2025

I. A Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 370. § (1) bekezdése alapján főszabály szerint nincs lehetőség arra, hogy a másodfokú bíróság felek által nem vitatott jogkérdéseket is felülbírálat körébe vonjon. A Pp. 370. § (2) bekezdése azonban ez alól kivételt határoz meg, amikor az ún. kötelező hatályon kívül helyezési okok (Pp. 379–380. §) hivatalbóli észlelésének kötelezettségét írja elő. 

A mérlegelési tevékenység megsértésére alapított felülvizsgálati kérelem csak abban az esetben vezethet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére, ha a bíróság a bizonyítékokat nem vette teljeskörűen figyelembe, mivel ítélete ebben az esetben jogszabálysértő. Egyébként a bíróság szabad mérlegelésen alapuló meggyőződése körében csak nyilvánvaló okszerűtlenség esetén van helye felülvizsgálatnak és megfelelő kérelem előterjesztése mellett megváltoztató döntés hozatalának [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.].

I. A hagyatéki eljárásban az örökhagyó túlélő élettársa, aki az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt tart a leltárba felvett vagyonra, annak egy részére vagy valamely vagyontárgyra, olyan igénylő, aki öröklésben érdekeltnek minősül. 

A régi Be. 583. § (5) bekezdésében előírt, a terhelt kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, annak kezdő időpontjáról és elmulasztásának jogvesztő jellegéről adandó tájékoztatás a büntetőbíróság közjogi alapokon álló eljárási feladatellátásának (kötelezettség-teljesítésének) körébe tartozik. A tájékoztatás elmulasztásával történő károkozás olyan kötelmi jogi jogviszonyt keletkeztet, amely a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség szabályai alapján ítélendő meg [Ptk. 6:549. § (1) bek.].

A tényálláshoz kötöttségre figyelemmel, felülvizsgálati eljárásban a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével, az abban foglalt tényekkel összhangban álló tények alapján vizsgálható. A bűnösség megállapítását, illetve a cselekmény minősítését is az irányadó jogerős ügydöntő határozat alapján kell vizsgálni. Felülvizsgálati indítvány önmagában a felülvizsgálat törvényben meghatározott okának megjelölése mellett sem alapozható az irányadó tényállás támadására, az ott megállapított tényekkel ellentétes tények állítására.

Az alapeljárásban már tanúként kihallgatott személy lényeges körülményt illetően eltérő nyilatkozatának perújításra való alkalmassága a Be. 637. § (1) bekezdés d) pontja alapján vizsgálandó. E perújítási ok azonban tanúvallomás útján nem, hanem kizárólag a Be. 637. § (3) bekezdés a) pontjában írt bizonyítékkal igazolható [Be. 637. § (1) bek. d) pont, (3) bek. a) pont].

I. Ha a másodfokú bíróság ítéletének ellentétes döntése a büntetőeljárás megszüntetése volt, akkor az ezzel szemben bejelentett fellebbezés kizárólag az eltérő döntés megváltoztatására, azaz a büntetőjogi felelősség megállapítására, így a terhelt terhére lenne előterjeszthető. A védő kizárólag a terhelt javára fellebbezhet, ezért az ilyen eltérő döntést a védő másodfellebbezésében nem sérelmezheti [Be. 615. § (2) bek. a) pont, (3) bek.]. 

I. A büntető anyagi jog időbeli hatályának vizsgálatakor kizárólag az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos anyagi jogszabály alkalmazhatósága merülhet fel, a köztes időben bekövetkezett jogszabályváltozások figyelmen kívül maradnak. A nevelői, oktatói tevékenységet végző pedagógus mindkét időpillanatban közfeladatot ellátó személy, ezért a sérelmére elkövetett erőszak közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének minősül [Btk. 311. §, 459. § (1) bek. 12. pont i) alpont; a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (1) bek.]. 

I. A gyógyítás (kezelés) büntetőjogi értelemben vett kockázata akkor igényel vizsgálatot, amikor az orvos eltér foglalkozása szabályaitól. Olyan esetben, amikor több elkövető egymáshoz kapcsolódó s egyben független magatartása, szabályszegése vezet a vizsgált eredményre, az okozati összefüggés meglétét és annak meghatározó jelentőségét minden egyes elkövető vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni. 

A Btk. 17. § (2) bekezdésében írt rendelkezés nem a beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapot törvényi definíciója, hanem az ennek fennállása esetén alkalmazható büntetéskiszabási szabály. A beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapot megállapítása még nem jelenti a Btk. 17. § (2) bekezdésének automatikus alkalmazását vagy az alkalmazásának szükségességét.