I. Az alapítvány adataiban bekövetkezett változás módosítása iránti kérelmet az alapító nyújthatja be, az alapító gyakorolja a kérelmezőt megillető jogokat és kötelezettségeket (Ptké. 91/A. §).
II. Az alapító a kérelem benyújtására meghatalmazottat bízhat meg, meghatalmazott lehet - a Pp. 67-68. §-nak megfelelően - az alapítvány képviselője.
III. Az alapítvány jogait és kötelességeit érintő végzéseket az alapítvány képviselőjének minden esetben kézbesíteni kell.
I.
Nem egységes a bírói gyakorlat abban a kérdésben, hogy az alapítvány adataiban bekövetkezett változás bírósági nyilvántartásba vétele iránti eljárásban - az alapító(k) által előterjesztett kérelem esetén - az eljárás során hozott végzést, illetőleg a változás nyilvántartásba vételét tartalmazó végzést a kérelmet előterjesztő alapító(k) részére vagy az alapítvány nyilvántartásba vett képviselője részére kell-e kézbesíteni.
A Győri Ítélőtábla a 2008. szeptember 9-én kelt Pkf.III.25.865/2008/4. sorszámú végzése indokolásában kimondta: a Ptk. 74/A. § (4) bekezdése értelmében a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be, ebből következően a nyilvántartásba vétel iránti nemperes eljárásban az alapítót kell kérelmezőnek tekinteni. Ebben a nemperes eljárásban az alapító kérelmezőknek - nem pedig az alapítvány képviselőjének - kell kézbesíteni az elsőfokú végzést. Őket illeti meg a Pp. 233. § (1) bekezdése szerinti fellebbezési jog és ők tehetnek olyan nyilatkozatot is, amelynek kihatása lehet a másodfokú határozat meghozatalára. Ezt az értelmezést támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság a Kny.VI.37.516/2000/3. sorszámú végzése, melyben kimondta: "az alapítvány módosított adatainak nyilvántartásba vétele iránti nemperes eljárásban a kérelmezők csak az alapítók lehetnek és nem az alapítvány képviselője".
Van azonban olyan álláspont, hogy - a változás bírósági nyilvántartásba vétele iránti eljárásban ugyan továbbra is az alapítót (alapítókat) kell kérelmezőnek tekinteti és a kérelmet nekik is kell előterjeszteni -, azonban lehetőség van a hiánypótlást, valamint az adatváltozás bírósági nyilvántartásba vételét elrendelő végzésnek az alapítvány nyilvántartásban szereplő képviselője részére történő kézbesítésére, ugyanis az alapítvány képviselője jogosult az alapítványt hatóságok, így a bíróság előtt is képviselni. (Vas Megyei Bíróság Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium 2008. december 5-i ülésének előterjesztése.)
Végül van olyan vélemény, hogy a változás-bejegyzési eljárásban már van az alapítványnak nyilvántartásba bejegyzett képviselője, aki jogosult az alapítványt a bíróság, illetve a hatóság előtt képviselni, az alapítvánnyal kapcsolatos eljárásokat kezdeményezni. Anyagi jogi kérdés, hogy ki dönthet a módosításról; a Ptk. szerint az alapítók, ahogy gazdasági társaságok esetében a társaság tagjai. Eljárásjogi jellegű kérdés, hogy ezt a létesítő okirat-módosítást ki nyújthatja be a bírósághoz nyilvántartásba vétel végett. A Gt. és a Ctv. szerint a változás-bejegyzési kérelmet a gazdasági társaság szervezeti képviselője terjeszti elő a cégbírósághoz. A kérelem előterjesztésére vátozás-bejegyzés esetén tehát az alapítvány képviselője jogosult azzal, hogy természetesen a módosítást csak az alapító határozhatják el.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a vélemény kialakítása során a következőkből indult ki:
Az alapítvány sajátos jogi személy, alapvetően különbözik a gazdasági társaságoktól. Az alapítvány ugyanis az alapító által meghatározott cél megvalósítására létrehozott jogi személy, amely azonban az alapító személyétől elkülönül, önállósított vagyontárgy. (Szladits Károly: A magyar magánjog Vázlata, Grill 74.o.) Az alapítvány - miután alapítója létrehozta - elválik az alapítótól.
A bírói gyakorlat megerősítette az alapítványnak az alapítótól elkülönült, sajátos jogi személy jellegét. Kimondta, hogy az alapító nem kötheti ki az alapítvány visszavonásának jogát, nem jelölheti ki az alapítvány jogutódját (Kpkf.25.162/1990., BH 1991/1. sz. 40.). Az alapító nem lehet az alapítvány kezelője (Kpkf.25162/1990., BH 1991/1. sz. 40.), nem lehet egyben az alapítvány képviselője. A kuratórium tagja lehet, azonban a döntéshozatalnál nem kerülhet túlsúlyba, jogosítványokat nem gyakorolhat kizárólagosan (Kpkf.I.25.101/1991., BH 1991/12. sz. 450.).
Az alapítvány képviselője a kezelő szerv (szervezet) (Ptk. 74/C. § (1) bek.). Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány képviseletére jogosult személyt. Az alapítvány jogait vagy kötelességeit érintő jognyilatkozat megtételére az alapítvány képviselője jogosult, az alapítványt érintő hatósági vagy bíróság döntéseket részére kell kézbesíteni.
Az alapító részére azonban a törvény meghatározott jogosultságokat állapít meg az alapítvány működésével kapcsolatban. Így az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja. Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet jelölhet ki (Ptk. 74/C. § (8) bek.) A kezelő szerv egyes tagjainak kijelölése az alapító okirat rendelkezése szerint szüntethető meg (5/2006.KJE jogegységi határozat 3.p.)
Az alapító tehát - az alapító okiratban meghatározott időtartam, vagy feltétel bekövetkezése esetén - új kezelő szervet, illetőleg új tagot jelölhet ki, és erre vonatkozó döntését a bíróságnak ő jelenti be. Az alapítványnak a bíróság által nyilvántartásba vett képviselője addig jogosult képviselőként eljárni, amíg a személyét érintő változást elrendelő határozat jogerőre nem emelkedik.
A Közigazgatási Kollégium abban a kérdésben is véleményt tett közzé, hogy a képviseleti jog megszűnését tartalmazó döntést kézbesíteni kell az alapítvány korábbi képviselőjének, aki a határozat rá vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezéssel élhet. (KGD. 2003/2. 20.)
Az alapítvány esetében - a gazdasági társaságtól eltérően - sajátos jogi helyzete van a jogi személyt létesítő alapítónak, és a jogi személy ügyvezetését és képviseletét ellátó kezelő szervnek. Közöttük olyan érdekellentét (jogvita) is keletkezhet, amelyet bírói úton kell eldönteni (pl. a kuratórium visszahívása esetén). Ehhez igazodik az alapító, illetőleg a kuratórium eljárásjogi helyzete, adott esetben olyan eljárásjogi önállósága, amely során az egyik a másik képviseletében nem járhat el. Az alapítvány jogait és kötelességeit érintő ügyekben tehát az alapító az alapítvány képviseletében nem járhat el, az eljárásra az alapítvány képviselője jogosult. Azokban az ügyekben azonban, amikor az alapító az alapítót megillető jogok, illetőleg az alapítót terhelő kötelességek tárgyában jár el: a bíróság előtti eljárásban perképességgel ő rendelkezik. Ez nem zárja ki, hogy ugyanebben az eljárásban az alapítvány képviselője is eljárjon, ha az ügy érinti az alapítvány jogait és kötelességeit.
Több alapító esetén az alapító okiratot valamennyi alapító együttesen módosíthatja, kivéve az alapító halálának vagy megszűnésének esetét (5/2006. KJE jogegységi határozat 2.p.). Több alapító esetén bármely alapító halála vagy megszűnése azt eredményezi, hogy a megmaradó alapítók közösen gyakorolják alapítói jogaikat. Az ismeretlen helyen tartózkodó alapító nem tekinthető halála vagy megszűnése folytán hiányzó alapítónak.
Az eljárás során hozott végzéseket azonban csak abban az esetben kell valamennyi alapítónak kézbesíteni, ha a kérelmet együtt nyújtották be. Ha a kérelmet a többi alapító által meghatalmazott alapító nyújtotta be, a végzéseket részére kell kézbesíteni. Helyes az a bírói gyakorlat, amely - meghatalmazás hiányában - a kérelem benyújtóját hiánypótlásra - meghatalmazás csatolására - szólítja fel.
kollégiumvezető