4/2014.(VI.23.) KMK. vélemény

Nyomtatóbarát változat

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a Polgári perrendtartás közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó szabályainak egységes értelmezése céljából a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a következő véleményt alkotta:

A Pp. 332. § (3) bekezdése szerint a bíróság akkor dönthet nyolc napon belül közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában, ha a felperes a kérelemben a Pp. 332. § (3) bekezdés utolsó mondata szerinti feltételeket valószínűsíti és az ezt alátámasztó bizonyítékokat is csatolja a keresetlevélhez.

A közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló  kérelem elbírálása során – hiányos kérelem esetén - rövid határidő megjelölésével, hiánypótlás elrendelésének van helye. Amennyiben a felperes a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelme hiányait felhívás ellenére sem pótolja, az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésben a hiányok pótlására nincs mód.

. . .

A közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése olyan jogintézmény, amely a közigazgatási bíráskodás 1991-es újraindulásától jelen van a közigazgatási perjogban. Korábban a Legfelsőbb Bíróság több iránymutatást adott ki a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése körében, így a KK.14. számú véleményt, a 1/2007. számú KK. véleményt, valamint a 2/2006. közigazgatási jogegységi határozatot. Jelenleg a Pp. 332. § (3) és (4) bekezdései tartalmaznak rendelkezéseket a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséről, a bíróság eljárásáról és annak jogkövetkezményéről. A hatályos szabályozás szerint a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése kivételes lehetőség, a korábbi rendelkezésekkel ellentétben a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya. Emiatt a bíróságnak külön meg kell vizsgálnia a közigazgatási határozat felfüggesztésének lehetőségét és okait. A Pp. 332. § (3) bekezdés utolsó mondata a végrehajtás felfüggesztése körében a bírói mérlegeléshez szempontokat határoz meg,  így vizsgálandó, hogy mennyiben állítható helyre az eredeti állapot, valamint a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A Pp. ezen szabálya a közigazgatási bíró számára annak vizsgálatát teszi kötelezővé, hogy milyen jogkövetkezmények fűződhetnek a közigazgatási határozat per időtartama alatt történő végrehajtásához, elsősorban abból a szempontból, hogy a közigazgatási határozat tartalmának esetleges későbbi megváltoztatása a végrehajtásra tekintettel mennyiben eredményez módosítható jog vagy tényhelyzetet. A közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a jogerős bírósági döntés meghozataláig a közigazgatási határozathoz kapcsolódó jogokban , kötelezettségekben és tényekben ne következzen be olyan változás, amelynek korrigálására a későbbiekben már nincs mód. Mindemellett a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése során gondosan kell vizsgálni a végrehajtás elmaradáshoz, illetve a végrehajthatóság időbeli eltolódásához kapcsolódó következményeket is. A jogalkotó a korábbi tapasztalatokra tekintettel változtatta meg a közigazgatási perekben a keresetlevél benyújtásához fűződő egyes következményeket, így mellőzte az általános végrehajtás felfüggesztő hatályt a közigazgatási határozatok esetében. Ez azt is jelenti, hogy a bíróságnak a közigazgatási határozat végrehajtásnak felfüggesztése vizsgálatakor a végrehajtás, illetve végrehajthatóság időbeli eltolódásából eredő körülményeket is a vizsgálat tárgyává kell tenni, és a döntését az előzőek szerinti kétirányú mérlegelés eredményeként kell meghoznia.

A Pp. 332. § (3) bekezdés utolsó mondata alapján a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem nem lehet formális, mivel a jogszabályi feltételeket a kérelmezőnek a keresetlevélben hivatkozni kell és elő kell terjesztenie az ezt alátámasztó bizonyítékokat is. Amennyiben a keresetlevél csupán kérelmet tartalmaz a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére, azonban nem jelöli meg annak okait különös tekintettel a Pp. 332. § (3) bekezdés utolsó mondatára, illetve az azt alátámasztó bizonyítékokat sem tartalmazza, úgy a kérelem hiányos.

A Pp. 332. § (3) bekezdés második mondata szerinti nyolc napos elbírálási határidő nem eredményezheti a hiánypótlási eljárás mellőzését. A Polgári perrendtartás ilyen típusú döntési határidőket több helyen rögzít, amennyiben viszont a hiánypótlási felhívás mellőzését rendeli, úgy azt külön ki is mondja, így például a 124. § (2) bekezdésében. Kifejezett rendelkezés hiányában a bíróság döntésére nyitva álló határidő hiányos kérelem esetén olyan módon érvényesül, hogy a határidő a hiánypótlás teljesítését követően vagy a teljesítésre biztosított határidő elteltét követően veszi kezdetét.

A hiánypótlás lehetősége vonatkozásában a Kúria utal a Legfelsőbb Bíróság korábbi gyakorlatára is, melyet – ugyan eltérő, de jelen eljárásjogi kérdéssel azonos – szabályozás mellett alakított ki. A Legfelsőbb Bíróság a KK.14.sz. vélemény III. pontjában arra utalt, hogy a nyolc napos elbírálási határidő csak akkor irányadó, ha - az akkori szabályok szerint - a fél a keresetlevélhez a felülvizsgálni kért határozatot is csatolja. A KK. vélemény indokolása tartalmazta azt is, hogy a közigazgatási határozatok becsatolása vonatkozásában a Pp. 95. § (1) bekezdése szerinti hiánypótlási eljárást kell a bíróságnak lefolytatnia.

A közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem alapján a bíróság rövid (általában három napos) határidőt biztosíthat a kérelem hiányainak pótlására, a mulasztás következményeinek egyidejű megjelölésével. Amennyiben a kérelmező a hiányokat pótolja, úgy a Pp. 332. § (3) bekezdés második mondata szerinti nyolc napos elbírálási határidőt a hiánypótlástól kell számítani.

A hiánypótlás mellőzése a bírói döntést a közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztése körében formálissá tenné, mindemellett a végrehajtás kérdésben a döntés elhúzódását is eredményezné. A közigazgatási perekben ellenérdekű felek is részt vehetnek, így a közigazgatási határozat alapján történő joggyakorlás vagy végrehajtás vonatkozásában arra kell törekedni, hogy a keresetlevél benyújtásával bekövetkezett nyitott jogi helyzet minél hamarabb lezáródjon a végrehajtásról hozott bírói döntéssel. A közigazgatási határozat végrehajtásával összefüggésben azt is hangsúlyozni kell, hogy a kérelem formális okokból történő elutasítása, illetve a kérelem újabb megismétlése között eltelt időszakban a közigazgatási határozathoz kapcsolódóan vissza nem fordítható jog és ténybeli változás következhet be, amely a közigazgatási perben hozott érdemi döntést is utóbb megkérdőjelezheti.

A kérelem hiányainak pótlására az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésben nincs mód, a felperes részéről az ilyen eljárás a Pp. 3. § (3) bekezdés szerint minősül, és sérti a jóhiszemű joggyakorlás eljárásjogban is irányadó  követelményét. Az elsőfokú bíróság által kibocsájtott felhívás ellenére elmulasztott hiánypótlás fellebbezésben történő teljesítése nem sorolható a Pp. 235. § (1) bekezdése alá, mivel a kérelem hiányainak pótlása az elsőfokú bíróság határozatához képest nem jelent új, a későbbiekben tudomásra jutott bizonyítékot. A felperesnek arra van lehetősége, hogy a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmét - a korábbi hiányok pótlásával - ismételten előterjessze az elsőfokú bíróságnál.