Ha a pótmagánvádló aláírása hiányzik a vádindítványról, az az eljárás akadálya, ezért a vádindítványt – minden további eljárási cselekmény nélkül – vissza kell utasítani, a pótmagánvádas eljárást nem lehet lefolytatni.
Az aláírás pótlására a törvény kizárólag a vádindítvány visszautasítása esetén ad lehetőséget [Be. 794. § (2) bek.].
A pótmagánvádló aláírásának pótlására az eljárás későbbi szakaszában nincs törvényes lehetőség, annak észlelését követően a bíróságnak az eljárást nyomban, mérlegelés nélkül kell megszüntetnie [Be. 567. § (2) bek. c) pont, 567. § (3) bek.].
[1] A járásbíróság ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (5) bek. b) pont] és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) pont, (4) bek. b) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte arra, hogy bűncselekménnyel okozott kár megtérítése címén fizessen meg 6 324 373 forintot, valamint ezen összeg törvényes kamatát az 1. számú magánfél, továbbá 1 597 657 forintot, valamint ezen összeg törvényes kamatát a 2. számú magánfél részére. Kötelezte arra is, hogy fizessen meg 95 900 forint és 379 500 forint feljegyzett eljárási illetéket. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről.
[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét – az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezés pontosítása mellett – helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt a védője útján – a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára és a Be. 649. § (2) bekezdés b) pontjára alapítottan – terjesztett elő felülvizsgálati indítványt elsődlegesen a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése és az eljárás megszüntetése, másodlagosan a megtámadott határozat megváltoztatása, és a felmentése érdekében.
[4] Mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a vád tárgyává tett cselekmény valójában egy gazdasági ügylet, amelynek megítélésére elsősorban a polgári jog szabályait kell alkalmazni.
[5] Álláspontja szerint nem lett volna helye pótmagánvádas eljárás megindításának azért sem, mert közte és a sértettek között nem volt közvetlen jogviszony. Az ügyletek során soha nem a saját nevében járt el, hanem ügyvezetőként mindig az általa vezetett társaság képviseletében nyilatkozott. A sértettek már a büntetőeljárást megelőzően tudomással bírtak arról, hogy gazdasági társaságok közötti elszámolási viszonyról, és nem pedig a közte és a sértettek közötti jogviszonyról van szó. Ennek megfelelően a neki felrótt cselekmény közvetlenül nem sértette a sértettek jogát vagy jogos érdekét.
[6] Hivatkozott arra, hogy a vádindítvány előterjesztésére az irányadó alaki szabályok megsértésével, szabálytalanul került sor. A pótmagánvádló jogi képviselője a 2. számú magánféltől már a nyomozati szakban sem rendelkezett a büntetőeljárásra vonatkozó szabályszerű meghatalmazással, a vádindítvány pedig nem tartalmazta valamennyi sértett és a jogi képviselőjük aláírását. Csak az előkészítő ülésen került sor a sértettek nyilatkoztatására a jogi képviselőről, ez azonban a vádindítvány előterjesztésére nyitva álló jogvesztő határidő lejártát követően történt.
[7] Sérelmezte, hogy az eljárt bíróság figyelmen kívül hagyta az irányadó külföldi jog rendelkezéseit, a jelen ügyben érintett kereskedelmi, adó- és cégjogi kérdésekben a magyar jogszabályok ugyanis nem alkalmazhatók automatikusan.
[8] Utalt rá, hogy az eljárás során számos kérdést érintően nem folyt bizonyítás. Ekként nem került bizonyításra, hogy a terhelt tulajdonában lévő gazdasági társaság ügyvezetése során kifejtett cselekménye kifejezetten a sértettek megtévesztésére irányult volna, a sértettek az ő megtévesztő magatartása következtében valótlan tényt valósnak fogadtak volna el, továbbá, hogy a cselekmény haszonszerzésre irányult, és üzletszerű volt.
[9] Leszögezte, hogy mindvégig abban bízott, hogy az általa vezetett gazdasági társaság talpra áll, és visszatér a prosperitása.
[10] A pótmagánvádlók jogi képviselője a felülvizsgálati indítványra tett nyilatkozatában annak elutasítását indítványozta.
[11] Indokai szerint a terhelt lényegében az irányadó tényállás megalapozottságát, az eljárt bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét, és ezen keresztül a bűnösség megállapítását vitatta, amelyre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs mód.
[12] Álláspontja szerint az irányadó tényállás megalapozott, mely alapján az eljárt bíróság a vonatkozó anyagi és eljárási szabályok maradéktalan betartásával megfelelő következtetésre jutott a terhelt bűnössége, és cselekményének jogi minősítése tekintetében. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül, amelynek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta.
[13] Kifejtette, hogy a sértett pótmagánvádlók és a terhelt között valóban volt polgári jogi jogviszony, a büntetőeljárás lefolytatását ugyanakkor az ennek alapján kifejtett magatartás indokolta, és tette lehetővé.
[14] A terhelt a cége fizetésképtelen helyzete ellenére, jogtalan haszonszerzési szándékkal, különböző megtévesztő nyilatkozatokkal vezette félre a sértetteket. A valós helyzetre vonatkozó tényeket tudatosan és manipulatívan elhallgatta, visszaélt az évek alatt kialakult üzleti bizalommal.
[15] A valós tények elhallgatásával a sértetteket tévedésbe ejtette, és a megrendelések ellenértékének ki nem fizetésével a sértetteknek jogtalan haszonszerzés végett kárt okozott. Eseti döntésekre hivatkozva utalt rá, hogy csalást követ el, akit számos nagy összegű tartozást terhel, és jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása.
[16] Kifejtette, hogy a terhelt felelősségének megállapítása szempontjából az angol adó- és cégjogi szabályozás irreleváns, a büntetőeljárás során ugyanis egyértelműen bizonyításra került a terhelt tulajdonában lévő gazdasági társaság fizetésképtelen helyzete. A fizetési szándék mindenkori nyilvánvaló hiányát támasztja alá, hogy a terhelt a teljesítési határidő leteltét követően meg sem kísérelte a tartozását rendezni, és az is, hogy a cégét eladta egy hajléktalannak.
[17] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja.
[19] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[20] A felülvizsgálati indítvány kifogásolta, hogy a vádindítvány nem tartalmazta a sértettek és jogi képviselőjük aláírását. Ezzel összefüggésben a Be. 649. § (2) bekezdés b) pontjában írt felülvizsgálati okra hivatkozott.
[21] A Be. 649. § (2) bekezdés b) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a Be. 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában hozta meg.
[22] Jelen ügyben ezekről nyilvánvalóan nincs szó, a felülvizsgálati indítvány valójában a Be. 649. § (2) bekezdés c) pontja alapján előterjesztett.
[23] A Be. 649. § (2) bekezdés c) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát nem az arra jogosult által emelt vád alapján hozta meg.
[24] A Be. 793. § (1) bekezdése alapján, ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt nyújt be.
[25] A hivatkozott törvényhely (2) bekezdése szerint a vádindítvány tartalmazza
a) a Be. 422. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában felsoroltakat,
b) a sértett polgári jogi igényét,
c) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve
d) azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges.
[26] A Be. 793. § (3) bekezdése előírja, hogy a vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával, illetve minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával.
[27] Ez utóbbi törvényi rendelkezéssel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következők szerint foglalt állást a 3454/2021. (XI. 3.) AB határozatban.
[28] „A támadott rendelkezés megfogalmazása szerint »[a] vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával illetve minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával« [Be. 793. § (3) bek.]. A nyelvtani értelmezés alapján az „is” szó kettős aláírásra utal, vagyis a jogi képviselő aláírása mellett egy másik aláírásra is szükség van. Tekintettel arra, hogy a Be. 793. § (1) bekezdése a sértettről szól és arról, hogy ha pótmagánvádlóként kíván fellépni, akkor a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt nyújt be, így a rendszertani értelmezés arra vezet, hogy a másik aláírásnak a pótmagánvádló aláírásának kell lennie.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ennek következtében egyértelműen megállapítható a jogszabályi rendelkezés tartalma.” (3454/2021. (XI. 3.) AB határozat [35]–[36] bekezdés)
[29] Az Alkotmánybíróság e határozatában rámutatott arra is, hogy a pótmagánvádló a fellépése esetén nem az állami büntetőigényt érvényesíti, arról ugyanis az államot képviselő ügyészség már lemondott. Ilyen értelemben a fellépése járulékos jellegű, mert csak akkor lehetséges, ha a közvádas eljárás dominus litise, vagyis az ügyész abban nem vesz részt (3454/2021. (XI. 3.) AB határozat [38] bekezdés).
[30] Továbbmenően, „a jogalkotó a Be. rendszerét úgy alakította ki, hogy az általános szabályok után meghatározta az egyes külön eljárásokra vonatkozó eltérő rendelkezéseket. A Be. 61. § a büntetőeljárásban a jogi képviselet általános szabályait tartalmazza, amelynek (2) bekezdése rögzíti, hogy a meghatalmazott képviselő a képviselt személy Be. szerinti jogait gyakorolhatja. Abból a körülményből, hogy a jogalkotó a támadott rendelkezést a külön eljárásban, a pótmagánvádlónak a vádindítvány benyújtásával kapcsolatos kötelezettségei között rögzítette, az következik, hogy a jogszabály rendszerében történő elhelyezése folytán nem állhat ellentétben a Be. azon általános rendelkezéseivel, amelyek a meghatalmazás általános szabályait tartalmazzák, mivel ez a pótmagánvádló számára a kötelező jogi képviselet általános szabályainak érvényesülése mellett egy külön aláírási kötelezettséget teremt.” (3454/2021. (XI. 3.) AB határozat [39] bekezdés)
[31] A törvény nyelvtani értelmezéséből tehát az következik, hogy a vádindítvány akkor tekinthető szabályosan előterjesztettnek, ha azt a pótmagánvádló és a jogi képviselője is ellátja az aláírásával.
[32] Mivel a pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló az ügy ura, a vádindítvány aláírásával valójában azt fejezi ki, hogy a büntetőigényét érvényesíteni kívánja.
[33] A pótmagánvádló vagy a jogi képviselő aláírásának elmaradásához a törvény szigorú jogkövetkezményt fűz.
[34] A Be. 794. § (1) bekezdés d) pontjának egyértelmű szabálya, hogy a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha a vádindítvány nem tartalmazza a 793. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat.
[35] Ebben az esetben a sértett a vádindítvány elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a vádindítványt ismételten benyújthatja [Be. 794. § (2) bek.].
[36] Az aláírás(ok) hiányának esetére tehát a törvény a vádindítvány elutasításának kötelezettségét írja elő, lehetőséget ad azonban a hiányok 15 napon belüli pótlására.
[37] Arra azonban nincs lehetőség, hogy a törvényi feltételeknek meg nem felelő vádindítvány alapján a bíróság az eljárást megindítsa, lefolytassa, és időközben – az eljárási törvényben nem szabályozott módon – a különböző hiányok pótlását megkísérelje.
[38] Jelen ügyben az iratok alapján a Kúria megállapította a következőket:
– a nyomozati iratok között elfekszik egy 2017. május 26. napján kelt ügyvédi meghatalmazás, amelyen meghatalmazóként az 1. számú magánfél, meghatalmazottként 1. számú ügyvéd van feltüntetve. A meghatalmazás tárgya a „terhelt tulajdonában lévő gazdasági társaság 1. számú magánfél felé fennálló teljes tartozás rendezése iránti eljárás (EU fiz. megh. elj., stb.)”. A meghatalmazáson nem szerepel a jogi személy nevében eljáró képviselő aláírása;
– a nyomozati iratok között rendelkezésre áll továbbá egy 2017. október 17. napján kelt másik meghatalmazás, mely szerint 2. számú pótmagánvádló meghatalmazza 1. számú ügyvédet arra, hogy a „2. számú magánfél nevében a terhelt tulajdonában lévő gazdasági társaság ki nem fizetett számlái ügyében eljárjon”;
– a vádindítványt 1. számú ügyvéd jegyzi azzal, hogy a „sértett pótmagánvádlók képviseletében”. A vádindítványon sem az ügyvéd, sem a pótmagánvádlók aláírása nem szerepel, azonban a beadványt digitális aláírással látták el;
– a 2021. szeptember 9. napján tartott előkészítő ülésen az eljáró bíró tájékoztatta a pótmagánvádlók képviselőjét, hogy a nyomozati szakban fellelhető meghatalmazások hiányosak;
– erre az 1. számú magánfél képviseletében jelen lévő 1. számú pótmagánvádló és a 2. számú magánfél képviseletében jelen lévő 2. számú pótmagánvádló egybehangzóan akként nyilatkozott, hogy az általuk képviselt cég nevében megbízzák a szintén jelen lévő 1. számú ügyvédet a jogi képviselet ellátására;
– az előkészítő ülést követően a terhelt védője a járásbíróságra 2021. szeptember 9. napján érkezett beadványában az eljárás megszüntetését indítványozta abból az okból, hogy a vádindítvány előterjesztésére nem szabályszerűen került sor;
– a védő beadványát a bíróság 1. számú ügyvédnek azzal küldte meg, hogy arra tegyen indítványt;
– 1. számú ügyvéd a 2021. október 29. napján kelt, a járásbíróságra 2021. november 3. napján érkezett beadványában kérte, hogy a bíróság a védő indítványát utasítsa el, és az eljárást folytassa le;
– a beadványához mellékelte az 1. számú magánfél képviseletében eljáró ügyvezető 2021. szeptember 15. napján kelt nyilatkozatát, mely szerint a terhelttel szemben a rendőrkapitányságon folyamatban volt eljárásban sértettként a 2017. május 27. napján adott meghatalmazás alapján jogi képviselővel, 1. számú ügyvéddel járt el. A nyilatkozat szerint „a pótmagánvádas eljárás megindítására és lefolytatására külön megbízást adtam 1. számú ügyvédnek, amely során külön meghatalmazás aláírására is sor került. A pótmagánvádlóként történő fellépés érdekében a vádindítvány meghatalmazott jogi képviselőmön keresztül történő előterjesztésére a fentiekre tekintettel kifejezett tudtommal, egyetértésemmel és hozzájárulásommal került sor.”;
– mellékelte továbbá a 2. számú magánfél képviseletében eljáró 2. számú pótmagánvádló 2021. szeptember 14. napján kelt nyilatkozatát, mely szerint a terhelttel szemben a rendőrkapitányságon folyamatban volt eljárásban sértettként a 2017. május 27. napján adott meghatalmazás alapján jogi képviselővel, 1. számú ügyvéddel járt el. A nyilatkozat szerint „a pótmagánvádlóként történő fellépés érdekében a vádindítvány meghatalmazott jogi képviselőmön keresztül történő előterjesztésére kifejezett tudtommal, egyetértésemmel és hozzájárulásommal került sor”.
[39] A járásbíróság ezt követően az eljárást lefolytatta, és az ügyben ítéletet hozott.
[40] Az ítéletének indokolásában akként foglalt állást, hogy a pótmagánvádlók megfelelő, a törvényben kötelezően előírt jogi képviselővel jártak el. Kifejtette, hogy a pótmagánvádlók a bíróság felhívására a bíróság előtt közokiratba foglaltan pótolták azt a hiányosságot, hogy a nyomozati iratokban fellelhető meghatalmazás másolata valóban nem tartalmazta az 1. számú magánfél képviselőjének mint megbízónak az aláírását, illetve nem állapítható meg a meghatalmazások általánosan megfogalmazott tartalmából, hogy azok a büntetőeljárás vitelére is kiterjednek-e.
[41] Álláspontja szerint „az ügyvitelre irányuló meghatalmazás a felek egybehangzó akaratát tükröző volt, mely teljesedésbe ment a büntetőeljárás megindításával, a nyomozás során folytatott jogi képviselettel, majd a vádindítvány előterjesztésével, ekként azt a formai hiba miatt hatálytalannak tekinteni nem lehetett”.
[42] Hivatkozott a BH 2020.100. számon közzétett egyedi ügyben hozott határozatra, mely szerint a kizárólag a pótmagánvádló jogi képviselője által aláírt pótmagánvád is joghatályos.
[43] Mindezek alapján jelen ügyben az elsőfokú bíróság az eljárása alatt megkísérelte pótoltatni azokat a hiányosságokat, amelyeket a törvény az eljárás megindításának előfeltételeként ír elő.
[44] Ez az eljárás valójában contra legem tágítja ki a pótmagánvádas eljárás megindításához szükséges feltételek körét.
[45] Ehhez kapcsolódóan a Kúria megjegyzi a következőket.
[46] Az Alkotmánybíróság a 3312/2023. (VI. 21.) AB határozatban vizsgálta azt a bírói jogértelmezést, mely szerint a benyújtott vádindítvány kizárólag a jogi képviselő aláírásával is joghatályosnak tekinthető, mert az adott ügyben érdemben fel sem merülhetett volna az aggály, hogy a jogi képviselő nem a pótmagánvádló akaratának megfelelően nyújtotta be a vádindítványt. Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy az eljárt bíróság nem vette figyelembe a 3454/2021. (XI. 3.) AB határozatban írtakat, álláspontja szerint a bíróságok formai szempontból contra legem jogértelmezést folytattak {3312/2023. (VI. 21.) AB határozat [28] bekezdés}.
[47] Megjegyzi a Kúria, hogy a járásbíróság által hivatkozott eseti döntés a 3454/2021. (XI. 3.) AB határozat előtt született, az abban foglaltakat az Alkotmánybíróság a határozata meghozatala során maga is vizsgálta, és azzal ellentétesen foglalt állást {3454/2021. (XI. 3.) AB határozat [28]–[29] bekezdés}.
[48] Jelen ügyben a vádindítvány benyújtásakor hiányzott a pótmagánvádló aláírása, és a jogi képviselő a pótmagánvádas eljárásra a pótmagánvádló részéről érvényes meghatalmazással nem rendelkezett. A vádindítvány a törvényi feltételeknek nem felel meg, ellentétes a Be. szabályaival.
[49] Ehhez képest az iratokból kitűnően az elsőfokú bíróság elmulasztotta a vádindítvány ez okból történő elutasítását, és az előkészítő ülésen megkísérelte a hiányok pótlását. Utóbb a pótmagánvádló csatolt egy olyan nyilatkozatot, amelyben a pótmagánvádlók kifejezésre juttatták, hogy a vádindítvány benyújtása az akaratukkal egyezően történt.
[50] A pótmagánvádló aláírásának elmaradása a vádindítványon azt jelenti, hogy hiányzik az adott perjogi helyzetben az ügy kizárólagos urának, a váddal rendelkezni jogosult pótmagánvádlónak az a nyilatkozata, amely szerint valamely konkrétan meghatározott személy (terhelt) valamely büntetőtörvénybe ütköző cselekménye (bűncselekmény) [Be. 422. § (1) bek. a)–c) pont] miatt e személy megbüntetését kívánja.
[51] Ebből következően a kizárólag a jogi képviselő által aláírt vádindítvány (vád) nem a jogosulttól származó, mely sérelem utóbb nem orvosolható. Jelen ügyben a jogi képviselő pedig még érvényes meghatalmazással sem rendelkezett.
[52] Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat a következőkre.
[53] A Be. 794. § (2) bekezdésének fent idézett rendelkezése arra ad lehetőséget, hogy a sértett a vádindítvány elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a vádindítványt ismételten benyújtsa.
[54] E rendelkezésből is egyértelmű, hogy a pótmagánvádló aláírásának hiánya az eljárás akadálya, hiszen a vádindítványt – minden további eljárási cselekmény nélkül – vissza kell utasítani, a pótmagánvádas eljárást nem lehet lefolytatni.
[55] Az aláírás pótlására a törvény kizárólag a vádindítvány visszautasítása esetén ad lehetőséget azzal, hogy 15 napon belül a vádindítvány ismét előterjeszthető.
[56] Rámutat a Kúria, hogy a Be. 567. § (2) bekezdés c) pontja akként rendelkezik, hogy a bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha a vádat nem az arra jogosult emelte.
[57] A Be. 567. § (3) bekezdés egyértelmű szabálya, hogy a bíróság a Be. 567. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott ok észlelésekor nyomban megszünteti az eljárást.
[58] Mindezekből következik, hogy a pótmagánvádló aláírásának pótlására az eljárás későbbi szakaszában nincs törvényes lehetőség, annak észlelését követően a bíróságnak az eljárást nyomban, mérlegelés nélkül kell megszüntetnie.
[59] Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a bíróság hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követ el, ha anyagi jogerőhatással bíró ügydöntő határozatot hoz olyan esetben, amikor a vádemelésre nem jogosult által emelt vádra tekintettel a vádindítvány elutasításának, illetve az eljárás megszüntetésének lenne helye.
[60] Ez értelemszerűen a felülvizsgálati eljárásra is igaz.
[61] A jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követő felülvizsgálati eljárásban – a rendkívüli jogorvoslat tárgyában eljáró Kúria felülbírálati és döntési jogköréből következően – a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés észlelése, és az ennek megfelelő jogkövetkezmény levonása tekintetében más típusú döntés nem hozható.
[62] Ekként a Kúria a terhelt által védője útján előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatokat a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 649. § (2) bekezdés c) pontjára és a Be. 567. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel a 663. § (2) bekezdés első fordulata alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette.
[63] A Be. 856. § (1) bekezdés c) pont záró fordulata alapján a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a terhelttel szemben az eljárást megszüntette. A Be. 857. § (1) bekezdés c) pontja szerint a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el.
[64] Ezért a Kúria elrendelte a terhelt által esetlegesen megfizetett eljárási illeték mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését.
[65] A Kúria a sértettek polgári jogi igényét a Be. 560. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította egyéb törvényes útra.
(Kúria Bfv.III.1.133/2023/10.)