, amelyik a perorvoslattal támadott határozat meghozatalát megelőzően olyan eljárási cselekményeknél is eljárt, amelyek az érdemi döntést célozták vagy arra kihatással lehettek. A határozat példaként említi tárgyalás kitűzését vagy az alperes nyilatkozattételre való felhívását, amelyek az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem formális cselekmények, hanem az ügy előbbre vitelét célozzák. Hasonlóképpen, az igazolási kérelemnek helyt adás az érdemi döntésre kihatással lehet, ami szintén megalapozza a bíró perorvoslatból való kizárását [3467/2021. (XI. 12.) AB határozat, Indokolás {52}].
4. A fentiek alapján a megelőző bírósági eljárásban való részvételt kiterjesztően kell értelmezni. A Kp. 10. § (2) bekezdése alapján nem vehet részt a perorvoslat elintézésében az a bíró, aki az érdemi határozat meghozatalában, továbbá a határozatot célzó vagy arra kiható eljárási cselekménynél eljárt. A kiterjesztő értelmezés azt is jelenti, hogy a Kp. 10. § (2) bekezdése alapján kizártnak kell tekinteni azt a bírót, aki a megelőző eljárásban bármilyen okból (pl. helyettesítés) részt vett.
5. Felmerül annak a másodfokon ítélkező bírónak az érdemi határozat elleni jogorvoslat elintézéséből történő kizárása, amely korábban az elsőfokú eljárásban hozott végzéssel szemben benyújtott fellebbezést jogerősen elbírálta. A kérdésnek különösen amiatt van jelentősége, mert a Kp. a kizárás szabályait nem az egyes eljárási szintekhez igazítja. A megelőző bírósági eljárás fogalmát az eljárási szinttől függetlenül, egységesen minden perorvoslat (fellebbezés, felülvizsgálat, perújítás) vonatkozásában használja azzal, hogy perújítás esetén az esetleges felülvizsgálati eljárást is figyelembe kell venni az alapeljárások körében.
Ilyen értelemben a megelőző bírósági eljárásban való részvételt jelentené az is, ha a másodfokon eljáró bíró (tanács) az elsőfokú végzéssel szembeni fellebbezést korábban már jogerősen elbírálta, ezért később az ítélet elleni perorvoslat elintézéséből is kizártnak kellene tekinteni. Azonban a kizárási ok csak az adott, konkrét határozattal szemben benyújtott perorvoslat tekintetében érvényesül, éppen ezért nem fogadható el az az álláspont, miszerint bármelyik elsőfokú végzéssel kapcsolatban korábban lefolytatott perorvoslati eljárás kizárttá tenné ugyanazt a másodfokon vagy felülvizsgálatban eljáró bírót (tanácsot) az ítélet elleni perorvoslati eljárás elintézéséből.
Nem lehet kizárási okra hivatkozni olyan másodfokú bíró vonatkozásában sem, aki az elsőfokú eljárásban korábban meghozott végzés elleni fellebbezést elbírálta. Ennek oka, hogy a kizárási ok csak a konkrét határozat elleni perorvoslat viszonylatában érvényesül, illetve az elsőfokú eljárás folyamatban léte alatt nincsen olyan érdemi döntés vagy az érdemi döntés meghozatalát célzó más döntés sem, amely megalapozhatná a bíró kizárását. Így például, nem hivatkozhat a Kp. 10. § (2) bekezdésére az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést elbíráló másodfokon eljáró bíró, aki korábban a keresetlevelet visszautasító végzés elleni fellebbezést jogerősen elbírálta [Kp. 51. § (8) bekezdés].
6. A bíróság a másodfokú vagy felülvizsgálati eljárás eredményeként hozott hatályon kívül helyező végzésében az új eljárás lefolytatására iránymutatást ad, amely az elsőfokú (másodfokú) bíróságot köti [Kp. 110. § (3) bekezdés, 115. § (2) bekezdés]. A hatályon kívül helyező végzést hozó másodfokú (felülvizsgálati) tanács kizárása az új eljárásban hozott döntés elleni perorvoslat elintézéséből a Kp. 10. § (2) bekezdése alapján nem állapítható meg. Ennek oka, hogy a hatályon kívül helyezést követő eljárás nem megelőző, hanem új eljárásnak minősül. A másodfokú (felülvizsgálati) bíróság felülbírálati jogköre pedig arra korlátozódik, hogy a hatályon kívül helyezésben foglalt iránymutatásnak a megismételt eljárásban hozott döntés megfelel-e. A másodfokú (felülvizsgálati) bíróság tehát ismételten nem vizsgálja az alapeljárás jogszerűségét.
Eltérő a helyzet akkor, ha az érintett bíró a hatályon kívül helyező végzés meghozatalában ugyan nem vett részt, de a hatályon kívül helyezett döntés meghozatala során első vagy másodfokon bíróként eljárt. Ilyen esetben, az alapeljárással érintett bíró a hatályon kívül helyezést követő új eljárásban hozott döntés elleni perorvoslat elintézéséből kizárt a Kp. 10. § (2) bekezdése alapján.
7. A másodfokú vagy felülvizsgálati bíróság részéről elrendelt iratvisszaküldés (a fellebbezéssel vagy annak felterjesztésével kapcsolatos egyéb hibák kijavítása, pótlása) nem alapozza meg a Kp. 10. § (2) bekezdésének alkalmazását az intézkedést elrendelő bíró esetében. Az iratvisszaküldés nem az ügy érdemében kerül kiadásra, tartalmában pedig a jogorvoslat szabályszerű gyakorlását szolgálja. Ezért az intézkedést elrendelő másodfokon vagy felülvizsgálati jogkörben eljáró bíró az iratok ismételt felterjesztését követően nem tekinthető kizártnak a Kp. 10. § (2) bekezdése alapján.