A Legfelsőbb Bíróság által hozott jogegységi határozat a közzétételétől a folyamatban lévő eljárásban is alkalmazandó (Pp. 274. §).
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 47. § (2) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jogegységi tanács határozatát "a Magyar Köztársaság nevében" hozza, és azt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
Sem az Alkotmány, sem a Bszi. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a jogegységi határozat a meghozatalakor folyamatban lévő vagy csak az azt követően indult eljárásban alkalmazandó. Mivel azonban a jogegységi határozat a bíróságokra kötelező, és célja a joggyakorlat egységének elősegítése, azt a bíróság - annak a Magyar Közlönyben való megjelenésétől kezdődően - ítélkező munkájában alkalmazni köteles, abban az esetben is, ha folyamatban lévő peres vagy nemperes eljárásban hoz döntést. A jogalkalmazás egységének biztosítása - adott esetben - éppen a határozat hozatalával történik, annak során pedig a jogegységi határozatban foglalt iránymutatás nem hagyható figyelmen kívül. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 274. § (5) bekezdése alapján kezdeményezett jogegységi eljárás, amelyet a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa azért kezdeményez, mert jogkérdésben el kíván térni egy másik ítélkező tanács határozatától [Bszi. 29. § (1)-(2)]. A jogegységi eljárás befejezése után a bíróságnak az adott ügyben a jogkérdést elvi jelleggel eldöntő jogegységi határozatnak megfelelő határozatot kell hoznia. (Megegyezik a 2005. december 5. napján hozott véleménnyel.)