A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. CLX. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a KK 21. (MK 145.) számú és a KK 22. (MK 146.) számú állásfoglalások helyébe lépő következő kollégiumi véleményt alkotta:
I. A megváltozott munkaképességűek ellátásainak (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) állapotváltozás miatti módosítása vagy megszüntetése tárgyában hozott társadalombiztosítási határozat végrehajtását a bíróság az eljárás folyamán bármikor felfüggesztheti
II. Az igénylő egészségromlása folytán utóbb bekövetkezett változások a társadalombiztosítási határozat jogszerűsége szempontjából nem vehetők figyelembe
A megváltozott munkaképességűek ellátása (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) iránti igényt elutasító társadalombiztosítási határozat ellen csak e határozat meghozatalát követően megváltozott munkaképességűek ellátására jogosulttá vált személy által benyújtott kereset bíróság általi elutasításának van helye
III.
I. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban Mmtv.) 30. § (1) bekezdése szerint: 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. Az Mmtv. 3. § (1) bekezdése szerint: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően: rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás.
A bíróság a rokkantsági ellátásnak az Mmtv. 13. § (2) bekezdésének c) pontjában, a rehabilitációs ellátásnak pedig az Mmtv. 10. § (2) bekezdésének d)-e) pontjaiban írt állapotváltozás miatt történt módosítása, vagy megszüntetése tárgyában hozott társadalombiztosítási határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor elrendelheti.
Az Mmtv. 19. § (1)-(2) bekezdése értelmében amennyiben a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan elvégzett felülvizsgálat eredményeképp megállapítja, hogy az Mmtv. 3. § (2) bekezdés szerinti minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított minősítési kategóriától (állapotváltozás), akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását és annak összegét az új minősítési kategória figyelembevételével, az erről szóló döntést követő második hónap első napjával kell megállapítania. A felhívott jogszabályoknak megfelelően meghozott intézkedésről a társadalombiztosítás szervének az Mmtv. 19. § (2) bekezdés értelmében határozatot kell hoznia. Az e tárgyban hozott másodfokú határozat ellen pedig a Ket. 109. § (1) bekezdése alapján bíróság előtti keresetindításnak van helye.
A Pp. 341. §-a szerint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekre vonatkozó XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel. A társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben is alkalmazható a Pp. 332. §-ának (3) bekezdése, amely szerint ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését – már a tárgyalás kitűzése előtt is – kérelemre bármikor elrendelheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna.
II. Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátását (rokkantsági ellátást, vagy rehabilitációs ellátást) igénylő egészségi állapotának mértéke az igényét elbíráló és azt elutasító társadalombiztosítási határozat meghozatalakor még nem érte el az Mmtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott 60%-os vagy kisebb mértéket, ezt követően azonban egészségi állapota rosszabbodása folytán megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosulttá válhat, a határozat felülvizsgálata iránt indított perben hozott ítéletével a bíróság jogszabálysértés hiányában akkor jár el helyesen, ha a keresetet elutasítja.
A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perben a bíróságnak a társadalombiztosítási határozat meghozatalakor fennálló tényeket kell tisztáznia, amikor azt vizsgálja, hogy a támadott határozat az irányadó anyagi és eljárási szabályoknak megfelelt-e. Az igénylő egészségromlása folytán utóbb bekövetkezett változások a társadalombiztosítási határozat jogszerűsége szempontjából nem vehetők figyelembe.
Mindez azonban nem zárja ki, hogy a bíróság a Pp. 221. §-ának (1) bekezdése szerint az ítélete indokolásában a bizonyítás, főként pedig a perben kirendelt orvosszakértő véleményének adataira figyelemmel tényként rögzítse az egészségi állapotnak utóbb bekövetkezett, a rokkantsági ellátás vagy a rehabilitációs ellátás feltételét jelentő mértékét, és ezáltal lehetővé tegye, hogy a felperes az újabb adatok birtokában megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása iránti igényét a társadalombiztosítási szervek előtt ismételten előterjessze.
Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet – az Mmtv. 14. § (1) bekezdés második mondata értelmében – csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.