A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kpkf.IV.38.319/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor tanácselnök, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró
A kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: IV/701-13/2018.
Az ügy tárgya: a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.Kpk.50.072/2017/8. számú végzésének megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság IV/701-13/2018. számú határozata alapján a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2017. március 13-án testvérével adatszolgáltatást kért Bátonyterenye Polgármesteri Hivatal Anyakönyvvezetőjétől, mint elsőfokú hatóságtól az elhunyt édesapjuk születésének az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítéséről. Az anyakönyvvezető a kért adatszolgáltatást hatósági bizonyítvány formájában teljesítette. Ezt követően a kérelmező fellebbezést nyújtott be az első fokon eljárt hatóság elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése ellen, mivel sérelmezte, hogy a születés papír alapú anyakönyvből az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítése során az édesapa ragadványneve nem került bejegyzésre.
[2] Az elsőfokú hatóság 2017. április 10-én kelt 1819-3/2017. számú határozatával a kérelmező édesapjára vonatkozó, ragadványnév bejegyzés iránti kérelmét elutasította, mivel álláspontja szerint erre irányuló kérelmet az érintettnek személyesen kell előterjeszteni. A Nógrád Megyei Kormányhivatal, mint kérelmezett másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntésével szembeni fellebbezést 2017. május 26-án kelt NO/HAT/399-3/2017. számú határozatával elutasította. A kérelmezett másodfokú hatóság hangsúlyozta, hogy a kérelmező neve az eljárás során automatikusan nem változott meg, az anyakönyvvezető eljárása kizárólag az édesapja nevének megváltoztatására terjedt ki. Ha az édesapja nevének megváltoztatása bármilyen formában kihatna a kérelmező nevének viselésére, saját ügyében díjmentesen kérhetne korrekciós eljárást, ugyanakkor ilyen kérelmet az édesapja nevére vonatkozóan nem terjeszthet elő.
[3] Az 1.Kpk.50.072/2017/8. számú végzésében a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a kérelmező felülvizsgálati kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a kérelmező neve nem változott meg, csupán az édesapja nevében történt változás. Az elhunytat a kérelmezőével megegyező családi nevének visszamenőleges viselésétől nem tiltották el. Az elhunytat és a kérelmezőt a névviselési jogát illetően jogsérelem nem érte, a kérelmezőre nem is jelent kötelezettséget visszamenőlegesen az a körülmény, hogy az elhunyt nevében a módosítás a közhiteles anyakönyvi nyilvántartásban miként szerepel. Álláspontja szerint korrekciós eljárás iránti kérelem előterjesztésére a kérelmező csak a saját ügyében lenne jogosult, a néhai édesapa nevére vonatkozóan nem. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmet az érintettnek személyesen kell előterjeszteni, a néhai édesapa vonatkozásában a kérelmező képviseleti jogot nem gyakorolhat.
[4] A bírósági eljárásban született döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz alapján eljárt Alkotmánybíróság a IV/701-13/2018. számú határozatában megállapította, hogy a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.Kpk.50.072/2017/8. végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az emberi méltósághoz való jog a többi joghoz hasonlóan az embert életében illeti meg, mégsem szűnik azonban meg teljesen a halállal, mivel az részben továbbra is érvényesül a kegyeleti jog alkotmányos védelme által. A jogai védelmére már nem képes elhunyt személyt az emberi méltósághoz való jog alapján a halála után is megilleti az élete során megszerzett személyes és társadalmi megítélésnek, így különösen individualitásának, egyedi helyettesíthetetlen voltának kifejezésére és másoktól való megkülönböztetésére szolgáló saját nevének tisztelete. Tekintettel azonban arra, hogy az elhunyt személy az őt életében megillető jogok gyakorlására már nem képes, közvetlenül a leszármazóját mint e jogosultságban jogutódját illeti meg a saját név iránti tisztelet érvényesítésének joga. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott végzés szerinti jogértelmezés nem áll összhangban az emberi méltósághoz való jogból fakadó követelményekkel, mivel ezen alapjog védelmi körét alaptörvény-ellenes módon nem terjesztette ki az elhunyt személy saját névhez való jogára, amely jog a leszármazó által gyakorolhatóan fennmarad a halál után is. Az emberi méltósághoz való jognak a halál után is fennmaradó eleme alanyi jogi tartalommal tölti meg ugyanazt a családnevet viselő túlélő hozzátartózók névviseléshez való jogát is.
A döntés indokolása
[5] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[6] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[7] A fentiek alapján – és arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt elbírálatlan felülvizsgálati kérelem van folyamatban – a Kúria a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az elsőfokú bíróság a döntése meghozatalakor vegye figyelembe a névjogra irányadó alkotmányos szempontokat és a közigazgatási határozatokat az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény olyan értelmezése alapján vizsgálja felül, amely nem sérti a névjog alkotmányos tartalmát.
Záró rész
[8] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2019. december 16.
Dr. Kalas Tibor s.k. tanácselnök,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró