A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv. 27. § (1) bekezdése alapján a következő véleményt alkotta:
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben biztosított pénzbeli ellátások tárgyában hozott társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perbe a másodfokú társadalombiztosítási szerv a Pp. 54. § (1) bekezdése alapján az első fokon eljárt rehabilitációs szakigazgatási szerv alperes pernyertességének előmozdítása érdekében nem avatkozhat be. A másodfokú társadalombiztosítási szerv beavatkozása tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
I.
1. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmt.) alapján igényelhető rehabilitációs és rokkantsági ellátásokra való jogosultságról 2012. július 1-től – közigazgatási hatósági eljárás keretében – rehabilitációs hatóságok döntenek. Az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban a rehabilitációs szakigazgatási szerv (fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve), a másodfokú eljárásban a miniszter szervezeti és szakmai irányítása alatt működő központi hivatal, mint fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és felügyeleti szerv hoz határozatot [a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 1. § (1) bek., a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (VI.15.) Korm. rendelet (Kr.) 1. § a)-b) pont, 2. § (1)-(2) bek., 9. § (1) bek., 10. § (1) bek.]. A Kormány kijelölése alapján a rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH), mint orvosszakértői és rehabilitációs szakértői szervek – a vezetőik (igazgató, főigazgató) által kijelölt szakértői bizottságok állásfoglalásai alapján – végzik el az első- és a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban a jogosultsághoz szükséges feltételek fennállásának megállapítása érdekében az igénylők és az ellátásban részesülők komplex minősítését [Mmt. 3. § 15. §, 19. §, Kr. 1. § a)-b) pontok, 9. § (1) bek., 13. § (1), (4) bek., 16. § (1) bek.]. A komplex minősítéssel szemben önálló jogorvoslatot jogszabály nem biztosít, annak megalapozottságát, tartalmi helyességét az igénylő és az ellátásban részesülő személy az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben, illetve a jogerős (másodfokú) határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben vitathatja.
A rehabilitációs és rokkantsági ellátásokra való jogosultságról hozott társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálatát a fellebbezési jog kimerítése esetén lehet kérni [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. § (1) bekezdés b) pont], a peres eljárásban a Pp. XX. fejezetében foglalt, „A közigazgatási perek” cím alatti rendelkezéseket a Pp. 341. §-a az e §-ban felsorolt eltérésekkel rendeli alkalmazni. A Pp. 341. § b) pontjának speciális - a közigazgatási perekre irányadó 327. § (2) bekezdésétől eltérő – rendelkezése alapján a keresetet az elsőfokú határozatot hozó szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot nem ez a szerv hozta. Amennyiben a felperes a pert tévesen a másodfokú határozatot hozó szerv ellen indította, úgy a bíróságnak – a Pp. 327. § (3) bekezdésének a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatára irányadó rendelkezése megfelelő alkalmazásával és a 64. § (2) bekezdése alapján – módot kell adnia a felperesnek arra, hogy az elsőfokú közigazgatási szervet perbe vonja. Ha a felperes a felhívásnak eleget tesz, a bíróság a másodfokú szervet a perből elbocsátja, amennyiben a felperes a felhívásnak nem tesz eleget, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, illetve a pert megszünteti [Pp. 130. § (1) bekezdés g) pont, 157. § a) pont, 10/2010. (XI.8.) KK vélemény]. A megváltozott munkaképességű személyek Mmt. szerinti ellátásai tárgyában hozott társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben ezért az alperes, függetlenül attól, hogy a jogerős határozatot a másodfokú szerv hozta, az első fokon eljárt rehabilitációs szakigazgatási szerv (fővárosi megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve), a másodfokú társadalombiztosítási szerv (Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal) a perben peres félként nem vehet részt.
1.2. Az elsőfokú társadalombiztosítási határozatot, valamint az azt megelőző eljárást a másodfokú társadalombiztosítási szerv a fellebbezésben foglaltakra tekintet nélkül vizsgálja, a döntést helybenhagyja, megváltoztatja, szükség esetén megsemmisíti és az elsőfokú szervet új eljárásra utasítja [Ket. 104. § (3) bekezdés, 105. § (1)–(2) bek.]. A bíróság a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perekben is anyagi és eljárási szabálysértések körében vizsgálja – a kereseti kérelem korlátai között [Pp. 3. § (2) bek., 215. §, 2/2011. (V.9.) KK vélemény] – a határozatok törvényességét. Ennek eredményeként lehetősége van a jogszabálysértő határozat hatályon kívül helyezésére, szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezésére, valamint a határozat megváltoztatására is, ha a kifogásolt jogszabálysértés ez úton orvosolható [Pp. 339. § (1) bekezdés, (2) bekezdés n) pont, 341. § f) pont]. A felperes által megjelölt anyagi és/vagy eljárási jogszabálysértések körében a bíróság a jogerős (másodfokú) határozat mellett vizsgálhatja az elsőfokú határozat törvényességét is. A bíróság dönthet a másodfokú határozat elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezéséről és annak függvényében, hogy a hatályon kívül helyezésre alapot adó jogszabálysértés mely szerv újbóli eljárásában küszöbölhető ki, az első- vagy a másodfokú szerv új eljárásra kötelezéséről is [Pp. 339. § (1) bekezdés].
1.3. A Pp. közigazgatási, azon belül a társadalombiztosítási perekre is irányadó 54. § (1) bekezdése a beavatkozásra az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében annak a személynek ad lehetőséget, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy más személyek között folyamatban levő per miként dőljön el.
A megváltozott munkaképességű személyek tárgyalt ellátásaival kapcsolatos társadalombiztosítási perekben a jogerős határozat törvényességét az alperes, vagyis az elsőfokú szerv képviseli. Az elsőfokú társadalombiztosítási szerv a perben alperesként a másodfokú döntés ténybeli megalapozottságát, jogszabályoknak való megfelelését köteles alátámasztani.
Az Mmt. szerinti pénzbeli ellátások tárgyában hozott társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perekben a beavatkozás megengedhetősége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a per alperese az elsőfokú társadalombiztosítási szerv. A közigazgatási eljárás egységes, akár egyfokú, akár kétfokú eljárásban születik döntés, az eljáró közigazgatási szervek nem képviselhetnek elkülönült szervezeti érdekeket, kötelesek a reájuk irányadó anyagi és eljárási szabályok szerint eljárni (Kpkf.I.35.999/2001/4.). A megváltozott munkaképességű személyek ellátásra való jogosultságát elbíráló, első- és másodfokon eljárt hatóságoknak sincs, nem lehet a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perben olyan önálló jogi érdekük, amely a másodfokú hatóság beavatkozásának engedélyezését indokolná, a társadalombiztosítási szervek között a perben teljes érdekazonosság van akkor is, ha a közigazgatási hatósági eljárásban eltérő jogi álláspontot foglaltak el. A másodfokú szerv a döntését megalapozó érveket határozata indokolásában kifejtheti, a perben a bíróság rendelkezésére állnak a közigazgatási eljárás iratai. Mindezek miatt a másodfokú társadalombiztosítási szerv a Pp. 54. § (1) bekezdése alapján a perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében nem avatkozhat be azzal az indokkal, hogy a komplex minősítésen alapuló jogerős határozat megalapozottságát az alperes elsőfokú szervnél hatékonyabban tudja képviselni és azon az alapon sem, hogy az alperes szakszerűtlen eljárása folytán bekövetkező pervesztés a másodfokú szerv újbóli eljárási kötelezettségét vonhatja maga után.
II.
A beavatkozás tárgyában hozott, tehát a beavatkozást megengedő, elutasító, vagy a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen főszabály szerint nincs helye fellebbezésnek [Pp. 56. § (3) bek.]. A beavatkozás iránti kérelmet elutasító, vagy a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen a beavatkozó kivételesen, akkor élhet fellebbezéssel, ha a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed [Pp. 56. § (4) bek.]. Az Mmt. szerinti pénzbeli ellátások alapjául szolgáló társadalombiztosítási jogviszony alanyai a rehabilitációs hatóság és az igénylő/ellátásban részesülő személy. Az ellátásokat igénylő/igénybe vevő személyek és az első- és másodfokon eljárt rehabilitációs hatóságok között azáltal, hogy a jogosultság elbírálása az egységes közigazgatási hatósági eljárásban kétfokú eljárás keretében történik, nem jön létre külön jogviszony, amely a beavatkozás megengedhetőségének anyagi jogi szabályokon alapuló feltételei vizsgálatát lehetővé tenné. A kifejtettek alapján a Pp. 56. § (4) bekezdése a tárgyalt ellátásokra való jogosultságot elbíráló társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perekben nem alkalmazható.