I. Nem követ el eljárási szabálysértést a másodfokú bíróság, ha az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező – nem érdemi – határozatát tanácsülés keretében hozza meg még akkor sem, ha ez a döntés egy már kitűzött, de meg nem kezdett nyilvános ülést követően születik. A nyilvános ülésről az alacsonyabb eljárási garanciát jelentő tanácsülésre való visszatérés tilalma – a tanácsülés megtartásának egyéb törvényi feltételeinek megléte mellett – csak a nyilvános ülés megkezdését követően éled fel [Be. 598. § (1) bek. d) pont, (2) bek., 608. § (1) bek. d) pont].
II. Nem képezheti egy hatályon kívül helyező határozat indokolásának részét egy olyan konkrét iránymutatás a megismételt eljárásra vonatkozólag, amely meghatározza, hogy hogyan kell dönteni egy adott bizonyíték törvényességéről.
[1] A törvényszék ítéletével az I. r. vádlottat felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont], 3 rendbeli felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége, amelyből 2 rendbelit folytatólagosan követett el (Btk. 345. §), bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont], bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §), bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont], bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §), 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont], 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §), bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont], 2 rendbeli bűnsegédként, 1 esetben folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §), bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont], 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §), bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont], bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §), vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 291. § (1) bek.], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (3) bekezdés b) pont], bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §), vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 291. § (2) bek. a) pont, (3) bek. b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont], 3 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §), bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont], bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §), közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont] és 13 rendbeli közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésként 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.
[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
[3] A hatályon kívül helyező végzés indokai szerint az elsőfokú bíróság a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában írt abszolút hatályú eljárási szabálysértést vétett, mert a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.
[4] Az ítélőtábla kifejtette, hogy az egymással érdekellentétben lévő V. r. és XIX. r. vádlott védelmét ugyanaz a védő látta el, így – mivel az eljárás során a védelem kötelező volt – az olyan védő jelenlétében megtartott tárgyalás, aki a vádlott védelmét nem láthatta volna el, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg, ami miatt a bizonyítási eljárás teljes megismétlése vált szükségessé.
[5] Emellett a törvényszék az eljárása során több – az I. r. vádlottat érintő – olyan relatív szabálysértést is vétett, ami a Be. 609. § (1) és (2) bekezdés a) pontja alapján akadályát képezte az érdemi felülbírálatnak.
[6] Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. vádlott – és valamennyi érintett terhelt – esetében mind abszolút, mind pedig relatív okból, azaz a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a Be. 609. § (1) bekezdése alapján – utalva a Be. 609. § (2) bekezdés a) pontjára – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
[7] A másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen az I. r. vádlott védője a másodfokú végzés hatályon kívül helyezése és az ítélőtábla új másodfokú eljárás lefolytatására utasítása érdekében jelentett be fellebbezést.
[8] A fellebbezésének indokolásában eljárási szabálysértésként kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nyilvános ülést tűzött ki a fellebbezések elbírálására, amelyet elhalasztott azzal, hogy új határnapot hivatalból tűz, majd – anélkül, hogy értesítette volna őt – tanácsülésen rendelkezett az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséről.
[9] Hangsúlyozta az I. r. vádlott védője, hogy az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésének rendelkező részével egyetért, a végzés indokolását pedig annyiban kifogásolja, hogy a hatályon kívül helyezés indokai közül kimaradt egy – általa döntőnek ítélt – szempont, amit az ítélőtábla nem értékelt és nem vett figyelembe. Ennek lényege az volt, hogy az írásbeli jegyzőkönyvek a gyanúsítottak vallomásaként azokat a mondatokat tartalmazzák, amelyeket ténylegesen az eljáró ügyész mondott, ekként az érintett terheltek tényleges nyilatkozatai és a jegyzőkönyvben rögzítettek nem fedik egymást. Mindezt azonban a másodfokú határozat indokolása nem tartalmazza, így az ítélőtábla e körben iránymutatást sem adott az elsőfokú bíróság részére a megismételt eljárásra vonatkozólag.
[10] Ez alapján indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla végzését a Be. 630. § (2) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül, és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.
[11] A Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtette, hogy a Be. 627. § (4) bekezdés szerint nem jogosult fellebbezésre a (3) bekezdés alapján az, aki az ítélet ellen annak hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben foglalt okból került sor. Emiatt – álláspontja szerint – az I. r. vádlott védőjének fellebbezését már az ítélőtáblának el kellett volna elutasítania.
[12] Megítélése szerint az ítélőtábla eljárása abszolút eljárási szabálysértéssel nem érintett, mivel a nyilvános ülést vagy a tárgyalást nem kezdte meg, így nem volt akadálya a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásának.
[13] Mindezek alapján az I. r. vádlott védője fellebbezésének elutasítását indítványozta.
[14] Az I. r. vádlott védője az észrevételében a fellebbezését fenntartotta.
[15] Az I. r. vádlott védőjének fellebbezése nem alapos.
[16] A Be. Tizenhetedik Része szerinti eljárásban a jogorvoslat tárgya kizárólag a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése, és a fellebbviteli bíróság ahhoz vezető eljárása. Az eljárás célja pedig annak vizsgálata, hogy a megtámadott végzés törvénysértő-e.
[17] A támadott (hatályon kívül helyező) rendelkezés ugyanis nem az ügy eldöntését vagy az eljárás lezárását, hanem az eljárás újrakezdését jelenti. Ehhez képest a fellebbezéssel támadott hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító rendelkezés tartalma nem az, hogy miért jó vagy nem jó ez a döntés, hanem az, hogy miért nem volt hozható érdemi döntés, illetve miért nem eredményezett ilyen (érdemi) döntésre alkalmas helyzetet a lefolyt eljárás. Nyitva hagyja azonban az eljárás tárgyában hozható jövőbeni döntés lehetőségét, mibenlétét (ide nem értve a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban érvényesülő súlyosítási korlátokat). Érdemi döntés esetében a döntés (tehát a jogkövetkeztetés) és annak ténybeli alapja közötti viszony a vizsgálat tárgya; a hatályon kívül helyezés felülbírálata során azonban ez a viszonyítás nem végezhető el. A hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálásakor ugyanis éppen azt kell megítélni, hogy az érdemi határozathozatal feltételeinek hiányáról – és ezért a hatályon kívül helyezésről – a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság helyesen vagy indokolatlanul rendelkezett-e.
[18] Nyilvánvaló, hogy minden felülbírálat a tárgyának – jelen esetben a hatályon kívül helyezés – a rendeltetéséhez igazodik. Ehhez képest a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálása valójában nem ügy-, nem irat-, hanem túlnyomórészt határozatvizsgálat.
[19] Így, amennyiben a hatályon kívül helyezés indoka a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés, úgy vizsgálandó, hogy a megjelölt feltétlen eljárási szabálysértés valóban megvalósult-e; ha pedig a Be. 609. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés, akkor az eljárási szabálysértés megvalósulásán túl vizsgálandó az is, hogy e szabálysértés lényeges hatással volt-e az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására, és ha igen, az orvosolható lett volna-e a másodfokú eljárásban.
[20] A Be. 611. § (1) bekezdése szerint a hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a hatályon kívül helyezés okát, továbbá a másodfokú bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatását. A Kúria jelen eljárásában valójában e törvényi előírás, elvárás a felülbírálat szempontja és kerete.
[21] A harmadfokú bíróságnak az első- és a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése ellen fellebbezésnek van helye a Be. 627. § (1) bekezdés a) pontja alapján akkor, ha a hatályon kívül helyezésre a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés; a Be. 627. § (1) bekezdés b) pontja alapján, ha a Be. 609. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés; a Be. 627. § (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a Be. 592. § (1) bekezdése szerinti teljes megalapozatlanság; míg a Be. 627. § (1) bekezdés d) pontja alapján, ha a 625. § (4) bekezdésében meghatározott ok miatt került sor.
[22] Jelen ügyben a másodfokú bíróság a végzésében a hatályon kívül helyezés okaként a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontját, illetve – a Be. 609. § (2) bekezdés a) pontjára utalva – a Be. 609. § (1) bekezdését jelölte meg; ekként a végzés ellen – a Be. 627. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján – fellebbezésnek helye van.
[23] A Be. 627. § (2) bekezdése értelmében a másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen fellebbezésnek van helye akkor is, ha a hatályon kívül helyező végzés meghozatalára a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[24] A Be. 627. § (3) bekezdés c) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen fellebbezésre jogosult a védő.
[25] A Be. 627. § (4) bekezdése kimondja, hogy nem jogosult fellebbezésre a (3) bekezdés alapján az, aki az ítélet ellen annak hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben foglalt okból került sor.
[26] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az I. r. vádlott védője a Be. 627. § (4) bekezdése alapján jelen ügyben nem jogosult fellebbezésre, mivel a hatályon kívül helyezésre az általa az elsőfokú határozat elleni fellebbezésben foglalt okból került sor, ekként részére az ítélőtábla tévesen biztosított fellebbezési jogot.
[27] A Kúria mindenekelőtt rámutat, hogy a fellebbezés a másodfokú bírósági eljárás – az I. r. vádlott védője által vélt – feltétlen eljárási szabálysértéssel érintettsége miatt is előterjesztett, ekként első körben e részében bírálandó el [Be. 627. § (2) bek.].
[28] Ennek vizsgálata jelen ügyben az alábbiakat jelenti.
[29] A fellebbezés elintézésének eljárási formái a tárgyalás, a nyilvános ülés, illetve a tanácsülés. A Be. 600. § (1) bekezdés szerint a másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha a) az ügy tanácsülésen nem intézhető el, b) bizonyítás felvétele szükséges, c) a tanácsülésre vagy a nyilvános ülésre tartozó ügyet a tanács elnöke tárgyalásra tűzte ki. A Be. 599. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani.
[30] A Be. 598. § (1) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz. Ezen esetekben nem a fellebbezés érdemében kerül sor határozathozatalra, vagy az nem érinti a terhelt büntetőjogi felelősségét.
[31] E törvényi rendelkezéshez fűzött miniszteri indokolás szerint tanácsülésen dönt a bíróság a fellebbezés formai okokból, érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításáról, egyesítésről, elkülönítésről, az ügy áttételéről vagy felfüggesztéséről. Ha az ügyiratok alapján abszolút hatályon kívül helyezési ok állapítható meg és akár az eljárás megszüntetésének, akár az elsőfokú eljárás megismétlésének van helye, a fellebbezés elbírálására tanácsülésen kerülhet sor, hiszen a fennálló eljárási hiba következtében az elsőfokú határozat rendelkezéseinek további, tartalmi vizsgálata szükségtelenné válik.
[32] Tanácsülésen van lehetőség a fellebbezés elbírálására, ha annak eredményeként a másodfokú bíróság a fellebbezéssel érintett, illetve nem érintett terhelt felmentéséről vagy vele szemben az eljárás megszüntetéséről határoz. Ilyen esetben a fellebbezés tartalmi elbírálására sor kerül, azonban ezen esetek eredményezik a terhelt számára a lehető legkedvezőbb döntést, így értelemszerűen kizárható, hogy az eljárási garanciák − tárgyaláshoz való jogának, illetve védekezésének szabad előadásához fűződő jogának − csorbulása tényleges jogsérelem előidézéséhez vezetne. A fellebbezés tartalmi elbírálására tanácsülésen sor kerülhet akkor is, ha a fellebbezés kizárólag az egyszerűsített felülvizsgálattal, szülői felügyeleti joggal, polgári jogi igénnyel kapcsolatos rendelkezés vagy az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése elleni fellebbezés felülbírálatára irányul, ha az nem igényli bizonyítás felvételét.
[33] Ettől azonban eltérő helyzet, amikor a másodfokú bíróság a Be. 598. § (2) bekezdése alapján járhat el tanácsülésen. Ekkor ugyanis a bejelentett fellebbezés alapján az ügy érdemében dönt a bíróság.
[34] A Be. 598. § (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a szankció mértékére vagy kizárólag az indokolásra vonatkozik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozta, azaz – többletgaranciaként – a tanácsülésen történő elbírálásra csak akkor kerülhet sor, ha a tanács elnökének ez irányú tájékoztatása ismeretében az érdekeltek egyike sem kéri nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását.
[35] Miután a nyilvános ülés és a tárgyalás a tanácsüléshez képest egyaránt több garanciát magában foglaló eljárási forma, ennek megfelelően biztosít lehetőséget a törvény a – Be. 598. § (3) bekezdése alapján – tanácsülésen meghozható döntések nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való meghozatalára. Ezzel ellentétben a bíróság kötelessége az ügy nyilvános ülésre vagy tárgyalásra tűzése, ha azt észleli, hogy a tanácsülés megtartásának törvényi feltételei hiányoznak, illetve, ha bizonyítás felvétele vagy a felek meghallgatása szükséges [Be. 600. § (1) bek.].
[36] A másodfokú eljárásban a megkezdett tárgyalásról, avagy a nyilvános ülésről a tanácsülésre áttérni nem lehet. A másodfokú tanács elnöke – a tanácsülés helyett – a magasabb eljárási garanciákat tartalmazó eljárási formát, nevezetesen tárgyalást vagy a nyilvános ülést választhatja, azonban a megkezdett tárgyalásról, avagy nyilvános ülésről az alacsonyabb formára, a tanácsülésre nem térhet vissza; ha visszatér, eljárási szabályt sért (EBH 2003.934.).
[37] A Be. 597. § (5) bekezdése értelmében, ha a tanács elnöke a (2) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható.
[38] Jelen ügyben a másodfokú bíróság eljárási formájának megválasztása a Be. 598. § (1) bekezdés d) pontján alapult, nem pedig az 598. § (2) bekezdésén.
[39] A felidézett rendelkezések összevetéséből tehát nyilvánvaló, hogy a fellebbezésben hivatkozott tájékoztatási kötelesség elmulasztása jelen esetben fel sem merülhet. Értelemszerű ugyanis, hogy a Be. 598. § (5) bekezdése a (2) bekezdés szerinti esetkörre vonatkozó.
[40] Jelen ügyben a másodfokú bíróság az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezéséről rendelkezett, tehát nem hozott érdemi határozatot. Az ítélőtábla 2024. december 18. napján nyilvános ülést tűzött ki 2025. április 10. napjára, amelyre megidézte az I. r. vádlott védőjét, míg a határnapról a vádlottakat és az ügyészt értesítette.
[41] 2025. április 7. napján a nyilvános ülést elhalasztotta azzal, hogy új határnapot hivatalból tűz, majd 2025. június 25. napján az ítélőtábla tanácsülésen hozta meg végzését.
[42] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést azzal, hogy a határozatát tanácsülés keretében hozta meg, még akkor sem, ha a döntés egy már kitűzött, de meg nem kezdett nyilvános ülést követően született. Ennek oka, hogy egyrészt a magasabb eljárási garanciát jelentő nyilvános ülésről tanácsülésre való visszatérés tilalma csak a nyilvános ülés megkezdését követően éled fel, másrészt a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Be. 598. § (1) bekezdés d) pontja szerint eljárva a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja alapján helyezte hatályon kívül.
[43] Az I. r. vádlott védőjének – a Be. 627. § (2) bekezdésére alapított, a másodfokú bíróság eljárása miatt bejelentett – fellebbezése tehát nem alapos.
[44] Ezt követően a Kúria azt vizsgálta, hogy az I. r. vádlott védője által előterjesztett fellebbezés egyéb részében joghatályos-e [Be. 627. § (1) bek. a) és b) pont].
[45] A másodfokú bíróság támadott végzése az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése abszolút törvényi okaként a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontját, valamint a Be. 609. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített relatív eljárási szabálysértéseket jelölte meg.
[46] Az ítélőtábla az I. r. vádlott védőjének fellebbezésével egyező tartalmú döntést hozott. Az I. r. vádlott védője fellebbezésének, valamint a hatályon kívül helyező végzés indokolásának egybevetésével az alábbiak állapíthatók meg.
[47] Az ítélőtábla a védelmi kifogásokkal egyezően mutatott rá, hogy az I. r. vádlottat és védőjét a bíróság a 2021. április 14. és 2021. április 16. napján megtartott előkészítő ülésről nem értesítette, ezáltal nem biztosította számukra a részvétel jogát, mindemellett az üléseken a telekommunikációs eszköz használatára törvénysértően került sor, és az egyezségek elfogadása is jogszerűtlen volt.
[48] Az ítélőtábla a telekommunikációs eszköz használatára vonatkozó rendelkezések megsértését nem csak a fenti két előkészítő ülés, de az érdemi tárgyalások tekintetében is megállapította.
[49] A másodfokú bíróság – szintén az I. r. vádlott védője hivatkozásának megfelelően – rögzítette azt is, hogy azon vádlottakat, akik tekintetében az elsőfokú bíróság az egyezséget jóváhagyta, és a továbbiakban tanúkénti kihallgatásukra került sor, azok során a bíróság az egyszerűsített telekommunikációs jelenlétre, a kép- és hangfelvétel rögzítésére vonatkozó szabályokat is megsértette (személyazonosságukat, személyes adataikat nem egyeztette; nem ellenőrizte; nem minden esetben állapította meg az elkülönített helyszín címét, az ott tartózkodók személyét).
[50] Mindezek alapján az ítélőtábla – az I. r. vádlott védője álláspontjával egyezően – rögzítette, hogy az eljárás résztvevői számára nem volt biztosítva az elkülönített helyszíneken történtekre történő teljeskörű rálátás, az ott történtek követése nem volt biztosított.
[51] A másodfokú bíróság – az I. r. vádlott védője által sérelmezett relatív eljárási szabálysértéseken túl – a 2024. április 24. napján megtartott tárgyalást érintő jegyzőkönyvezési szabálytalanságokat is megállapított.
[52] Az ítélőtábla – szintén az I. r. vádlott védője kifogásával egyezően – részletesen kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az I. r. vádlott tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondását, valamint a 2021. december 15. és 2022. február 25. napján megtartott tárgyalásokat érintően milyen eljárási szabálysértéseket követett el.
[53] A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzés indokolásában a fellebbezésben felhozott abszolút és relatív eljárási szabálysértéseket vette számba elsődlegesen, minthogy ezek vizsgálata megelőzi a megalapozatlansági okok vizsgálatát. A hatályon kívül helyező végzés meghozatala során pedig – minthogy nem az ügy érdemében történik a döntés – nyilvánvalóan nem lehet a másodfokú bíróság abban a helyzetben, hogy állást foglaljon egyes bizonyítékok törvényességét illetően, ugyanis ez a megismételt eljárásra tartozóan az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységének a részét kell, hogy képezze, mint ahogyan az is, hogy döntsön a védőnek arról a bizonyítási indítványáról, hogy milyen további bizonyítási cselekmények elvégzése szükséges.
[54] Az I. r. vádlott védője e körben azt kifogásolta, hogy egy általa megjelölt ok vizsgálata kimaradt, vagyis az, hogy egyes gyanúsítottak egyezségkötése kapcsán készített videofelvétel tartalma nem egyezik az írásbeli jegyzőkönyvek tartalmával, és erre nézve a hatályon kívül helyező végzés indokolása nem tartalmaz iránymutatást a megismételt eljárásra vonatkozóan.
[55] A Kúria ehhez kapcsolódóan rámutat, hogy – az I. r. vádlott védője értelmezésével ellentétben – nem jelent az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésben megjelöltekhez képest újabb hatályon kívül helyezési okot az I. r. vádlott védője másodfellebbezésében hangsúlyozott kifogás. Nem képezheti ugyanis egy hatályon kívül helyező határozat indokolásának részét egy olyan konkrét iránymutatás a megismételt eljárásra vonatkozólag, amely meghatározza, hogy hogyan kell dönteni egy adott bizonyíték törvényességéről. Az I. r. vádlott védője a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatáson túlmenő, valójában mérlegelésre vonatkozó elvárást fogalmazott meg, ami a megismételt elsőfokú eljárást folytató bíróság érdemi döntésének részét kell képezze. Ezért a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés ebben a részében – amint arra a Legfőbb Ügyészség helyesen utalt – törvényben kizárt.
[56] A hatályon kívül helyezés azt jelenti, hogy nem lehet, illetőleg a bíróság nem tud dönteni. Ehhez képest az iránymutatásban a döntés meghozatalának lehetőségét kell segíteni, nem pedig a döntés irányát megszabni (Kúria Bfv.III.456/2020/33. számú határozat [94] bekezdés).
[57] A Kúria az I. r. vádlott védőjének fellebbezését a másodfokú bíróság abszolút eljárási szabálysértését kifogásoló részében tehát érdemben vizsgálta, és azt alaptalannak találta, ugyanakkor a fellebbezés a további részében a Be. 627. § (4) bekezdése alapján kizárt volt.
(Kúria Hkf.III.1.602/2025/9.)