2024

1. Az arra jogosult – az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében – az érvénytelenség megállapítása iránt, az egyéb érvénytelenségi jogkövetkezmények alkalmazása iránti kérelem nélkül is előterjesztheti a keresetét. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását szabályozó rendelkezésnek azonban nincs speciális tartalma arra nézve, hogy ki tekinthető perindításra jogosultnak valamely jogügylet érvénytelensége kapcsán, ez a szabály önmagában nem alapoz meg perlési legitimációt. 

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 6. pontjának értelmező rendelkezése nem felelősséget telepítő szabály, hanem a felhasználó fogalmát definiálja. Ennek helyes értelmezése szerint a mindenkori tulajdonos részére – a szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő személy mögött – felhasználói minőséget biztosít a törvény, ezért a tulajdonost attól függetlenül terheli a „mögöttes” díjfizetési kötelezettség, hogy a tényleges felhasználó szerződéses kapcsolatban állt-e a szolgáltatóval vagy sem [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:256. §, 6:155. § (1) bek.; 2011.

1. A bíróságnak nem kell határoznia az igazolási kérelem tárgyában és nincs helye a határidőben benyújtott fellebbezés visszautasításának, ha a fél nem mulasztja el a fellebbezési határidőt, nincs olyan jogkövetkezmény, amely igazolással orvosolható.

I. A szerzői jog megsértésével elért gazdagodás visszatérítése során olyan helyzetet kell teremteni, mintha a jogsértés meg sem történt volna, ezért a gazdagodás visszatérítése főszabály szerint a jogsértő vagyonában a jogsértéssel összefüggésben kimutatható vagyoni előny (profit) elvonását jelenti. 

A bíróságoknak az előttük folyamatban lévő ügyben alkalmazandó anyagi jogi és eljárásjogi normák adta értelmezési mozgástér keretein belül kell tekintettel lenniük az ügy alapjogi érintettségére és az érintett alapjog alkotmányos tartalmának – összhangban az alkalmazandó normákkal – érvényre juttatására [Alaptörvény IX. cikk (1) bek., XVIII. cikk (7) bek.; 2010. évi CIV. törvény 10. §, 12. §].

A kötelezettel szemben fennálló követelés léte az, ami előfeltétele a szerződés fedezetelvonó jellege megállapításának. A követelésnek a támadott szerződés megkötésének időpontjában léteznie kell, de az nem szükséges, hogy a követelés ekkor már lejárt, esedékes legyen. Az utóbbi, már igény állapotba került (azaz keresettel érvényesíthető) követelés megléte csak az eredményes keresetindítás szükséges feltétele [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 203. § (1)–(3) bek.].

Az idő múlása általában önmagában nem elegendő a szülői felügyelet megváltoztatása egyik törvényi konjunktív feltételének automatikus bizonyítására, ugyanakkor jelentősége lehet annak, hogy az egyezség megkötésére a gyermek életének, fejlődésének melyik fázisában került sor, és ehhez képest az ítélet meghozatalakor a megváltozott életkorából adódóan milyen sajátos igényei lettek [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:170. § (1) bek.].

A házasság felbontását követően létesített élettársi kapcsolat esetén egy újra indult érzelmi kapcsolat meglétét kell bizonyítani, azaz az életközösség végleges és helyrehozhatatlan megromlását követően újraéledő érzelmi közösség tényét. Ilyen esetben a bíróságnak fokozott figyelemmel kell értékelnie a peradatokat: fennáll-e a felek között az érzelmi összetartozás tudata [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:514. § (1) bek.].

I. A perújításra alkalmas új bizonyíték hiányában a perújítási cél valószínűsítésének vizsgálatára már nincs törvényes lehetőség [Be. 637. § (1) bek.]. 
II. A Be. 637. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a perújítás megengedhetősége tárgyában hozandó döntés során nem vizsgálható, hogy az indítványozó a hatóság tagja kötelezettségszegésének, illetve a hamis bizonyíték felhasználásának megállapítására alkalmas bizonyítékot ajánlott-e fel [Be. 637. § (1) bek. d), e) pont és (3) bek.].

A teljes megalapozatlanság megállapításának szempontjai (Be. 610. §).