2026

A nem az ügy érdemében hozott jogerős végzések esetén csak kivételként érvényesül a felülvizsgálati kérelem benyújtásának lehetősége, a törvényi taxáció jogalkalmazói bővítésére pedig nincs lehetőség, így a Pp. 406. § (2) bekezdésébe nem tartozó végzések felülvizsgálatára nem kerülhet sor (törvényi jogalap hiányában engedélyezés iránti kérelem előterjesztése esetén sem). Ilyen esetben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére tekintet nélkül visszautasítja [2016. évi CXXX.

I. A Pp. alkalmazásában a tény fogalma jelentheti a konkrét történeti tényt, a törvényi tényállási elemet és az anyagi jogi tényt is. A Pp. 373. § (2) bekezdése szerinti új tény állítása konkrét történeti tényre vonatkozó állításnak minősül. 

Az Áht. 50. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása körében, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésének az Alaptörvény 28.

I. Nem követ el eljárási szabálysértést a másodfokú bíróság, ha az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező – nem érdemi – határozatát tanácsülés keretében hozza meg még akkor sem, ha ez a döntés egy már kitűzött, de meg nem kezdett nyilvános ülést követően születik. A nyilvános ülésről az alacsonyabb eljárási garanciát jelentő tanácsülésre való visszatérés tilalma – a tanácsülés megtartásának egyéb törvényi feltételeinek megléte mellett – csak a nyilvános ülés megkezdését követően éled fel [Be. 598. § (1) bek. d) pont, (2) bek., 608. § (1) bek. d) pont]. 

I. A büntetőjogi fő kérdésben – bűnös-e a vádlott – csak akkor lehet megalapozott döntést hozni, ha a bíróság beszerzett és megvizsgált minden olyan beszerezhető bizonyítékot, amelyből következtetni lehet a terhelő vagy mentő vallomások hitelességére, valamennyi bizonyítékot az észszerű gondolkodás és a logika szabályainak megfelelően, egyenként és összefüggéseikben is értékelte, és erről a tevékenységéről olyan indokolást ad, amelyből kitűnik, hogy a bizonyítékok beszerzése és helyes értékelése megtörtént [Be. 593. § (1)–(2) bek.]. 

I. A határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton szabályszerűen benyújtották [Be. 116. § (4) bek., 139. § (2) bek.; 14/2002. (VIII. 1.) IM rend. (Büsz.) 75/C. § (5b) bek.; 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás (Beisz.) 62. §
(4) bek.]. 

Sikkasztás valósul meg, ha a szerződésben vállalt kötelezettség ellenére a terhelt a meghatározott rendeltetéssel érkezett, a hitel fedezetéül szolgáló és a bankot illető befizetéseket nem vagy csak részben teljesíti a projekt számlájára, és ehelyett a pénzt a projekt finanszírozására és a cég likviditási nehézségeinek áthidalására fordítja [Btk. 372. § (1) bek.].

A Btk. más szabályának megsértése folytán törvénysértő a büntetés, ha a kiszabott szabadságvesztés tartama – a Btk. Általános Részében írt tételkeret-emelő rendelkezések alkalmazhatóságának hiányában – meghaladja a terhelt terhére megállapított bűncselekmény büntetési tételének felső határát. A büntetési tétel kialakítása kapcsán a bűncselekmény-egység lezáró időpontja meghatározásának is jelentősége lehet [Btk. 239/B. § (1) bek.; Be. 649. § (1) bek. b) pont].

I. Az elsőbbségi helyzetben, védett úton haladó, egymással versenyző terheltek felelőssége megállapítható a közúti baleset bekövetkezéséért, ha az elsőbbségre kötelezett, balra nagy ívben kanyarodni szándékozó sértett a művelet veszélytelenségéről meggyőződött, azonban a terheltek sebességtúllépése őt megtévesztette és a baleset – amelynek elhárítása érdekében a terheltek semmit nem tettek – még sebességtúllépés mellett is elkerülhető lett volna [1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) 26. § (1) bek. a) pont ad) alpont, 29. § (1) bek.; Btk. 235. § (1) bek.; 6/1998.

A Kúria Jogegységi Tanácsának Jpe.I.60.019/2026/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a perújító alperes jogegységi panaszát visszautasítja.