57. BK vélemény

Kúria Büntető Kollégiuma által a 2/2023. (VII. 5.) BK véleménnyel felülvizsgált és az alábbi módosítással fenntartott

57. BK vélemény
a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása miatti büntetőjogi felelősségről

A Bszi. 27. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria Büntető Kollégiuma az alábbiak szerint foglal állást.

1. A kábítószerek és kábító hatású anyagok fogyasztásából eredő bódult állapotok olyan, a szokványos részegséghez hasonló állapotok, amelyek a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 18. §-a értelmében nem zárják ki, illetve nem korlátozzák az elkövető büntetőjogi felelősségét.
2. A kábítószer sajátos hatása, az ún. kábítószer-függőség csak akkor vezethet az elkövető beszámítási képességének korlátozására vagy kizárására (Btk. 17. §), ha betegség szintjét elérő személyiségzavart, illetve elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz.
3. A kábítószerhez való hozzájutás hiányában jelentkező megvonásos tünetek, amennyiben elérik az elmebetegség szintjét, kizárhatják vagy korlátozhatják az elkövető beszámítási képességét.

1. A kábítószer fogyasztása alatt értendő az elkövető (a fogyasztó, kábítószer-használó) minden olyan magatartása, aminek közvetlen következménye, hogy a kábítószer a szervezetébe jut.

   A kábítószer fogyasztója a kábítószer birtoklásának bűncselekményét akkor is elköveti, ha nem maga termesztette, állította elő vagy tartotta a kábítószert, hanem mástól, a saját használatára szerezte meg.

2. A kábítószer „termesztése” olyan növény termesztését jelenti, amely, illetve amelynek a részei szerepelnek a kábítószerek jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül kábítószerként felhasználhatók.
3. A kábítószer előállításának olyan műveletek tekinthetők, amelyek közvetlen eredménye a kábítószer.
4. Kábítószert kínál, aki mást kábítószer átvételére eredménytelenül felhív; kábítószert átad, aki azt más személy birtokába adja.

5.  

   a. Kábítószert forgalomba hoz az, aki azt – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – több személy részére juttatja.
   b. Kábítószerrel kereskedik, aki haszonszerzésre törekedve közreműködik a kábítószer forgalmazásában.

3. A Btk. 180. §-a szerinti büntethetőséget megszüntető ok nem alkalmazható annak a javára, aki a kábítószert más részére is termeszti stb., azt másnak kínálja vagy átadja, illetve azt forgalomba hozza, azzal kereskedik.

I.

1. A Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság, a III. számú Büntető Elvi Döntésében már korábban iránymutatást adott az önhibából eredő bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősségről. Ez az iránymutatás változatlanul irányadó, de a gyakorlati tapasztalatok alapján és az igazságügyi elmekórtan jelenlegi állásának megfelelően – a bódult állapot vonatkozásában – kiegészítésre szorul.

   A különféle kábítószerek és kábító hatású anyagok, biológiai értelemben véve, tudatzavart okoznak. Ennek a tudatzavarnak a jellege és foka nagymértékben függ a szer milyenségétől, mennyiségétől, de még ugyanazon szer és személy esetében is – különböző időpontokban – igen eltérően nyilvánulhat meg.

   Nincs tehát szokványos, kábítószertől való bódult állapot, hanem különböző bódult állapotok vannak, amelyek formája és mélysége igen változatos lehet, és sokkal inkább eltérnek egymástól, mint a szeszes ital fogyasztásából eredő szokványos részegségi állapotok. Közös vonásuk azonban, hogy nem tekinthetők a kóros részegséghez hasonló kivételes állapotnak, hanem – jellegüknél fogva – a szokványos részegséggel azonos elbírálás alá esnek.

2. A kábítószerek vagy kábító hatású anyagok ismétlődő fogyasztásának hatására a kábítószer-fogyasztóknál kábítószer-függőség alakulhat ki. Ez a fizikai és pszichikai függőség azonban, mindenekelőtt a kábítószer utáni vágy, az ún. kábítószeréhség, mint a függőség egyik tünete, általában nem tekinthető az elmeműködés olyan kóros állapotának, amely korlátozza az elkövetőt a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

   Ha tehát a kábítószerfüggő személy kábítószerrel visszaélést vagy függőségével összefüggésben más bűncselekményt követ el, a Btk. 17. §-ának a büntetőjogi felelősséget kizáró vagy korlátozó rendelkezései nem alkalmazhatók a javára.

   Más a helyzet, ha a kábítószer-függőség már betegség szintű személyiségzavart okoz. Az ilyen személyiségzavar korlátozhatja vagy kizárhatja az elkövető beszámítási képességét, és erre tekintettel a Btk. 17. § (1), illetve (2) bekezdése alkalmazható a javára.

   Ugyancsak korlátozhatja vagy kizárhatja az elkövető beszámítási képességét a kábítószer-fogyasztás folytán kialakuló elmebetegség, vagy szellemi leépülés.

3. A kábítószerhez való hozzájutás hiányában a fizikai és pszichikai függőségben szenvedő személynél ún. megvonási tünetek jelentkezhetnek. Ezek elérhetik az elmebetegség szintjét, s ez esetben a Btk. 17. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazására vezethetnek, azaz kizárhatják vagy korlátozhatják az elkövető beszámítási képességét arra a bűncselekményre nézve, amelyet ilyen állapotával összefüggésben követett el.

II.

1. A kábítószerrel visszaélés elkövetési magatartásait a Btk. kimerítően felsorolja.

   A Btk. – korábbitól eltérő szerkezetű szabályozása – alapján változatlanul büntetendő, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, azzal kereskedik [Btk. 176-177. §], kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít [Btk. 178. § (1)-(4) bekezdés]. Büntetendő továbbá az is, aki kábítószert fogyaszt [Btk. 178. § (6) bekezdés].

   A kábítószer fogyasztása alatt értendő az elkövető (fogyasztó, kábítószer-használó) minden olyan magatartása, aminek közvetlen következménye, hogy a kábítószer a szervezetébe jut.

   Aki maga termesztette, állította elő vagy tartotta a csekély mennyiségű kábítószert, már ezzel megvalósította a kábítószer birtoklását, tekintet nélkül arra, hogy elfogyasztja-e a kábítószert vagy sem. Hasonlóképpen büntetendő a kábítószer mástól való megszerzése is, akár elfogyasztja azt a megszerző, akár nem.

   A kábítószer megszerzése történhet az azzal rendelkező személlyel való megegyezés útján (ingyenes vagy visszterhes ügylet alapján), de enélkül is. Az utóbbi esetben a cselekmény más bűncselekmény tényállását is megvalósíthatja. Ilyenkor bűnhalmazat létesül.

2. A bűncselekmény elkövetési magatartásai közül mindenekelőtt értelmezésre szorul a kábítószer termesztése.

   a. Vannak olyan növények, amelyek, illetve melyek részei (termése, levelei stb.) szerepelnek a kábítószerek jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül felhasználhatók kábítószerként. Ez termesztésen befejezett bűncselekmény.

   Az ilyen növények „termesztése”, és ezzel a bűncselekmény megvalósulása attól az időponttól kezdve állapítható meg, amikor a növény – esetleg gondozás mellett – már önállóan fejlődik (a magvait elültették stb.). A termesztés feltételeinek előzetes biztosítása, pl. a vetőmagok beszerzése, a kábítószerrel visszaélés előkészületét valósíthatja meg. Kifejezett törvényi szabályozás alapján csak a kábítószer birtoklása alap- vagy minősített esetének előkészülete büntetendő [Btk. 178. § (1)-(2) bekezdés, illetve (4) bekezdés; 179. § (1)-(3) bekezdés, illetve (5) bekezdés].

   b. Ha a növényből csak további feldolgozás útján lehet a kábítószer hatóanyagát kivonni, a növény termesztését – feltéve, hogy kábítószer előállítása céljából történik – szintén a bűncselekmény előkészületének kell értékelni. A hatóanyag kivonása pedig kábítószer előállítása.

3. A kábítószer elkészítése több műveletet igényelhet, „előállításnak” azonban csak az olyan műveletek tekinthetők, amelyek közvetlen eredménye már maga a fogyasztható kábítószer. Az ezt megelőző műveletek (pl. a kábítószer előállításához szükséges eszközök és nyersanyag beszerzése) előkészületi jellegűek.

4.  

   a. A kábítószer kínálása: más személy felhívása kábítószer átvételére. Akkor kell megállapítani, ha a felhívás eredménytelen marad, mert különben a bűncselekmény valamely más elkövetési magatartása valósul meg (a kábítószer átadása, forgalomba hozatala, a kábítószerrel kereskedés).

   b. A kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklásának elkövetésére irányuló felhívás, ha nem tekinthető kábítószer kínálásának: előkészületet valósít meg [Btk. 11. § (1) bekezdés; 176. § (6) bekezdés, 177. § (5) bekezdés, 178. § (4) bekezdés 179. § (5) bekezdés.].

   c. Ha a kínálás nyomán a címzett átveszi, vagyis megszerzi a kábítószert, a kábítószert juttató személy a „kábítószert átad” elkövetési magatartást valósítja meg. A kábítószer átadása annak birtokba adását, a kábítószer megszerzése pedig birtokba vételét jelenti.

   Kábítószer átadásának akkor minősül az elkövetési magatartás, ha egy meghatározott személy részére történik. Aki a kábítószert több személynek juttatja, a kábítószer forgalomba hozatalát, illetve a kábítószerrel kereskedést valósítja meg.

5.  

   a. Kábítószert hoz forgalomba, aki azt több, esetleg meg nem határozható számú személynek juttatja.
   A forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban (neki adja át a kábítószert), de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy azt a megszerző maga fogyassza el, hanem avégett, hogy másnak vagy másoknak továbbadja. Az elkövetőnek erre a szándékára – az eset egyéb körülményei mellett – az átadott kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történhet. (A forgalomba hozatal fogalmára vonatkozó ezen álláspontot fenntartva és továbbfejlesztve tartalmazza az 1/2007. BJE határozat.)

   b. A kábítószerrel kereskedés tágabb körű, mint a kábítószer forgalomba hozatala. Magában foglal bármilyen tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így pl. a kábítószer csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását.

   Az elkövető haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában, és cselekménye – a törvény rendelkezésénél fogva – mindig tettesi magatartás. (A kereskedés fogalmára vonatkozó ezen álláspontot fenntartva és továbbfejlesztve tartalmazza az 1/2007. BJE határozat.)

   c. A csekély és a jelentős kábítószer-mennyiség fogalmát a Btk. 461. §-a határozza meg.

   A kábítószer mennyiségének megállapításakor – a vegyész szakvélemény alapulvételével – annak tiszta hatóanyag-tartalma mérvadó. Ha a bűncselekményt többféle kábítószerre követték el, a különböző alapegységek alapján kiszámított mennyiségeket, arányosan átszámítva, összegezni kell, és így kell kiszámítani, hogy együttesen meghaladják-e a csekély mennyiség felső határát, illetve a jelentős mennyiség alsó határát. (Így pl. ha a bűncselekményt kétféle kábítószerre követték el, és – a rájuk vonatkozó alapegységek figyelembevételével – az egyik mennyisége a csekély mennyiség felső határának 50%-át, a másiké a 66%-át éri el, az összegzés folytán kapott 116% meghaladja a csekély mennyiség felső határát.).

   Annak megállapításához, hogy valamely anyag kábítószert tartalmaz-e, és ha igen – a tiszta hatóanyag-tartalmat alapul véve – milyen mennyiségben, különleges szakértelem szükséges. Ezért, ha ilyen kérdés felmerül, általában vegyész- és orvosszakértőt kell igénybe venni [2017. évi XC. törvény 188. § (1) bekezdés]. A meg nem lévő kábítószer mennyiségének megállapítása nem szakértői, hanem bizonyítási kérdés [vö.: 1/2007. BJE határozat II/4/c) pont]. Ezzel összefüggésben az sem szakértői, hanem bizonyítási kérdés, hogy a meg nem lévő kábítószer megállapított mennyiségének mekkora a tiszta hatóanyag-tartalma.

III.

1. A Btk. 180. § (1) bekezdése szerinti büntethetőséget megszüntető ok elengedhetetlen feltétele, hogy az elkövető saját használatra termesztette (stb.) a kábítószert.

   Az elkövető „saját használatára” történik a kábítószer termesztése (stb.), ha azt kizárólag maga kívánja elfogyasztani.

   E rendelkezések nem alkalmazhatóak annak a javára, aki a kábítószert más részére is termeszti stb., azt másnak kínálja vagy átadja, illetve azt forgalomba hozza, azzal kereskedik.

2. További feltétel a cselekmény elkövetésének beismerése. A beismerő vallomásnak ténybelinek és a bűnösség elismerésére kiterjedőnek kell lennie.

3. A büntethetőség megszűnésének további feltétele, hogy az elkövető az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben részesült, illetve kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

   A büntethetőség megszűnését a nyomozás során is meg lehet állapítani (a nyomozás megszüntetése mellett).

   A kezelés megtörténtét és tartamát okirattal, hitelt érdemlően igazolni kell. A kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, a kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályait a 42/2008. (XI.14.) EüM-SZMM együttes rendelet, az igazolás kiállításának szabályait annak 10. §-a tartalmazza.