1. Közigazgatási perben a tárgyalás kitűzését megelőzően nem kell megvárni, amíg a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedik [Pp. 332. § (3) bekezdés].
2. A végrehajtást felfüggesztő végzésben a bíróság a felfüggesztés időbeli hatályát a per jogerős befejezésében jelölheti meg.
3. Nem kell döntenie a bíróságnak a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló - a keresetlevélben előterjesztett - kérelemről, ha a bíróság a keresetlevelet a keresetindítási határidő elmulasztása miatt idézés kibocsátása nélkül elutasítja.
4. A Pp. 340/A. § (3) bekezdése szerinti értesítés nem a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez kapcsolódó értesítés.
5. A végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem nem illetékköteles.
1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 332. § (3) bekezdése szerint, ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését - már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor elrendelheti.
A Pp. 332/B. §-a szerint, ha előzetes bizonyításra nem kerül sor, a bíróságnak az első tárgyalás napját úgy kell kitűznie, hogy az legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül megtartható legyen. A Pp. 238. § (3) bekezdése alapján az eljárás folyamán hozott végzés elleni fellebbezésre az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezésnek csupán első példányát terjeszti fel a másodfokú bírósághoz a szükséges iratokkal együtt; egyébként a Pp. 257. § ilyen esetben is irányadó.
Ebből következően a végrehajtás felfüggesztése tárgyában meghozott végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bírósághoz a fellebbezést - csak az annak elbírálásához szükséges iratokkal (azok másolataival) - együtt kell felterjeszteni. Az eljárás folyamán hozott végzés elleni fellebbezés esetén a tárgyalás kitűzéséhez, annak megtartásához és a kereset érdemi elbírálásához szükséges iratok az elsőfokú bíróságnál maradnak. A Pp. nem ad felmentést a végrehajtás felfüggesztése tárgyában meghozott végzés jogerőre emelkedéséig a tárgyalás kitűzése és annak megtartása alól.
2. A Pp. 332. § (3) bekezdése értelmében, ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését - már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor elrendelheti. A (4) bekezdés szerint a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
A felfüggesztés időbeli hatályáról sem a Pp. XX. fejezete, sem a 2/2006. KJE jogegységi határozat nem tesz említést. Ezért a Pp. általános szabályaiból kell kiindulni. A Pp. 272. § (4) bekezdése a felülvizsgálati eljárás keretében úgy rendelkezik, hogy ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént, illetve ha végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztettek elő, a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni. A 273.§ (3) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Legfelsőbb Bíróság kérelemre kivételesen felfüggesztheti.
A felülvizsgálati szabályok közvetve utalnak arra, hogy ha az első vagy másodfokú bírósági eljárásban fel is függesztette a bíróság a végrehajtást, annak joghatása a jogerő bekövetkeztével megszűnik, hiszen haladéktalan intézkedés szükséges az újabb - felülvizsgálati eljárásban előterjesztett - végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásához. A felfüggesztés joghatálya tehát a jogerős befejezéssel elenyészik.
További kérdésként merül fel azonban, hogy szükséges-e erre a végzésben utalni. Erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában nem jogszabálysértő az sem, ha a végzés ilyen rendelkezést vagy tájékoztatást nem tartalmaz, de nem sért jogszabályt a végzés olyan megfogalmazása sem, hogy a végrehajtás felfüggesztésének hatálya a per jogerős befejezéséig tart. Miután azonban a végzés hatálya - hacsak maga a végzés erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, pl. azzal, hogy valamely esemény, időpont bekövetkezéséig rendeli el a végrehajtás felfüggesztését - az eljárás jogerős befejezéséig tart, felesleges azt külön végzéssel hatályon kívül helyezni. Ha pedig a végzés valamely esemény vagy időpont bekövetkezéséig rendeli el a végrehajtás felfüggesztését, a hatály megszűnése a végzésből kitűnik, tehát ebben az esetben is indokolatlan azt külön végzéssel hatályon kívül helyezni.
3. A Pp. 332. § (3) bekezdése alapján a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának a felfüggesztését az eljárás folyamán - már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor elrendelheti. A közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésénél figyelembe veendő körülményeknek a vizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha a keresetlevelet a bíróság érdemi vizsgálatra alkalmasnak tartja. Ellenkező esetben, amikor a bíróság bármely, a Pp. 130. §-ában foglalt okból a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, mert pergátló akadályt állapít meg, szóba sem kerülhet a közigazgatási határozat végrehajtásának a per jogerős befejezéséig történő felfüggesztése.
Ha a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem jogalapját veszti, ezért arról a bíróságnak már nem kell döntenie.
4. A Pp. 273. § (3) bekezdésének alkalmazása során kizárólag a Pp. 270. § (2) bekezdésében részletezett és felülvizsgálni kért bírósági határozatokat kell érteni (jogerős ítélet, érdemi végzés, egyes eljárásjogi végzések). E jogszabályhely alapján a Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási perben hozott ítélet végrehajtásának felfüggesztéséről dönthet. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróságok, így a Legfelsőbb Bíróság is csak kérelemre dönthet. Ez a kérelem irányulhat a közigazgatási határozat és felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálni kért bírósági határozat felfüggesztésére is. A Pp. 272. § (4) bekezdése szerint, ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént, illetve ha a végrehajtás felfüggesztése iránt kérelmet terjesztettek elő, a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni. Az elsőfokú bíróságnak ezért kötelessége - bármilyen tartalmú végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem esetén - a kérelmet és a peres iratokat haladéktalanul felterjeszteni, mert a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a Legfelsőbb Bíróság dönthet a végrehatás felfüggesztéséről.
Az "Intézkedések a keresetlevél alapján" alcím alatti a Pp. 332. § (3) bekezdés második mondatának az a rendelkezése, hogy a későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését - már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor elrendelheti, nem csak az alapeljárás során eljáró bíróságra, hanem a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróságra is vonatkozik.
A perújításra és felülvizsgálati eljárásra vonatkozó Pp. 340/A. § (3) bekezdésében szabályozott speciális szabályt, - melynek értelmében, ha perújítás vagy felülvizsgálati eljárás kezdeményezésére került sor, az elsőfokú bíróság, illetve felülvizsgálat esetén a Legfelsőbb Bíróság az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében értesíti az eljáró közigazgatási szervet - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (2) bekezdésével összefüggésben lehet csak értelmezni. Ez utóbbi rendelkezés szerint ugyanis a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnak a hatóságot új eljárásra kötelező ítéletével szemben benyújtott perújítási vagy felülvizsgálati kérelem folytán a hatóság ezt az új eljárást a jogerős döntés meghozataláig felfüggeszti.
A Pp. 340/A. § (3) bekezdésében foglalt értesítés tehát nem a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez kapcsolódik, hanem a bíróságnak a hatóságot új eljárásra kötelező ítélete alapján folyamatban lévő közigazgatási eljárás felfüggesztését kívánja elősegíteni.
5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) bírósági eljárási illetékekről szóló VI. fejezete a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, ezért ha a bíróság végzésével elrendeli a támadott közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését, illetékfizetési kötelezettség nem merülhet fel az Itv. szabályozása hiányában. Nem kötelezhető eljárási illeték fizetésére a felperes a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító határozat meghozatalakor sem. Az Itv. 37. § (1) bekezdése szerint ugyanis a bírósági eljárásért csak a törvényben meghatározott esetekben és mértékben kell illetéket fizetni.
Az elsőfokú bíróságnak - a végrehajtás felfüggesztéséről hozott - végzésével szemben benyújtott fellebbezés folytán azonban az Itv. 47. § (1) bekezdése értelmében a 39-41. §-ok szerinti illetékalap után a felperes 3%-os mértékű jogorvoslati illeték fizetésére kötelezhető. Ebben az esetben az Itv. 39. § (1) bekezdése alkalmazásával a jogorvoslati eljárási illeték alapja a vitássá tett követelés értéke. Ez az összeg a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az adó-, illeték-, vám-, illetve adó jellegű kötelezettséggel kapcsolatos perekben sem meghatározható, mert nem az adó-, illetve adó jellegű követeléssel kapcsolatos közigazgatási határozat összegszerűségéről, hanem csak a határozat végrehajtásáról kell dönteni. Ebből következően az Itv. 39. § (3) bekezdés d) pontja alkalmazásával a Legfelsőbb Bíróság jogorvoslati eljárására irányadó 500. 000 forint illetékalap után kell a 3%-os fellebbezési illeték kiszabásáról rendelkezni.
(Ez a vélemény tartalmazza a Bírósági Határozatok 2001. évi 3. számban közzétett véleményt, az 1/2007. KK vélemény 17., 24. és 27. pontját, valamint a KGD 2005/1. sz. alatti állásfoglalást.)