2024

Az OLAF jelentése a közigazgatási vagy bírósági eljárás során elfogadható bizonyítéknak minősülnek abban a tagállamban, amelyben ezek felhasználása szükségesnek bizonyul, ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott ország nemzeti közigazgatási vizsgálói által készített jelentések [2017. évi CLII. törvény (Vámtv.) 120–128. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 278–279. §, 300. §, 346. §].

I. Az Mt. 287. § (1) bekezdése kizárólag az igény bíróság előtti érvényesíthetősége anyagi jogi határidejét határozza meg, amely nem azonos a kereset Pp. szerinti közlésével [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 287. § (1) bek.]. 

I. Azokban a perekben, amelyekben a „munkavállaló” a jogviszonya tartalmának megállapíthatóságát, a munkaviszony fennállásának vagy fennálltának a deklarálását kéri úgy, hogy marasztalási igénye nincs, vagy ilyen igénye nem lehet, megfelelően igazolhatja az általa előadott tény és jogállításaiban a jogvédelem foglalkoztatóval szembeni szükségességét [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 172. § (3) bek.]. 

A magánszakértői vélemény megállapításainak ellenőrizhetetlensége annak aggályosságát eredményezi. A félnek ugyan joga van az üzleti titok megőrzéséhez, igényérvényesítése esetén azonban annak kockázatát, ha erre hivatkozva nem teszi lehetővé annak ellenőrzését, hogy az általa megbízott magánszakértő milyen adatokból dolgozott, ő köteles viselni. A magánszakértői vélemény objektivitásának megítélése ugyanis nem biztosított az adatok hiányában, ezért a magánszakértői vélemény helyességéhez nyomatékos kétség fér [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 149. § (1), 265. § (1) 300.

Az ügy érdemére kiható jogszabálysértést jelent, ha a másodfokú bíróság bár nem minősíti okszerűtlennek az elsőfokú bíróság által foganatosított bizonyítás eredményét, ennek ellenére lényeges kérdésben módosítja és a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést von le, a megállapított tényeket másként minősíti [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (4) és (5) bek., 369. § (3) bek. a) pont].

I. A Pp. 204. § (1) bekezdése lehetővé teszi a keresettől eltérő jogviszonyból eredő, a kereset előkérdésének minősülő vagy a keresettől függő alperesi igény viszontkereset útján való érvényesítését. Az elsőfokú ítélet meghozatala nem szünteti meg a kereset előkérdés jellegét. 

A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szerinti eljárásban a sértett (károsult) és a terhelt (károkozó) között létrejött megállapodás alapján teljesített pénzbeli jóvátételt a károsultat ért kártérítés, sérelemdíj összegénél - mint már megtérült igényt - figyelembe kell venni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2)–(3) bek.; 2006. évi CXXIII. törvény (Bkt.) 2. § (1) bek., 13. § (1)–(2) bek.].

I. Ha a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésből származó valamennyi jog és kötelezettség 2016. január 6-án vagy azt követően, jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a szerződésre a továbbiakban a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 

Ha az állított károkozó magatartás nem az ügyvezetés körébe tartozik, a vezető tisztségviselőnek a jogi személlyel szembeni, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségét megállapítani nem lehet [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:24. § (1) bek., 6:142. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek., 342. § (3) bek.].

Szabálytalanságnak minősül az a jog-, szerződés- vagy kötelességszegés (együtt: jogsértés), amely Magyarország pénzügyi érdekeit, illetve az Unió költségvetését sérti vagy sértheti. A pénzügyi érdeksérelem megvalósulásához nem kell összegszerűen meghatározható vagyoni hátrányt kimutatni.