2024

I. A közbenső ítélethez fűződő anyagi jogerőhatás nem zárja ki, hogy abban a kérdésben, hogy a keresetben megtéríteni kért kiadások közül melyek azok, amelyek megfeleltethetőek az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét megalapozó, vagyis a gyermek egészségkárosodottan történt megszületéséből eredő károknak, a követelés összegére vonatkozóan folytatott eljárásban a bíróság állást foglaljon. 

Amennyiben az egyik szerződéskötő fél egy törvényben szabályozott, ezért erkölcsi értelemben értéksemleges szerződés megkötése által valósíthatja meg a súlyos bűncselekménynek minősülő magatartását, ez a körülmény akkor is jóerkölcsbe ütközővé teheti a szerződést, ha erről a szándékról a másik szerződéskötő félnek nem volt tudomása [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 200. § (2) bek., 339. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 264. § (1) bek.].

I. A jogosult, ha azt a felek nem tették szerződésük részévé, nem a számlázással, hanem a saját szolgáltatásának a teljesítésével tesz eleget szerződéses kötelezettségének, így a Ptk. 6:58. §-a és 6:61. §-a alapján a számla kiállítása nélkül is megnyílik az igénye az ellenszolgáltatás teljesítésének követelésére. 

Annak megítélése során, hogy az adat megismerése iránti igény tárgya közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. Az Infotv. a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál összekapcsolja a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő és egyben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, e feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy azok közérdekű adatnak minősüljenek [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § (5) bek.; Alaptörvény VI.

Ha a fogvatartott már szabadult, a Bv. tv. nem írja elő a büntetés-végrehajtási intézetben kezdeményezett előzetes eljárás lefolytatását a sérelemdíj iránti igény érvényesítéséhez akkor sem, ha a fogvatartás ideje alatt az elítéltnek módja volt sérelemdíj iránti eljárást kezdeményezni [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. c) pont, 240. § (1) bek. a) pont; 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 143. § (1) és (5) bek.].

I. A bíróság a sérelemdíj megfizetése iránti keresetnek a perben keresetfelemeléssel érvényesített követelésrész tekintetében való teljesítését nem tagadhatja meg, és nem tekintheti a keresetet az eredetileg érvényesített összeget meghaladóan eleve megalapozatlannak arra hivatkozással, hogy a felperes a kereset felemelésekor állított állapotrosszabbodását nem bizonyította. 

Házastársi közös vagyon megosztása során – amennyiben az életközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása között eltelt időben az ingatlan forgalmi értéke a felek magatartásától független, objektív okok miatt változott – a megváltási ár alapjául a felek egyező nyilatkozata hiányában az ítélet meghozatala előtti aktuális forgalmi érték szolgálhat [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:60. § (1) bek.].

A Be. 649. § (2) bekezdés f) pontja szerinti felülvizsgálati ok 2021. január 1. napjától hatályos beiktatását követően minden olyan ügyben felülvizsgálat alapjául szolgálhat, amelyben a vádról rendelkező ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor hatályos szabályozás alapján a specialitás megsértését lehet megállapítani. A Be.

A másodfokú bíróság általi bármilyen tényállás-helyesbítés elengedhetetlen feltétele a tényállás megalapozatlansága, a bizonyítékok eltérő értékelésének ellenben nem feltétele a bizonyítás felvétele. Amennyiben a megalapozatlanság kiküszöbölése során a másodfokú bíróság – bármilyen módon – eltérő tényt állapít meg, az azzal kapcsolatos bizonyítékokat eltérően értékelheti; a törvény azt zárja ki, hogy megalapozatlanság hiányában a bizonyítékokat azért értékelje eltérően, hogy eltérő tényt állapíthasson meg [Be. 593. § (1) bek. c) pont, (2) bek.].

I. Feltétlen hatályon kívül helyezési ok valósul meg, ha a perújítási eljárásban megtartott tárgyaláson ugyanaz az ügyész járt el, aki az alapeljárást lezáró büntetővégzés kapcsán jogorvoslati nyilatkozatot tett.