A Btk. más szabályának megsértése folytán törvénysértő a büntetés, ha a kiszabott szabadságvesztés tartama – a Btk. Általános Részében írt tételkeret-emelő rendelkezések alkalmazhatóságának hiányában – meghaladja a terhelt terhére megállapított bűncselekmény büntetési tételének felső határát. A büntetési tétel kialakítása kapcsán a bűncselekmény-egység lezáró időpontja meghatározásának is jelentősége lehet [Btk. 239/B. § (1) bek.; Be. 649. § (1) bek. b) pont].
[1] A járásbíróság – perújítási eljárásban – ítéletével a korábbi büntetővégzését hatályon kívül helyezte és a terheltet folytatólagosan elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége [Btk. 239/B. § (1) bek.] miatt 1 év 2 hónap, fogházban végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 1 év 10 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből – a végrehajtás elrendelése esetén – legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[2] Az ítélet ellen a jogosultak nem jelentettek be fellebbezést, így az a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.
[3] A jogerős ügydöntő határozat ellen a Legfőbb Ügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjának második fordulata szerinti felülvizsgálati okra való hivatkozással, a terhelt javára.
[4] Indítványában áttekintette, hogy a perújítás eredményeként hozott, támadott határozattal elbírált négy részcselekmény közül három részcselekmény elbírálása már a perújítás alapügyében meghozott büntetővégzéssel megtörtént, míg a negyedik részcselekmény elkövetése a korábbi ügyben történt vádemelés utáni. Mivel azonban a Btk. 6. § (3) bekezdése a negyedik részcselekmény elkövetésének időpontjában, 2022. február 18-án még nem lépett hatályba, ezért az elkövetéskor hatályos Btk. alapján a folytatólagosság egységét még nem a vádemelés, hanem a jogerős ítélet meghozatala zárta le. Ez pedig azt jelenti, hogy az elkövetéskori Btk. alapján mind a négy részcselekmény a folytatólagosság egységébe olvad, ellenben az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény alapulvételével az alapügyben történt vádemelés után elkövetett negyedik részcselekmény már nem, azaz e szabályok mentén a terhelt terhére rótt cselekmények folytatólagosan elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségeként és ezzel halmazatban járművezetés az eltiltás vétségeként minősülnének. Ez azonban a terhelt számára hátrányosabb elbírálást eredményezne, ezért alkalmazását a Btk. 2. § (2) bekezdése kizárja. Ekként a jogerős ítélet törvényesen minősítette a terhelt terhére rótt cselekményeket egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségeként [Btk. 239/B. § (1) bek.].
[5] A törvény azonban a járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt legfeljebb egy évi szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé, ezért a jogerős ítélettel a terhelttel szemben kiszabott, a büntetési tételkeret felső határát meghaladó, 1 év 2 hónap tartamú szabadságvesztés büntetés törvénysértő.
[6] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a támadott ítéletet változtassa meg, és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot, a szabadságvesztést a büntetési tételkeret felső határának megfelelő egy évre enyhítve.
[7] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.
[9] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt (első fordulat), illetve a Btk. más szabályának megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést. A felülvizsgálati indítvány e törvényhely második fordulatára hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van.
[10] A második fordulat szerinti felülvizsgálati okra történő hivatkozásának a Legfőbb Ügyészség magyarázatát is adta, kifejtve, hogy a cselekmény minősítését érintő törvénysértés nem valósult meg, azaz, a kiszabott büntetés éppen azért törvénysértő, mert a jogerős ítélettel elbírált cselekmények – magasabb büntetési tételkeretet eredményező – eltérő minősítése nem indokolt.
[11] A Legfőbb Ügyészség okfejtésével a Kúria is egyetértett.
[12] Az ügyiratokból kitűnően a járásbíróság a 2023. március 30-án kihirdetett korábbi ítéletével a támadott ítélet 1–2. és 4. tényállási pontjában foglalt, 2021. augusztus 3-án, szeptember 28-án és 2022. február 18-án elkövetett cselekményeket elbírálva a terhelttel szemben 3 rendbeli járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége [Btk. 239/B. § (1) bek.] miatt marasztaló határozatot hozott. A járásbíróság ítélete ellen bejelentett ügyészi fellebbezés folytán eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság a 2023. október 19-én meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a terhelttel szemben 3 rendbeli járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a járásbíróság a járási ügyészség által 2022. január 24-én emelt vád alapján a 2022. április 21-én jogerőre emelkedett büntetővégzésével a terhelttel szemben – az általa 2021. december 19-én elkövetett (támadott ítélet 3. tényállási pont) – járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége [Btk. 329/B. § (1) bek.] miatt büntetést szabott ki. A korábbi ítéletben írt cselekmények pedig a jogerősen elbírált e cselekménnyel a folytatólagosság törvényi egységébe [Btk. 6. § (2) bek.] tartoznak, ami azt jelenti, hogy abban az ítéletben a bíróság olyan cselekmények miatt marasztalta a terheltet, amelyek – a törvényi egység okán – jogerősen elbíráltnak tekintendők.
[13] A vármegyei főügyészség perújítási indítványa nyomán ugyanakkor a törvényszék perújítást rendelt el a járásbíróság büntetővégzése ellen. Az elrendelt perújítás alapján pedig a járásbíróság a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ítéletében az 1–4. pontbeli cselekményeket folytatólagosan elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségeként minősítve jogerős marasztaló határozatot hozott a terhelttel szemben.
[14] Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el [Btk. 6. § (2) bek.].
[15] Ugyan a járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségének passzív alanya (sértettje) nincs, az azonos sértett sérelmére történő elkövetés hiánya az egyéb törvényi feltételek meglétében – a 4/2004. Büntető jogegységi határozat II. pontjában írtakra figyelemmel – nem zárja ki a folytatólagosság megállapítását. Ekként a folytatólagosság megállapítása szempontjából csak a Btk. 6. § (2) bekezdésében felsorolt további feltételeknek: az ugyanolyan (így szükségszerűen azonos jogi tárgyat sértő) bűncselekménynek a többszöri, egységes elhatározásból való véghezvitelének van jelentősége.
[16] A folytatólagosság törvényi ismérvei pedig a jogerős ítélet 1–4. pontjában írt cselekmények tekintetében hiánytalanul teljesülnek.
[17] Kérdésként így – a Legfőbb Ügyészség átiratában írtakkal egyezően – csak az merülhet fel, hogy az 1–3. pontbeli cselekmény elkövetése után, 2022. január 24-én történt vádemelés (a járásbíróság büntetővégzéssel befejezett ügyében) lezárta-e a törvényi egységet. Azaz, az ítéleti tényállás 4. pontjában szerepeltetett, 2022. február 18-án elkövetett részcselekmény is egységbe vonható-e az 1–3. pontbeli részcselekményekkel.
[18] A Btk. 2022. március 1-jétől hatályba lépett 6. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy amennyiben az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye e törvény rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, és e bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként bírálandó el.
[19] Az elkövetéskor ekként e törvényi rendelkezés nem volt hatályban. Ennek megfelelően a Btk. 2. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény szerinti minősítést a Btk. utóbb hatályba lépett 6. § (3) bekezdésének szabályai nem érintik. Ekként a 2022. március 1-jét megelőzően elkövetett cselekmények tekintetében a 6/2009. Büntető jogegységi határozaton alapuló bírói gyakorlat alapján a cselekményegységet nem a vádemelés, hanem a jogerős ítélet zárja le. Erre tekintettel pedig a Btk. 2. § (1) bekezdését alkalmazva az 1–4. pontbeli cselekmények a folytatólagosság egységébe olvadva valóban egy rendbeli járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségeként minősülnek.
[20] Ehhez képest az elbíráláskori büntetőtörvény alapulvételével a 2022. január 24-én történt vádemelés a törvényi egységet az 1–3. pontbeli cselekmény elkövetése után lezárná, és az így megállapítható, folytatólagosan elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége mellett, azzal halmazatban kellene – további egy rendbeli járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségeként – felróni a terhelttel szemben a 4. pontbeli cselekményt. Ez a halmazati büntetéskiszabás [Btk. 81. § (1)–(3) bek.] szabályaira tekintettel a büntetés súlyosabb (egy évig terjedő szabadságvesztés helyett egy év hat hónapig terjedő szabadságvesztésben meghatározott) büntetési tétel keretei között történő kiszabását eredményezné, a terhelt számára hátrányosabb jogkövetkezmények azonban a főszabálytól való eltérést, azaz az elkövetéskori büntetőtörvény helyett az elbíráláskori törvény alkalmazását kizárttá teszik [Btk. 2. § (2) bek.].
[21] A jogerős ítélet ezért valóban törvényesen minősítette a terhelt 1–4. pontban írt cselekményeit – egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – folytatólagosan elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségeként [Btk. 239/B. § (1) bek.].
[22] A büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése miatt mindazon büntető anyagi jogi szabály megszegése felülvizsgálati okot képez, amelynek alkalmazását a büntetés kiszabása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [BH 2020.9. (Bfv.III.1.559/2018/10.)].
[23] Az alapügyben eljárt bíróság által kiszabott szabadságvesztés 1 év 2 hónapban történt meghatározása ekként a Btk. 239/B. § (1) bekezdésében meghatározott, mérlegelést nem tűrő szabályba ütközik, mert a járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt kiszabható szabadságvesztés törvény által meghatározott legmagasabb tartamát – egy évet – meghaladja, miközben a Btk. Általános Részében írt, a büntetési tétel kereteit emelő törvényi rendelkezések alkalmazására nincs alap.
[24] A Btk. más szabályának megsértésével kiszabott törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a jogerős határozat megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát írja elő [Be. 662. § (2) bek. b) pont].
[25] A törvényi maximumot meghaladó tartamban kiszabott büntetés miatt a törvénynek megfelelő határozat hozatala a kiszabott büntetés törvényes keretek közé illesztését igényli, azaz, a szabadságvesztés olyan tartamban való megállapítását, amely miatt a mérlegelést nem tűrő szabály már nem szenved sérelmet. Ennek megfelelően a Kúria következetes gyakorlata, hogy a törvényi büntetési tételkeret felső határát meghaladó tartamú szabadságvesztés a büntetési tételkeret felső határának megfelelő tartamú szabadságvesztésre történő enyhítésével orvosolható (Bfv.1460/2025/11., Bfv.1168/2024/9.).
[26] Ekként a Kúria az alapügyben megvalósított törvénysértést kiküszöbölve a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést 1 évre enyhítette, amely immár megfelel a Btk. 239/B. § (1) bekezdésében szabott, eltérést nem engedő törvényi rendelkezéseknek.
[27] A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és megtámadott határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, egyebekben pedig a jogerős ítéletet a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.II.6/2026/10.)