2025

I. A valós jogalkalmazási problémát nélkülöző normavilágossággal kapcsolatos kérdés nem vezethet az önkormányzati rendeleti norma megsemmisítésére. 
II. Ha egy módosító önkormányzati rendelet a módosított rendelkezés folyamatban lévő ügyekben való alkalmazásáról kíván rendelkezni, azt be kell építeni az alaprendeletbe [2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (1)–(2) bek., 12. §, 12/B. §; 2017. évi I. törvény (Kp.) 142. § (2) bek.].

A hatóság illetékességének hiánya miatt a közigazgatási döntést megsemmisítő jogerős ítéletet hatályon kívül kell helyezni, ha az időközben hatályba lépett, a megismételt közigazgatási eljárásra irányadó szabályok alapján a hatóság illetékessége megállapítható [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 17. §; 381/2023. (VIII. 10.) Korm.rendelet (R1.) 1. §, 4/A. § (1) bek.].

Az egységár feltüntetésének szabályai az árcsökkentés alkalmazásakor nem változnak, így amennyiben az akciós termék nem tartozik a kivétel szabály szerinti termékkörbe, akkor az egységárat az akció előtt és alatt is fel kell tüntetni [1997. CLV. törvény (Fgytv.) 14. §; 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet (Árrendelet) 2/A. § (1) bek.].

A Kp. 17. § a) pontja szerinti perindítási jog feltétele, hogy a felperes jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási határozat közvetlenül érintse. Perindítási jog nem csak azt illeti meg, aki a hatósági eljárásban ügyfél volt. 
A perindítási jog megléte esetén vizsgálandó a felperes kereshetőségi joga [2017. évi I. törvény (Kp.) 17. § a) pont, 48. § (1) bek. c) pont, 88. § b) pont].

A jogalkotó a Jöt.-ben a jövedéki bírság fizetésénél több kötelezett esetén az egyetemleges felelősség helyett visszaállította a kötelezettségszegő személyes felelősségét. A vámhatóság a Jöt. szabályrendszerében birtokosnak minősülő személlyel szemben indíthat eljárást és szabhat ki jövedéki bírságot [2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.) 97. §, 100. § (1)–(2) bek.].

A cserét pótló vétel illetékkedvezményének a lényege és célja, hogy csak az értékesített és megvásárolt lakások forgalmi értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjának „eladja” szóhasználatából nem következik illetékmentességi feltételként az adásvétel jogcím kizárólagossága [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. § (2) bek. b) pont, 26. § (1) bek. y) pont].

A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és a közigazgatási bíróságot új eljárás lefolytatására utasító végzése után, a megismételt bírósági eljárásban tartott következő tárgyalás nem azonosítható a Kp. 43. § (1) bekezdésének keresetváltoztatás tilalmát megfogalmazó rendelkezésében szereplő első tárgyalás fogalmával. Az Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő hatvan napos ügyintézési határidő megsértésére vonatkozó érvelést nem kell hivatalból vizsgálnia a közigazgatási bíróságnak [2017. évi I. törvény (Kp.) 43.

Az Mt. 20. § (4) bekezdése összefüggésben áll az Mt. 20. § (3) bekezdésével. Amennyiben a munkáltatói jogkör feljogosított gyakorlója az álképviselő nyilatkozatát jóváhagyta, úgy a nyilatkozat nem lesz érvénytelen. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 20. § (3)–(4) bek.].

I. A Cstv. 63/A. §-a alkalmazása körében is a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott fizetésképtelenségi definíció (az adós akkor válik fizetésképtelenné, amikor esedékességkor nem képes kielégíteni a vele szemben támasztott követeléseket) alapján kell megítélni. 

I. A perakadályok alapvető – lényegüket adó – jogi sajátossága, hogy a pergátló körülmény az eljárás bármely szakaszában kizárja a kereset, nemperes eljárásban pedig az adott bíróság elé vitt kérelem érdemi elbírálását.